SZŰCS ERIKA
SZŰCS ERIKA
SZŰCS ERIKA (független): Köszönöm szépen. Még egyszer ismétlem, bárhogy is trükköznek, az az elv, és úgy van felépítve a felsőoktatás és annak a finanszírozása, hogy mindenkinek a képzése költségeit így vagy úgy ellentételezni kell. Vagy kifizeti, amikor tanul, vagy utána törleszti, vagy itthon vállal munkát, és cserébe figyelhetik, az adatait gyűjthetik és kezelhetik. Ezt nem lehet letudni azzal, hogy de ezt nem nevezzük tandíjnak. Az elv, amit mi mondunk, hogy az államnak, a közösségnek érdeke a felsőoktatás fenntartásához való hozzájárulás, az nincs meg az önök gondolkodásában. Erről szól a mi vitánk.
Az pedig, hogy mennyire legyek szerény vagy sem, Révész Máriusz képviselő úrnak pedig az kerülte el a figyelmét, hogy abban a bizonyos nyolc évben 400 ezer lakás épült, a magyar lakásállomány 8 százalékkal bővült, hogy 2010-ben 265 forint volt egy euró és 180 forint egy svájci frank, most pedig meg lehet nézni, hogy hol tartunk.
Én nem gondolom azt, hogy értelme van annak, hogy most egészen másról beszéljünk, mint a felsőoktatási törvény módosítása, amely az alaptörvény negyedik módosítása után igenis, ígéreteik ellenére, azon álságos ígéreteik ellenére törvénybe iktatja a hazai munkavállalás kötelezettségét vagy a visszafizetés kötelezettségét.
Erre én azt mondtam, hogy a problémát, hogy a magyar diákok vagy a magyar végzett diplomások külföldön keresnek munkát, nem ilyen megoldásokkal kell elősegíteni, nem ilyen megoldásokat kell rá találni, hanem a hazai munkaerőpiac bővülésével. Ott pedig, hiába beszél itt adósságszolgálatról, önök mondták, hogy szabadságharcot folytatnak az IMF ellen (Michl József: Meg is nyertük!), ha megnézi visszamenőleg, hogy mi volt az adósságszolgálat kamatterhe 2010-ben és 2013-ban, akkor érdekes módon a szabadságharc hatására nőtt az adósságszolgálati (Az elnök a csengő kocogtatásával figyelmeztet az időkeret leteltére.) teher. (Révész Máriusz: Számolja újra!)
