DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN
DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN
DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mindenekelőtt tisztázzunk néhány fogalmat. Azt kérdezi az interpellációban, hogy hogyan működtetnénk a hazai gazdaságot. Mi nem működtetünk gazdaságot. Szóval, ez egy kommunista kifejezés, hogy “hogyan működteti a kormány a gazdaságot”. Ez egy szabad piacgazdaság, és szerintem a kérdésfeltevés is így teljesen értelmetlen.
Azt mondja, tisztelt képviselő úr, hogy akár félmilliósra is tehető a tömeg. Ne tessék letömegezni azokat, akik egyébként külföldön vállalnak munkát vagy azt, aki éppenséggel külföldre megy dolgozni, majd utána vélhetően hazajön. Tiszteljük ennyire polgártársainkat, hogy ne tömegezzük le őket!
És azt írja még ezenkívül, hogy becslések szerint is mintegy másfélszeresére növekedett a kivándorlási kedv. Jelezném, hogy a Tárki legfrissebb felmérése szerint 2012-ben akik elvándorlást terveztek, azoknak az aránya 19 százalék volt, 2013 tavaszán pedig 16 százalék, tehát nem másfélszeresére növekedett, hanem éppenséggel csökkent.
Ettől függetlenül kétségtelenül nagyon fontos az a téma, amit említett, de úgy gondolom, teljesen normális jelenség ez, amiről beszélünk: a fiatalok ha külföldön vállalnak munkát, tapasztalatot szereznek, vagy éppenséggel külföldön tanulnak - ha jól tudom, ön is külföldön tanult egyébként -, hazajőve mindazt tudják kamatoztatni, és úgy gondolom, azzal az ország hasznára, a magyar gazdaság hasznára és a saját maguk hasznára is tudnak válni.
Tehát itt egy természetes folyamatról van szó, amit nagyban persze növel az is, hogy most nőtt fel az a generáció egyébként, amelyik már képes is arra, hogy kint is tudjon boldogulni, és képes arra is, hogy utána Magyarországon is tudjon boldogulni, például a nyelvtudás okán is. Tisztelt képviselő úr, abban bízunk, hogy miután tapasztalatot szereztek külföldön, Magyarországra visszatérve, itthon tovább folytatva az életet, itthon gazdagítják Magyarországot és a magyar gazdaságot is.
Tisztelt Képviselő Úr! Hadd utaljak arra, hogy jó néhány lépést tett a magyar kormány, ami segíti a fiatalok foglalkoztatását; önmagában a munkahelyvédelmi akcióterv, a 25 évnél fiatalabbak az egyik célcsoportja ennek. A családi adókedvezménnyel nyilvánvalóan jelentős összegek maradnak azoknál a fiataloknál, akik családot alapítanak, és akkor itt a jövedelemadóból leírható mindaz, ami a gyermekvállalás során leírható az adórendszerek keretében. A gyes visszaállítása három évre első lépése volt a kormánynak. Hadd utaljak az “Első munkahely” garanciaprogramra is, amelyik a 25 évnél fiatalabbak munkavállalását segíti elő, és lakhatási támogatás is figyelembe vehető a fiatalok számára.
Nyilvánvalóan annak, hogy a munkaerőpiacon miként tudnak elhelyezkedni a fiatalok, nagyon sokfajta oka van; az egyik az, amit ön is említett, maga a képzés, szakképzés rendszere. Itt hadd utaljak arra, hogy a kormány nagyon elszánt és nagyon komoly lépéseket tett a duális képzés, a gyakorlatorientált szakképzés megerősítésében. Nem véletlen - ha Európát nézzük -, hogy azokban az országokban a legalacsonyabb a fiatalkorúak munkanélkülisége, ahol a legkiterjedtebb a duális szakképzés. Németországban, mondjuk, Bajorországban a fiatalkorúak munkanélkülisége 3 százalék alatti, és kétszáz éve van duális szakképzési rendszer.
(15.10)
Ennek az átültetésén dolgozunk, ami lehetővé teszi azt, hogy a fiatalok, amennyiben nem akarnak egyetemre menni, akkor jól kereső szakmában tudjanak elhelyezkedni.
És, tisztelt képviselő úr, az a bajom mindig ezzel a hozzászólással, de valamennyivel is, hogy általános problémát próbál felnagyítani. Úgy gondolom, hogy egy általános európai jelenséggel találkozhatunk. Magyarországon is van olyan egyébként, hogy fiatal technológiai startup cégekbe spanyolok és portugálok jönnek, fiatalok itt dolgozni, és magyarok is mennek külföldre dolgozni, és reméljük, vissza is jönnek.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)
