VÁGÓ SEBESTYÉN
VÁGÓ SEBESTYÉN
VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Én az ajánlás 15. és 17. pontjához szeretnék hozzászólni. Ez mind a tanáccsal foglalkozik, a tanács jogaival, illetve lehetőségeivel, illetve a fogyatékkal élőkkel kapcsolatos terv végrehajtásának ellenőrzéséről, illetve a folyamat gördülékeny működésének ellenőrzéséről, bizonyos szakaszok betartásának ellenőrzéséről szól.
A 15. ajánlási pontban módosító indítványunkkal azt kívántuk elérni, hogy az illetékes miniszter kétévenkénti kötelező beszámolási kötelezettsége megmaradjon a parlament előtt a fogyatékkal élők életét legjobban érintő terv haladásával, illetve a terv végrehajtása szakaszainak ismertetésével kapcsolatban, illetve azzal kapcsolatban, hogy történtek-e előrelépések, illetve a tervezethez képest a való életben a helyzet éppen hogyan áll.
Aggályosnak tartjuk azt, ha ez a kötelezettség kikerül a törvényből, mert igaz - érvként elhangzott bizottsági ülésen is, illetve az általános vitában is -, hogy bármikor bármelyik képviselőnek joga van akár a parlamenti kereteket, akár az egyéb kereteket kihasználva érdeklődni az illetékes minisztertől, illetve a minisztériumtól tájékoztatást kérni a dolgok állásáról, de ez nem ugyanaz, mint hogyha a parlament előtt külön vitaként a parlamenti pártok nyíltabban, illetve egyéb gondolatokat, illetve fejlődést előremozdító, ötleteket előhozó vitában tárgyalnak erről a dologról.
Ugyanis az általános vitában ennek a törvénynek, ennek a módosításnak az általános vitájában is szóba került az, hogy a fogyatékkal élők helyzetével való törődés, a fogyatékkal élőknek tulajdonképpen nemcsak a helyzetével való törődés, hanem a helyzete nem egy pártpolitikai téma. Azt a pártpolitikán felülemelkedve akár szakpolitikusként, akár nemzetükért, hazájukért tenni akaró, a ténylegesen elesetteken segíteni akaró politikusként kell hozzáállni ehhez a kérdéshez, és ha ezt egyébként mindegyik parlamenti párt, illetve független országgyűlési képviselők is megerősítették, hogy ők is így állnak ehhez a kérdéshez, tehát innentől fogva ha ez a kétévenkénti felülvizsgálati kötelezettség a törvényben megmarad, azzal semmi mást nem érünk el, hanem lehetőséget adunk egy tényleges, a helyzet súlyához méltó konstruktív vita létrejöttére az Országgyűlésben, az ország házában, a parlamentben a képviselők között.
A 17. ajánlási pontról, ami a tanács jogaival foglalkozik. Érthetőnek tartom én azt, hogy ez az eredeti módosításban szereplő javaslat, hogy a törvényből ezek a bizonyos szakaszok kerüljenek ki, úgy gondolom, hogy helytálló módosító indítványnak tekinthető, ugyanis ha ez a törvény rendelkezik arról, hogy a tanács összetétele a törvény hatálybalépése után megváltozik, más szempontok alapján kell tagokat választani a tanácsba, akkor egyértelmű, hogy az előző rendelkezések kikerülnek. Viszont a tanács jogaival kapcsolatos kérdésekben nem értem, hogy miért kell ezeket a módosításokat megtenni, miért kell az ellenőrző, monitorozó, illetve a törvények előkészítésében leírt szerepeit, illetve jogait a tanácsnak az előterjesztő javaslata szerint megszüntetni.
A módosító indítványom arról szólt, hogy igen, a szükséges, a tanács összetételével, illetve összeállításával, a delegáltak jelölésével kapcsolatos szakaszokat, rendelkezéseket ki kell venni a törvényből, viszont a tanács jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos passzusokat vétek, hiba és felelőtlenség kivenni az eredeti törvényből.
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
