JÁMBOR NÁNDOR
JÁMBOR NÁNDOR
JÁMBOR NÁNDOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő országgyűlési határozati javaslat azt a célt szolgálja, hogy az Országgyűlés határozzon a honvédség létszámával kapcsolatban. Az előterjesztés formailag egy ilyen súlyos kérdés és felelős döntés meghozatalához véleményünk szerint nem alkalmas, hiszen egy rendkívül szűkre szabott, mindössze egyoldalas előterjesztésről van szó, amely nem ad kellő felvilágosítást az országgyűlési képviselők számára a döntés indokoltsága és annak megalapozottsága, háttere vonatkozásában. Ahhoz, hogy egy kicsit jobban belelássunk a határozati javaslat hátterébe, úgy gondolom, egy kis visszatekintésre van szükségünk. Ha a határozati javaslat nem tartalmazta a korábbi összehasonlítási bázisadatokat, akkor ezzel kapcsolatban megpróbálom én ezt megtenni.
A kormányváltás óta eltelt közel három év megfelelő távlatot biztosít a Hende Csaba miniszter úr által elkezdett, de legalábbis beígért haderőreformok vizsgálatára. A miniszter nyilatkozataiban elsőrendű célnak nevezte meg a honvédség képességfejlesztését, illetve működésének és szervezeti felépítésének a racionalizálását. A határozati javaslat kapcsán a belső állományarányok racionalizálásának érdekében tett törekvések hatékonyságát célszerű megvizsgálni. A vizsgálathoz megfelelő támpontot biztosít egyrészről a minisztérium által 2011-ben kibocsátott, a Magyar Honvédség humán stratégiája a 2012-2021 közötti időszakra című iromány, másrészről célszerű megvizsgálni az országgyűlési határozatokban 2007-től megállapított honvédségi létszámbontásokat, a 2007-es, a 2010-es, 2011-es, valamint az előttünk fekvő 2013-as országgyűlési határozatokat. Ezenkívül kitekintést kell nyernünk a NATO-hadseregek állományában megmutatkozó arányszámokra vonatkozóan is.
A Magyar Honvédség humán stratégiája a 2012 és 2021 közötti időszakban - a Haderő 2021 célkitűzése szerint - a Magyar Honvédség hadrendje, létszáma, belső állományaránya, fegyverzete és felszereltsége meg fog felelni a kor követelményeinek. Az alulfinanszírozottság a GDP 0,8 százalékának, illetve a védelmi költségvetés belső aránytalanságainak köszönhető: 50 százalék a személyi kiadások, 48 százalék a működési kiadások, és mindössze 2 százalék a fejlesztésekre fordított kiadás. A koncepció megvalósítása így erősen kétséges.
Az alulfinanszírozás idült állapotát a kormány a gazdasági állapotra tekintettel nem lesz képes kezelni, azonban a Magyar Honvédség szervezeti felépítésével és elsősorban a belső állományarányok racionalizálásával hatékonyabbá teheti a honvédelem működését, és forrásokat szabadíthat fel a régóta esedékes haditechnikai fejlesztésekhez. A Magyar Honvédség belső állományának változása az elmúlt hat évben, 2007-től kezdődően egészen az előttünk fekvő határozati javaslatig mindössze 0,5-1 százalékos eltéréseket mutat a tényleges állomány vonatkozásában, ugyanígy a tisztek, a tiszthelyettesek, a legénységi állomány, valamint a teljes létszám vonatkozásában.
