Z. KÁRPÁT DÁNIEL
Z. KÁRPÁT DÁNIEL
Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) Múlt hét péntekére, ahogy azt bejelentettük a parlament széles nyilvánossága előtt is, felismerve a hitelkárosultak és a több százezer magára hagyott tarthatatlan helyzetét, a Jobbik egy olyan egyeztetést hívott össze, amelyre meghívta a parlamenti pártokat, meghívta a kormányzat képviselőjét, meghívta még a Bankszövetséget is, hogy merészeljen a károsultak szemébe nézni végre, és ami még fontosabb, meghívta az összes jogvédő civil szervezetet, amely a hitelkárosultak mellett áll.
Meglepő módon - bár talán nem is annyira meglepő módon - a Jobbik képviselőjén kívül senki nem vette a fáradságot, hogy a szemébe nézzen annak a sok károsultat védő szervezetnek, amelyek napi harcokat vívnak azért, hogy a kormányzat által magukra hagyott polgárok legalább az életben maradás esélyét megkapják. Hiszen látható, hogy a devizaalapú hitel miatt szenvedők ügyében a kormányzatot az utóbbi évek során a kivárás és az emberi sorsok feletti taktikázás jellemezte. (Moraj a kormánypártok soraiban.) Nem mondjuk, hogy nem tett lépéseket, nem mondjuk, hogy nem örülünk azoknak a lépéseknek, amelyek akár három-négy hitelkárosultat megmentenek, hiszen nem vagyunk ellendrukkerek. De azt mondjuk, hogy rendre egy-egy olyan társadalmi csoportot választottak ki a segítségnyújtási szándék során, ahol a részleges támogatás költségei a legalacsonyabbak, és a bankrendszer által elszenvedett károk is a lehető legalacsonyabbak. Ez az, amit visszautasítunk, hiszen önök rangsoroltak hitelkárosult és hitelkárosult között. E mentén és a Jobbik több százezres aláírás-gyűjtési kampánya, a társadalmi alulról jövő kezdeményezés mentén jöttek létre azok a csonka mentőcsomagok - a végtörlesztés, az árfolyamgát, az ócsai lakópark és az állatorvosi ló, a Nemzeti Eszközkezelő -, amelyekben az a közös, hogy az igénybe vevők igen alacsony százalékban tudtak részt venni bennük. Mint a Nemzeti Eszközkezelő is mutatja, a bank adta ki az engedélyt, hogy Magyarország kormánya segíthessen Magyarország állampolgárain, és bizony, önök a Bankszövetséggel tárgyalgattak a civilek, a károsultak küldöttei helyett.
Eközben a civileken kívül senki sem áll a végrehajtási túlkapásoknak, a közműcégek garázdálkodásainak az útjában, és több mint 600 ezer hitelkárosult honfitársunk az égvilágon semmiféle segítséget sem kapott, sőt a kormányzat azt is előterjesztette, hogy igazából lényegi mentőcsomagot már nem tervez a következő időkben. Eközben előfordulhat az, hogy autóhitel miatt elveszik a családi házat is, a bankikövetelés-kezelést undorító módon felpörgették, mert érzik a vesztüket a bankok, tudják, hogy már nem lehet sokat kisajtolni a lakosságból, pedig 40 kereskedelmi bank ellen 40 közérdekű kereset, ha nem is hozhatná el a megoldást, de csodákat művelhetne.
A fenti viharba hozott reményt az az Otthonvédelmi Tanács, amely példát mutat önöknek is, példát mutat a politikumnak összefogásból, hiszen több mint 20 jogvédő szervezetet tömörít, amelyek jóval mélyebb tudástömeggel és tapasztalati tömeggel bírnak, ezt állíthatom, mint a kormányzat iderendelt szakértői, hiszen nap mint nap a problémával foglalkoznak, nem a Rózsadombról szemlélik a magyar ugart, és igenis vannak sikereik, amelyek mellett a támogatás is megilletné őket. Ezért hívta össze múlt péntekre Vona Gábor a devizahiteles kerekasztalt, és bár a Jobbikon kívül egyetlen pártban sem gyűlt össze a kellő bátorság, sem a kormányban - és a Bankszövetségről ne is beszéljek -, hogy a civilek szemébe nézzen, látható, hogy mégis a teljes civil jogvédő tábor felvonult, a Koppány-csoporttól a Bankcsapdán át Kásler Árpád szervezetéig.
Megegyeztünk, hogy az egyeztetéseket rendszeressé tesszük, és egy petíció alappontjaiban is megállapodtunk, amelynek része a hitelek felvételkori árfolyamon történő forintosítása, kártérítés biztosítása a hitelkárosultaknak annak mértékében, hogy mennyivel fizettek többet az indokoltnál, kilakoltatási moratórium, és ami nagyon fontos: a bíróságok előtt soronkívüliséget és illetékmentességet adnánk a károsultaknak, hogy ha már az állam nem védi meg őket, ha már egyedül kell kiharcolniuk az igazukat, akkor legalább tehessék meg ezt a legrövidebb idő alatt és a legalacsonyabb költségekkel. A petíció oldalán egyszer sem olvasható a Jobbik neve.
Mi azt kívánjuk bizonyítani, hogy van valódi népképviselet Magyarországon, mert elhozzuk ide, a magyar parlamentbe a civilek hangját. A probléma és a keserű az, hogy egyedül mi tesszük meg ezt, hiszen önök nem jöttek el arra a találkozóra, amelyre udvarias meghívást kaptak, és amelynek a célja az lett volna, hogy együtt dolgozzunk ki megoldási javaslatokat, és - valószínűleg ez fájt önöknek a legjobban - ahol a károsultak szemébe kellett volna nézni. Mert az a több mint 600 ezer honfitársunk az út szélén várakozik, és bizony egyre dühösebb, ahogy mi magunk is. Szedjék tehát össze magukat, és adjanak magyarázatot arra, hogy miért nem mertek a pártok a saját választóik szemébe nézni, mert a károsultak elmondták, hogy nekik nem segély kell, nekik nem mentőcsomag kell, ők egyszerűen igazságot akarnak, az igazukat akarják, és ki fogják ezt vívni, a mi segítségünkkel, bármi áron. (Taps a Jobbik soraiban.)
