DR. NYIKOS LÁSZLÓ
DR. NYIKOS LÁSZLÓ
DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Talán meglepetést keltek sokakban, hogy ilyen téma ügyén is szót kérek, de azt gondolom, hogy meg fogom tudni magyarázni ennek az okait a hozzászólásomban.
A hozzászólásom két részből áll: az egyik, hogy egy általánosabb kontextusba szeretném helyezni ezt a problémakört, a másik pedig magához a határozati javaslathoz kötődik.
(13.50)
Közismert az, hogy a honvédelem vagy nemzetvédelem a legősibb közfunkció, régebbi, mint maga az állam, hiszen akkor is meg kellett védeni a nemzetet, a népcsoportokat, nemzetséget, családot, amikor állam még nem létezett. Tehát azt gondolom, hogy a mai időben is, annak ellenére vagy annál inkább, hogy a NATO tagja Magyarország, erre a funkcióra szükség van. Ezt senki nem vitatta, sőt itt frakciótársam tulajdonképpen azt emlegette, azt elemezte, hogy talán azok a ráfordítások, amiket a magyar állam ennek a funkciónak a betöltésére költ, túlságosan is szerények ahhoz, hogy olyan helyzetben, amire reméljük, nem kerül sor, meg tudja védeni a magyar állam a lakosságot, az állampolgárokat.
Ami viszont a közelebbi szakmámat illeti, Montecuccoli óta tudjuk jól, hogy ez a funkció pénzbe kerül, attól függően, hogy kinek mennyi pénze van. Említést tett arról Staudt Gábor képviselőtársam, hogy a NATO-n belül a követelményszinthez képest szerény az a hányad, amivel Magyarország hozzájárul a NATO költségvetéséhez. Ez az utóbbi 10-12 évben olyan 1,5-1,7 százalékról lement 1 százalék alá. Bár nominálisan nem csökkentek azok a ráfordítások, amelyek katonai, honvédelmi célokra lettek fordítva, de a fajlagos folyamatosan csökken. Én nem tudom megítélni, nem lévén a téma szakértője, hogy mekkora az a hányad, ami egyrészt a Magyar Honvédség technikai felszereltségét, másrészt a személyi állományát képes finanszírozni.
Németh Zsolt államtitkár úr, azt hiszem, épp tegnap tett utalást arra, hogy emelni fogja esetleg Magyarország ezt a hányadot, mármint a NATO-hozzájárulás arányát, amennyiben a GDP kedvezően alakul idén. Hát adja Isten, hogy kedvezően alakuljon, ez a remélt 0,9 százalék nem túlságosan nagy szám, és még az is kérdés, hogy ez megvalósul-e. A dolog lényege azonban az, hogy ezt a funkciót finanszírozni kell, és nincs is azon vita, hogy ez 230 milliárd forintból vagy esetleg többől oldható meg. Az én gondom az, hogy nem kapunk, nem kaptunk most sem világos, áttekinthető képet arról, elegendő információt arról, hogy itt miről is van szó.
Nagyon sajnálom, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium, az egykori Pénzügyminisztériumot magában foglaló minisztérium képviselője nincs itt, mert valójában a mondanivalóm egyik része inkább nekik szólna, hogy a magyar központi költségvetés, ami finanszírozza a honvédelmi kiadásokat, olyan gyatra, annyira gyenge minőségű, hogy semmiféle érdemi döntést a parlament nem tud hozni annak alapján. Ami döntés itt születik a mindenkori kormánytöbbség jóvoltából, megnyomja azt a gombot, amire a kormány kéri, és el fogja fogadni a költségvetést, el fogja fogadni ezt a határozati javaslatot is, gondolom, noha nagyon sok gond van vele.
Tehát önök, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, tisztelt honvédelmi kormányzat, tisztelt kormány, a gazdaság számos területén és a társadalmi működés számos területén figyelik, hivatkoznak a német gazdaságra, a német megoldásokra. Tisztelettel ajánlom az államtitkár úr figyelmébe, hogy nézze meg egyszer a német költségvetést, nézze meg annak a védelmi minisztériumi fejezetét, hogy az hogy épül föl, mennyi információt tartalmaz.
