LIPŐK SÁNDOR
LIPŐK SÁNDOR
LIPŐK SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a vitában elhangzott hozzászólásokat a képviselőtársaim részéről.
Úgy összegezném a vitát lényegében, hogy a törvényjavaslattal kapcsolatosan nagyon kevés észrevétel érkezett, az észrevételek elsősorban a pályáztatással kapcsolatos körülményekre koncentrálódtak az elhangzott hozzászólások tekintetében.
Arról is kellene említést tennünk, hogy a multinacionális cégek uralják jelen pillanatban ezt a piacot, és természetesen arról sem volt szó, hogy ezek a multinacionális cégek mint kiskereskedők erről a piacról kiszorulnak, tehát a piaci tevékenységben nem fognak a jövőt illetően részt venni.
Aztán a törvénytervezettel kapcsolatosan elhangzottak olyan jellegű javaslatok is, a mozgóboltok tekintetében konkrétan, hogy egyet kiemeljek, hogy részletesebben kellene szabályozni több kérdést is. Maga a törvénytervezet a kormány számára általános felhatalmazást ad rendeletalkotás tekintetében, és az ott felmerülő részletszabályokat természetesen rendelet formájában a kormány fogja majd szabályozni. Egy ilyen jellegű törvénytervezet nem térhet ki ilyen jellegű részletekre.
Magával a törvénytervezettel kapcsolatosan olyan észrevétel is érkezett, hogy miben fogja ez gátolni vagy megszabni a 18 év alatti fiataloknak a dohánytermékekhez való jutását. Én néhány hazai és külföldi adatot egy tanulmányból szeretnék ideidézni. Vannak olyan felmérések százalékos arányban, hogy kipróbálta-e már valaha a dohányzást - a 13-15 éves korosztályban történt ez a felmérés -, és 57,9 százaléka a felmérés szerint kipróbálta. A valaha dohányzók aránya 8-10. osztályosok között pedig meghaladja a 64 százalékot. Jelenleg is fogyaszt-e valamilyen dohányterméket? A 13-15 éves korosztályban 27,8 százaléka jelenleg is fogyaszt dohányterméket. A 13-15 éves korosztály tekintetében 23,2 százalék jelenleg cigarettázik. Tehát azt jelenti, hogy maga a törvényjavaslat és -tervezet a fiatalkorúak dohánytermékekhez való hozzájutását nagymértékben fogja gátolni, és bízunk abban, hogy azok a felmérések, amelyek majd a jövőben készülnek, nem ilyen riasztó számokat fognak mutatni.
A tervezet tekintetében természetesen a külföldi multinacionális lobbi helyett a kisvállalkozások fognak tudni tulajdont szerezni, amit az expozéban is elmondtam.
A pályáztatással kapcsolatosan nagyon sok minden elhangzott, én gondolkoztam, hogy az expozéban beszéljek-e magáról a pályáztatási eljárásról, de mivel ilyen sok vélemény, kérdés, észrevétel érkezett ezzel kapcsolatosan, én szeretném azért összefoglalni, hogyan is történt ez a pályáztatás.
Tények a pályáztatással kapcsolatban. A nemzeti fejlesztési miniszter a magyar állam nevében a vonatkozó jogszabályoknak, rendelkezéseknek megfelelően kiírta a nyilvános koncessziós pályázatot a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultságok koncessziós szerződéssel történő átengedésére. A pályázat kiírását és a beérkezett pályázatok kezelését a miniszter a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. közreműködésével bonyolította le. A dohánybolt megnyitására való jogosultság elnyeréséhez a jelentkezőknek a 2012. december 15-én közzétett koncessziós pályázati kiírásban előírtaknak megfelelő formában és tartalommal kellett a pályázatot 2013. február 13-áig benyújtaniuk, amit február 22. éjfélig meghosszabbítottak.
A Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. közleményéből kiderül, hogy a társaság az előírásoknak megfelelően 2013. február 23-án megkezdte a beérkezett anyagok felbontását.
A kijelölt bírálóbizottság a jogszabályi határidőnek megfelelően ellátta értékelési feladatát, és a végső eredményre vonatkozó javaslatát megküldte a nemzeti fejlesztési miniszter részére.
(20.50)
A miniszteri jóváhagyást követően a pályázati eljárás nyerteseinek listája közzétételre került, amely a nyilvánosság számára is megtekinthető a nemzetidohany.hu, a kormany.hu, valamint a szechenyiprogramiroda.hu honlapokon.
Ezúton szeretném visszautasítani azon vádakat, miszerint nem voltak nyilvánosak a pályáztatási szempontok. A Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. honlapján közzétette a pályázati kiírást, és tájékoztatást adott az elbírálási szempontokról. Hogy csak néhányat említsek: a bírálók mérlegelték az üzleti tervet; előnyben részesítették azt, aki tudta vállalni a július 1-jei indulást; pozitív értelemben vették figyelembe, ha a pályázó lakóhelye és a bolttal megpályázott koncessziós jog területileg azonos; jó pontnak számított az is, ha a pályázó legalább egy személy teljes munkaidős foglalkoztatását is vállalta. További előnyt jelentett, ha a pályázó részt vett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szakmai továbbképzésén, vagy ha a Magyar Dohány Kiskereskedők Egyesületének tagja volt.
Látható tehát, hogy számos szempontnak meg kellett felelni, ezért nem tartjuk tisztességes eljárásnak, ha nyolcezer pályázó, aki ezen az eljáráson most nem nyert valamelyik fenti szempont hiánya miatt, politikai alapon támadja a döntést. A pályáztatással kapcsolatosan annyit tudunk mondani, hogy a pályáztatás érvényes és eredményes volt.
Köszönöm szépen a szót, elnök úr.
