DR. SZALAY PÉTER
DR. SZALAY PÉTER
DR. SZALAY PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Viviane Reding, az Európai Bizottság jogérvényesülés, alapvető jogok és uniós polgárság biztosának a Tobin-ügyben tett lépésével kapcsolatosan szükségessé vált, hogy a Magyar Országgyűlés kinyilvánítsa véleményét.
Az ügy alapvetően a Francis Ciarán Tobin ír állampolgár által 2000. áprilisban okozott közlekedési balesettel kezdődött, amelynek során Tobin a megengedett sebességhatárt túllépve, a járdára felfutva elütött egy 5 és 2 éves testvérpárt. Mindkét gyermek életét vesztette.
Francis Ciarán Tobint 2002-ben a Pest Megyei Bíróság jogerősen 3 év szabadságvesztésre ítélte. Ezután a halálos gázolás okozója biztosíték letétele mellett Magyarországról Írországba távozott, majd európai elfogatóparancsot bocsátott ki a magyar bíróság, amit különféle jogi indokolások miatt azóta sem foganatosítottak.
Leszögezhetjük, hogy a szabadság, biztonság és igazságosság térségeként jellemzett Európai Unióban nem fordulhatna elő, miszerint egy olyan gépkocsi vezetője, aki két gyermek halálával járó gázolásos közúti balesetet okoz és vétkességét bírói ítélet állapítja meg, a kiszabott börtönbüntetését ne töltse le. Egy ilyen kettős halálos baleset okozójának börtönben a helye a bíróság által kiszabott időtartamig.
Hogy pontosítsuk, mit mondott Viviane Reding. Ezzel az üggyel kapcsolatosan Viviane Reding 2013. március 9-én egy, a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjúban a következőket nyilatkozta: “Az elmúlt évben a magyar igazságszolgáltatás többszöri alkalommal panaszt nyújtott be hozzám, hogy Írország legfelsőbb bírósága nem hajlandó egy ír állampolgárt kiszolgáltatni a magyar igazságszolgáltatásnak, akit Magyarországon gondatlanságból elkövetett emberöléssel vádolnak. Én személy szerint ezen nem csodálkoztam. Ezzel egyidejűleg Magyarország számos olyan határozatot fogadott el, amelyek kérdéseket vetnek fel az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban.”
Az idézett mondat komoly logikai hibát tartalmaz. Ugyan mi köze egy 11 éve meghozott ítéletnek ahhoz, hogy a biztos asszony szerint 2013-ban a magyar igazságszolgáltatás függetlensége az ő kételye tárgya lehet? Vajon 12 éve is kételye volt a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét illetően? Avagy a magyar börtönben letöltendő 3 év esetében a börtön függetlenségét vitatja, és ha erre gondol, mit jelent az, hogy a börtön független vagy függő valamihez viszonyítva?
Végül a gondolatmenet ilyetén boncolgatásával sehová sem jutunk, a logika csődöt mond. Azon ténynek, hogy a 12 éve hozott ítéletnek érvényt kell szerezni, nem mondhat ellent a biztos asszony 2013. márciusi kételye. Bár a biztos asszony véleményét úgy is értelmezhetjük, hogy egy ilyen ország esetében, mint Magyarország az ítéletet nem kell végrehajtani, akár mondhatnánk, hogy az ítélet végrehajtásának annullálása erkölcsi szempontból megengedhető?
Hasonló esete Viviane Redingnek egy ízben már volt, amikor a Franciaországban igencsak problémásan viselkedő, oda kivándorolt cigányok kitoloncolását nem megengedhető stílusban minősítette. E kijelentéseit Sarkozy francia elnök és Angela Merkel kancellár is elítélte. A biztos asszony az eset után kénytelen volt bocsánatot kérni Franciaországtól.