Ez a fejezet, a Verteidigungsministerium fejezete 150 oldal. Tudja, mekkora a magyar költségvetésben a HM fejezete? Két oldal szűken. Ebben a német költségvetésben mindazok az információk benne vannak, amiket a határozati javaslat nem tartalmaz. Ennek a határozati javaslatnak az alapján én mint témához szakmailag nem értő képviselő vagy állampolgár nem tudok mondani semmit. Lehet, hogy ezek az állománycsoportok jók, lehet, hogy nem jók. Semmihez nem hasonlíthatók. Önök adnak egy számoszlopot, adnak egy listát, és kérik a parlament jóváhagyását ehhez, és nem teszik oda, hogy mennyi volt ez korábban, mennyi most, mennyi kellene, tehát egy idősort, amit minden normális költségvetés tartalmaz. Nem is beszélve arról, hogy hozzá kellene rendelni azokat a közkiadásokat, amelyek finanszírozni fogják ezeknek az állománycsoportoknak a kiadásait.
Itt már szó esett arról, hogy megváltoztatná a minisztérium a 29 700 fős összlétszámon belül az állománycsoportok belső arányait. Az is elhangzott, hogy itt a kormány-tisztviselői, közalkalmazotti és munkavállalói előirányzat növekszik. Én nem vitatom, hogy ezt is növelni kell, hogyha a Honvédkórház állományának egy része idesorolódik, de kérem szépen, annak, aki tervezéssel foglalkozott vagy pénzügyekkel foglalkozott, mindig gyanúsak ezek a számok; 500 fő, kerek 500 fő. Ez pont olyan ex has számnak tűnik, mint amikor a Terrorelhárítási Központnak a 3 milliárd forintos költségvetési támogatásnövelését terjesztették elő és szavazták meg. Nekem ez azt üzeni, hogy ezek mögött nincsenek részletes bontások, noch dazu még föltüntetni azt is, hogy ezen belül mennyi katonaorvos, mennyi ápoló és mennyi egyéb személyzet van. Ez mind olyan információ, amelyekre szükségük lenne a képviselőknek ahhoz, nekem legalábbis, hogy én teljes felelősséggel nyomjak igent vagy nemet, amikor egy ilyen, egyébként nagyon fontos állami funkció betöltéséről van szó.
Nem adnak elegendő információt, tisztelt államtitkár úr, és nekem olyan benyomásom van, és ez nem az ön személyének szól vagy nemcsak az ön tárcájának szól, hanem az egész kormánynak szól, hogy itt minket képviselőket tulajdonképpen nyomógombnak tekintenek. Úgyis el fogják fogadni, az ellenzék mondja a magáét. De tessék azt elhinni, hogy ilyen kevés információ alapján felelősséggel nem lehet dönteni, mondom ezt a kormányoldalnak. Önök megbíznak a kormányban, a honvédelmi kormányzatban, rendben van, de ez a bizalom feltételezi azt, hogy olyan információkkal lássák el az önök ellenőrzésére hivatott Országgyűlést, benne az ellenzéki képviselőket, hogy lássák, hogy miről van szó, mert ezekből az információkból ez nem derül ki.
Úgyhogy összességében az az én benyomásom, elnök úr, hogy elmondhatnánk a Bourbonok után szabadon, hogy a Fidesz-KDNP-kormányzat semmit sem tanult és semmit sem felejtett, ugyanolyan gyatra színvonalon produkálja ezeket a határozati javaslatokat, mint az előző kormány, mert az sem adott ennél többet, több információt, csak elfogadtatta a határozatokat, nem próbálta meg törvénybe foglalni ezeknek a döntéseknek az érdemi részét és a hozzájuk tartozó kiegészítő információkat, és tulajdonképpen a parlament arra van kárhoztatva, hogy nem kellő informáltság birtokában döntsön.
Én a magam részéről ezt ilyen formában nem fogom tudni támogatni, és azt gondolom, hogy a Jobbik frakciója sincs abban a helyzetben, hogy egy ilyen előkészítetlen határozati javaslatot támogasson.
Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
