PÁL BÉLA
PÁL BÉLA
PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Én is Kővári János képviselőtársam hozzászólásához szeretnék kapcsolódni, amelynek számos pontjával maximálisan egyetértek. Tényleg ez egy nagyon korrekt és olyanfajta megközelítés, amely segíti az ügyek előmenetelét.
Abban azonban hadd pontosítsak, hogy a mi hozzászólásaink sem arról szóltak, hogy emelni kell a támogatás mértékét, hanem emellett még számos olyan feltételt elmondtunk, azt, hogy a Fogyatékosügyi Tanácsot ne szüntessék meg, hogy négyévente, illetve kétévente kötelező legyen a parlament előtti beszámoló. Még azt is mondtuk, hogy a fogalombővítéssel egyetértünk, a foglalkoztatás segítésével is, tehát nem csak erről szólt a vita, hiszen tudjuk mi is, hogy nem jövedelempótlék ez a támogatási forma, hanem a többletterhek kompenzálására szolgál.
De azt is tudjuk, hogy ez igenis fontos az érintetteknek, éppen azért, mert kormányzati ciklustól szinte függetlenül, de sajnos azokat a feltételeket, amelyekről beszélt, nem nagyon sikerült folyamatában sem biztosítani, hiszen ma is nehézséget okoz a fogyatékosok elhelyezkedése, az elhelyezkedés támogatása, egyáltalán kevés a fogyatékosokat foglalkoztató munkahely. Ezeket mind tudja, hiszen kiváló szakértője ennek a területnek. Még akkor is, ha persze annak együtt örülhetünk, hogy mind az uniós támogatásból, mind a hazai támogatásból megvalósuló új beruházásoknál már kötelező például az akadálymentesítés, nem is csak a fizikai, hanem az infokommunikációs ugyanúgy.
Mindezzel együtt a társadalmi szemléletet is akkor tudjuk formálni, ha jobb feltételeket teremtünk az érintetteknek, mert főként a gazdasági válság körülményei között, már 2009 óta, nyilván nehezebbek lettek az életkörülményeik is, és azóta tulajdonképpen nem is emelték a nekik járó, többletterhek kompenzálására szolgáló támogatást. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
(18.50)
