GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Kiindulási pontként azt szeretném rögzíteni, hogy támogatjuk mindazokat a javaslatokat, amelyek a fogyatékossággal kapcsolatban lévő embereket érintően pozitívak, tehát amelyek őket is támogatják.
Nyilván hozzá kell tennem rögtön azt is, hogy ebben a törvénytervezetben sok olyan dolog van, amit nem lehet támogatni. Példaként említeném azt is, ami a kormány és a fogyatékos személyek közötti párbeszéd lehetőségeként vetődik fel, mármint hogy megszünteti gyakorlatilag ezt a háttér-együttgondolkodást. De nem lehet azt sem támogatni, hogy különféle programalkotási vagy éppen a programok megvalósulásának, a beszámolási kötelezettségbeli dolgainak visszatükröződése tekintetében nincs lehetőség, hiszen nincs ellenőrzési formula a későbbiekben, ami ezt végig tudná vinni.
Az első szakaszt érintően alapvetően a 2. ponttal foglalkoznék, és néhány dologban kiterjesztetten a jegyző úr által említett pontokhoz kapcsolódnék.
A törvényjavaslat szerint a fogyatékosügyi program végrehajtását nem kell - mint ahogy az előbb már említettem, érintettem - kétévente a kormánynak jelentés keretei közé tenni, és az Országgyűlésnek sem kell nyilván akkor ezzel foglalkozni, majd az Országgyűlés határozatot se hoz e tekintetben, mert nincs miről, és legalább az a négyévente történő felülvizsgálat is, amiről a korábbiakban szó volt, ilyeténképpen elmarad; ezt alapvetően nem tartjuk helyénvalónak és jónak.
Szűkítik gyakorlatilag ezzel a fogyatékosügyi kérdésekkel kapcsolatos átláthatóság történetét. Nem lesz kép arról, hogy mi is zajlik valójában az ügy körül. Megszűnik a törvényes garancia úgymond a programok felülvizsgálatát érintően, illetve nemcsak a felülvizsgálatát érintően, hanem a betartását érintően is annak, amit egyébként a társadalmi normák meg megkívánnak. Ez alapvető gond, alapvető dilemma, főleg, ha hozzáillesztem, hogy mi is történt az elmúlt esztendőkben itt az elmúlt három év vonatkozásában a fogyatékosügyi, a rokkantságot érintő kérdések tekintetében Magyarországon, a rokkantnyugdíj biztosítási intézményrendszerének kérdéskörével kapcsolatban vagy azzal, hogy a nyugdíjellátás kérdéskörét hogyan és miképpen alakították át másfajta típusú, nem a nyugdíjakhoz kapcsolódó garanciális elemekkel kiegészült támogatási formákká. Ez önmagában azt a helyzetet hívta életre, hogy nagyon sok ember olyan jogosultságokat veszített el, mint mondjuk, a közösségi közlekedés kedvezményrendszere.
A másik dolog, ami igencsak fontos, hogy a törvényjavaslatból kiveszik azokat az elemeket, illetve nem tartják fontosnak, amelyeket egyébként maguk a civil szervezetek, az e kérdéskörben érintett és szakavatott civil szervezetek fontosnak ítélnek. Az akadálymentesítési határidők kérdéskörében gyakorlatilag nincs most már bázispont, nincs ilyen határidő, ezt likvidálják, megszüntetik, lehetőség sem lesz arra, hogy bármilyen határidő elmulasztásáról szó legyen, hiszen nincs, nem lesz ilyen határidő, tehát ezen alapuló jogorvoslati kérelem sem tud majd megfogalmazódni.
Azt gondolom, ez alapvető probléma, mert nem hiszem azt, hogy kormányhatározatban, vagy az országgyűlési határozatban, vagy bármilyen más formában, keretekben megfogalmazott dolgok kellő garanciákat tudnak nyújtani annak érdekében, hogy ami eddig be kellett volna hogy tartatódjék, az be is tartatódjon.
Azt gondolom tehát, hogy az akadálymentesítéshez illeszkedő és kapcsolódó határidő be nem tartása, illetve ennek a meg nem követelése alapvető probléma és alapvető dilemma. Egyébként a MEOSZ álláspontja is megerősíti mindazt, amit az előbbi gondolatokban megfogalmaztam.
A harmadik dolog, amit még itt az első szakasz tekintetében mindenképpen meg szeretnék jeleníteni és említeni, az az, hogy a törvényjavaslat megszünteti az Országos Fogyatékosügyi Tanács törvényi legitimizációját - másképp nem tudok fogalmazni. Ez azt jelenti, hogy ismét sérül az az elv - ami megítélésem szerint alapelv ezen kérdések tekintetében -, hogy “semmit rólunk, nélkülünk”, tehát azokkal együtt kellene azon típusú kérdésekről beszélni, egyeztetni, konzultálni, akik érintettjei a dolognak.
Megszünteti a kormány a fogyatékos személyek közötti és a kormány közötti párbeszéd alapját ilyen értelemben, bár nem új ez a nap alatt, hiszen láttuk ezt az elmúlt három esztendőben az Országos Érdekegyeztető Tanács likvidálásán keresztül és egyéb más formában való elvitel tekintetében is. Egy szó mint száz: amikor az Országos Fogyatékosügyi Tanácsról a jövőben a kormány fog határozatban dönteni és rendelkezni, ez semmiféle garanciát nem fog biztosítani arra, hogy az alapvető feladatait el tudja látni annak tükrében, ami arról szól, hogy a fogyatékos emberek érdekében való cselekedeteket meg tudja erősíteni.
Az első szakasz kapcsán, elnök úr, ezeket a gondolatokat szerettem volna megfogalmazni.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)