A mostani eset vizsgálata alkalmával érdemes tanulmányozni a jelenlegi európai környezetet. Egyfelől Magyarország ellen az Európai Unióban egyesek részéről ellenséges és éles kampány folyik. Ennek eredőjeként olyan személyeket lehet felsorolni, akik évtizedek óta külföldön élve úgy tesznek, mintha értenének a magyar helyzethez. Ráadásul magyarnak tüntetik fel magukat, bár az ország és a nemzet elleni gyűlölködő tevékenységük igencsak megkérdőjelezi magyarságukat.
És kik az egyesek? Például Daniel Cohn-Bendit, a média által korábban pedofíliával vádolt, mára liberálissá vált anarchista, akinek a magyar miniszterelnökkel való európai parlamenti vitája során tanúsított viselkedése szinte orvosi esetként minősíthető.
A külföldön tevékenykedő úgynevezett magyarokat zsigeri gyűlölet vezeti a magyarság ellen, ezért minden olyan törvény esetében, amely a magyar érdekeket előtérbe helyezi vagy védi, kórusban kiabálva erősítgetik, hogy nálunk nincs demokrácia, nincs igazságszolgáltatási függetlenség. Ezekhez hasonlóan egyes, az Európai Parlamentben ülő magyar, szocialista és liberális képviselők is sokat tesznek az ország hírnevének lerontásáért. (Dr. Józsa István: Hm-hm.) Az alaptörvény elleni támadások, a kötelezettségszegési eljárás bizonyítják (Dr. Józsa István: Nem zörög a haraszt!), hogy Magyarországot az Unió bizonyos körei mindenképpen szeretnék megleckéztetni, megalázni, szuverenitásába belegázolni. (Dr. Józsa István: Ugyan már!) Másfelől Viviane Reding komoly politikai ambíciókat táplál, amelynek eléréséhez (Dr. Józsa István: Ez képtelenség!) kemény, határozott politikus imázsát óhajtja kelteni. Ehhez a Tobin-eset jó alkalmat kínált.
Úgy vélem, részéről ebben az ügyben is hiányzik az igazságosság, az objektivitás, azon alapvető elv, hogy az Unió országait egyenrangúan kell kezelni, nem lehet egyiket sem alárendelni.
Kérdés, hogy a Navracsics miniszter úrral történt levélváltások, a levelekre történő reagálások valóban csupán sértett hiúság által motiváltak, vagy pedig egy jól felépített politikai hatalmi játszma elemei. Egyébként az sem biztos, hogy a Magyarországgal szembeni fellépés annyira felfelé ívelő pályát segítő lenne. Meggyőződésem, hogy számos európai ország és azok polgárai előbb-utóbb ellenérzésekkel reagálnak arra, ahogy Magyarországot próbálják kezelni és ellehetetleníteni.
Úgy gondolom, hogy a határozati javaslat egyáltalán nem nevezhető túlzott reagálásnak, amint a franciaországi eset vonatkozásában Sarkozy és Merkel reagálása sem volt eltúlzottnak minősíthető. Tovább kell haladnunk azon az úton, amely az ország nemzeti felemelkedésének az útja, és sokszor új, szokatlan az Európai Unióban. Mint ahogy véget vetettünk annak a korábbi szocialista-liberális kormányok által folytatott gyakorlatnak, hogy Magyarország szervilisen eltűri, hogy más országok rendszeresen megalázzanak minket. Ez ellen sokszor nem léptek fel a kellő határozottsággal. Épp olyan jogunk a minket bántó jogsértések és egyéb megalázó cselekedetek esetén hangosan követelni az igazságunkat, mint a franciáknak vagy a németeknek.
Remélem, a Magyar Országgyűlés határozata azon megfontolásra készteti Viviane Reding biztos asszonyt, hogy hazánkat is azzal a mércével kezelje, ahogy a többi európai uniós országot, egyben Magyarországgal szemben is eleget tesz tisztségéből fakadó kötelezettségeinek. Nem utolsósorban egy ország jogrendszere és igazságszolgáltatása akkor is lehet jól működő és demokratikus, netán igazságos, ha ez akár a biztos asszonynak éppenséggel nem tetszik.
A leírtak és elmondottak értelmében kérem tisztelt képviselőtársaimat a határozati javaslat támogatására.
Köszönöm szíves figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)