A Magyar Honvédségről általában elmondható, hogy ezek az arányok nagymértékben eltérnek például a NATO-hadseregekhez képest. Ennek egyetlen oka, hogy a mindenkori kormányzatok az elmúlt időszakban egy viszonylag alacsony legénységi létszámot állapítottak meg, hiszen egy adott háborús helyzet kialakulása esetén a legénységi állapot az elképzelések szerint gyorsan feltölthető, míg a tiszti állományt nem lehet rövid időn belül felállítani, ezért békeidőben is fontos, hogy rendelkezésre álljon egy megfelelő mértékű tisztikar. Ugyanakkor ez az elmozdulás a legénységi állomány létszámát tekintve abból is ered, hogy a honvédségtől folyamatosan különböző feladatokat szerveztek ki. Gondolok itt a katasztrófavédelmi feladatok elhárítására (sic!) és a katasztrófavédelemre, valamint a TEK egyes feladataira, amiket egyrészt a honvédségtől, másrészt pedig a rendőrség állományától vontak el. Nem tudom, hogy célszerű-e ebben a formában külön irányítási ágak alá szervezni ezeket a feladatokat. Nem hiszem, hogy ez a költséghatékonyság irányába mutat, másrészt a honvédségnél egy alacsony legénységi állománylétszámot határoz meg.
A rendszerváltás óta tartó haderő-felszámolás következtében torzult a vezetők és a vezetettek aránya. A 2013. évi költségvetés indoklásában lévő létszámadatok szerint 25 480 fő lát el tényleges egyenruhás katonai szolgálatot, 15 866 fő az ÖHP alá rendeltek száma - ez a csapatlétszám -, és csak 9614 fő a vezető szervek létszáma. Ugyanezek az arányszámok, amelyeket említettem, az Egyesült Államok hadseregében a tisztek, tiszthelyettesek és legénységi létszám vonatkozásában: 15 százalék a tisztek, 36 százalék a tiszthelyettesek és 49 százalék a legénységi állomány aránya. Míg Magyarországon: 25,3 százalék a tisztek, 39,4 százalék a tiszthelyettesek és 35,3 százalék a legénységi állomány aránya.
Az előterjesztéssel kapcsolatban kérdések merülnek fel, ez is a gyenge előkészítést jelenti. Ugyan benne van, hogy az elfogadását követően öt napon belül lép hatályba, de mégis mire alapozzuk ezt a határozatot, hiszen a 2013-as költségvetési év tervezésén már túl vagyunk. Talán a 2014-es költségvetési évet kívánják így megalapozni? A most meghatározott létszám a tendenciákat sem tartalmazza. Az előterjesztés önmagában - bár államtitkár úr beszélt róla - nem fogalmazza meg, hogy ez a létszám tendenciájában növekedést vagy csökkenést jelent-e, tehát nem teremti meg az igazi döntési helyzetet, azt, hogy a képviselő a döntése előtt mérlegelni tudná, hogy ezt támogatja-e vagy sem.
(13.20)
Nagyon sok ilyen és ehhez hasonló hiányosságot találunk még, mégpedig hogy a tervezett létszám mennyire van összhangban a honvédség jövőbeni tervezett feladataival. Erre sem kapunk igazából választ sem az indoklásban, sem pedig magában az előterjesztésben.
A műveleti tartalékosok vonatkozásában rendkívül egyszerűen elintézi ezt a kérdést, hogy ez nem tervezhető, illetve nem képezi részét az anyagnak, hiszen ez egy folyamatosan változó létszám, amivel nem igazán lehet kalkulálni. De én úgy gondolom, a honvédségnél igenis mindenkor figyelembe kell venni a műveleti tartalékosokat, ha nem, akkor egy külön fejezetben kell ezt kezelnünk a szerződéses és hivatásos állományon kívül, de hogy nem foglalkozik vele különösebben az előterjesztés, ezzel mi nem értünk egyet, hiszen azért hozzuk létre a tartalékos állományt, hogy adott helyzetben számítani lehessen rájuk.
Az előterjesztés további hiányossága, hogy nem kíván választ adni a honvédség jövőbeni egyéb strukturális átalakításának problémájára, amit igazából a miniszter úr már korábban megígért, és ezt a problémát sem kívánja kezelni. Tehát amint említettem, ha 2007-től 2013-ig áttekintjük a táblát, akkor mindössze 0,5-0,1 százalékos (sic!) változásokat regisztrálhatunk az egyes beosztásokkal kapcsolatban, ami azt jelenti, hogy lényegi változás ezen a területen nem történik.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)
