DR. SZALAY PÉTER
DR. SZALAY PÉTER
DR. SZALAY PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Teszek egy kísérletet, hogy felszólalásomban kizárólag a törvényjavaslattal sikerüljön foglalkoznom. Megjegyezném, hogy ez a javaslat mindenképpen jobbító szándékú. Mint ahogy minden törvénynél, amennyiben a törvényalkotó úgy látja, hogy a törvénynek vannak hiányosságai, amik korrekciót igényelnek, akkor törvényjavaslattal próbálja meg korrigálni azokat a pontokat, részeket, amik, úgy tűnik, hogy nem teljesen sikerültek az előző törvény megalkotása során.
Lipők képviselőtársam nagyon jól elmondta ennek az egésznek az előzményét. A három törvény: a 2012. évi CXXXIV. törvény, ami célul tűzte ki a 18 év alattiak védelmét, és állami tulajdonba vette a dohány-kiskereskedelem jogát; a másik a 2012. évi CXXXIV. törvény, ami a dohányboltok külső megjelenését határozta meg és a koncessziós pályázatról szóló szabályokat szögezte le, valamint bővítette a forgalmazható termékek körét.
(19.10)
A harmadik a 2013. évi I. törvény volt, ami bővítette azt a spektrumot, ami az árusítható árukat jelenti a dohányboltokban, lehet szeszes italt, kávét, energiaitalt, újságot, ásványvizet, üdítőitalt is forgalmazni.
Nagyon fontos pontja az egész előterjesztésnek, hogy a kiskereskedői észrevételekre reagált ez a törvényjavaslat, ami azért életszerű, mert természetes módon akárkik nyerték volna el egy koncesszióval ezeket a dohányboltokat, ezeket az árusítóhelyeket, az mindenképpen életszerű, hogy szerették volna megemelni a minimális kereskedelmi árrést, amit a törvény megtesz. Ezeknek az embereknek a megélhetése függ ettől, és a nagyobb kereskedelmi árrés a megélhetésük szintjét javítja, és a kisebb forgalmú településeken is rentábilissá teheti ezeknek az üzleteknek a működését.
Fontosnak tartom még azt is, hogy az első vagy megismételt eljárást követően 36 hónapig nem szükséges új pályázatot kiírni az üzletekre. Ez azért fontos megítélésem szerint, mert a 36 hónap az egy olyan idő, ami egy ideiglenesen felépített üzlet működését rentábilissá teszi. Ha valaki 36 hónapban kalkulál, hogy 36 hónapig működtet egy dohányboltot, akkor érdemes beruházni, érdemes árukészletet felhalmozni, hiszen annak 36 hónapig van jövője. Ha rövidebb időben szabályoznánk, 8, 10 vagy 12 hónapban, akkor ez mindenképpen ezt a lehetőséget csökkentené.
A törvényjavaslatnak továbbá nagyon fontos pontja, hogy valóban szigorítjuk a fiatalkorúak dohánytermékekhez való hozzájutását, hiszen ezek a szabályok, az, hogy a fiatalkorú nem léphet be a dohányboltba, ha belépett, ki kell utasítani; hogy igazolnia kell, hogy ő fiatalkorú vagy nem fiatalkorú; ha nem hajlandó igazolni, akkor ki kell utasítani az üzletből; addig, amíg a fiatalkorú vagy annak vélt személy el nem hagyja a boltot, addig semmilyen értékesítési tevékenységet ott nem lehet folytatni. Igazából ez azért nagyon fontos, mert nemcsak a dohánytermékeket nem vásárolhatja meg a fiatalkorú, hanem az egyéb termékeket, amelyekről az előbb beszéltünk, tehát a szeszes ital, kávé, energiaital, újság, ásványvíz, üdítőital is ebbe beletartozik. Abban az esetben végül, ha nem hajlandó elhagyni a helyiséget, akár a rendőrhatósági intézkedést is igénybe veheti az üzlet árusítója.
További kérdés, amire szeretnék kitérni, tisztelt képviselőtársaim, az a feketepiac kérdése. Felmerült több bizottságban is, hogy a szigorítások miatt a legális piac szűkülhet, a feketepiac bővülhet. Erre azt tudnám válaszolni, hogy tulajdonképpen minden országban, ahol központi intézkedéssel akarják bizonyos termékek fogyasztását csökkenteni, gondolok itt az alkoholra, a cigarettára, a kábítószerre, mindenütt nyilvánvalóan egészségügyi célzattal teszi ezt az illető kormányzat. A feketepiac hasonló emlegetése akár védett állatoknál vagy például az elefántcsont-forgalmazásnál is, ami tiltott dolog, felmerülhet. Megítélésem szerint a feketepiac bővülésének gondolata nem szabad, hogy számunkra visszatartó faktor legyen; a kábítószerek piaci árának ingadozása sem befolyásolja azt az elszánt hadjáratot, amit a termelőhelyek felszámolásáért folytatnak; hasonlóképpen az elefántok, orrszarvúk vagy tigrisek életét is szigorú szabályok és az érintett államok által fegyveres védelem is szavatolja, függetlenül a feketepiaci eseményektől.
A dohánytermékek népegészségügyi ártalmai közismertek. A szájüregi, tüdő-, emésztőszervi daganatok előfordulása lényegesen nagyobb a népesség azon körében, amely él a dohánytermékekkel és cigarettázik, mint az azokkal nem élő népesség körében. A WHO-nak van egy 2009-es megállapítása, miszerint a nemdohányzók védelmében hozott intézkedések a legköltséghatékonyabbak. Ezek olyan szempontok, amelyek véleményem szerint felülírják a feketepiac esetleges bővülésével járó aggályokat.
A javaslat megítélésem szerint minden bizonnyal elősegíti a dohánytermékek fogyasztásának visszaszorulását. Hasonló szigorítások voltak az Egyesült Államokban, és ott szignifikáns javulás tapasztalható. Nyolc-tíz évvel ezelőtt közintézmények előtt ott is tucat ember állt és cigarettázott, úgy, mint ma Magyarországon a közintézmények előtt, ehhez képest a mai helyzet az Egyesült Államokban lényegesen javult, alig lehet látni ilyen embereket, akik dohányoznának.
Ha mindössze azt a két célt, két területet emelem ki, biztos, hogy a törvényjavaslat esetében az árrés emelése életképesebbé teszi ezeket a vállalkozásokat, és bizonyos az is, hogy a fiatalkorúakra vonatkozó szigorítás hatásos lesz.
A pályáztatási szabályoknál az a rendelkezés, hogy az első, majd megismételt eljárást követően 36 hónapig nem szükséges új pályázatot kiírni - ezt már említettem -, az megcélozza, hogy aki 36 hónapig ideiglenesen üzemelteti a dohányboltot, annak érdemes beruházni, terveznie.
Kérem tisztelt képviselőtársaimat a törvényjavaslat támogatására. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Mirkóczki Ádám: Ezt ki írta? - Taps a Fidesz soraiból.)
