DR. STAUDT GÁBOR
DR. STAUDT GÁBOR
DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Néhány gondolat erejéig folytatnám a Dúró Dóra képviselőtársam által megkezdett gondolatmenetet. Ugyanis úgy gondolom, hogy amikor az alaptörvény-módosítást megtették a közszolgálati médiára való korlátozásával az országos listát állító szervezeteknek, pártoknak, akkor még nem tudták előre, hogy hogyan fogják módosítani vagy hogyan kívánják módosítani majd a választási eljárásról szóló törvényt. És miután már az alaptörvénybe beemelték, ezért csak olyan formában tudnak visszakozni ez alól, ami egy kicsit komikussá teszi az egész szabályozást, hiszen önök az indokolásban arról beszélnek, hogy itt kiegyensúlyozott és mindenki számára egyenlő feltételekkel igénybe vehető kampány lesz, miközben az alaptörvény-módosítás kapcsán és emiatt nem lehet ezt megtenni, hiszen az eleve kizárja az országos listát állító szervezeteknek az egyébként, mondjuk, a kereskedelmi médiában való megjelenését.
De nagyon sokat gondolkoztam azon is, és úgy vélem, hogy megtalálható az a mögöttes szándék, ami önöket vezérelte, mert úgy tűnhet, hogy a demokrácia jegyében nagyobb lehetőséget adnak azoknak a szervezeteknek, független jelölteknek, amelyek nem állítottak országos listát vagy független jelöltként indultak. De gondoljanak bele, hogy melyik kereskedelmi média fogja egyenlő feltételekkel ingyenesen a műsoridejét mindenki számára rendelkezésre bocsátani. Szerintem semelyik, lévén, hogy ezek a kereskedelmi médiaszolgáltatók komoly hirdetési árakat számolnak fel, és ha a közül kell majd választaniuk, hogy ingyenesen mindenki számára egyenlő feltételekkel ezt a lehetőséget biztosítsák, vagy senkinek nem biztosítják, akkor mérget vehetnek rá, hogy senkinek nem fogják biztosítani, tehát tulajdonképpen sem pénzért, sem ingyenesen a kereskedelmi médiában politikai hirdetés senki számára nem lesz kivitelezhető, és ez a tényállapot be fog állni.
A másik, ami egyáltalán érthetetlen - és álságos a magyarázat, amit itt hallhattunk az önök részéről -, az az, hogy a közvélemény-kutatásoknak nemcsak a legyártását vagy a közvélemény-kutatásoknak a levezénylését teszi lehetővé, hanem az eredménynek a bemutatását és az eredménynek akár a szavazás napján való publikálását is. Tehát megtörténhet az, hogy délelőtt egy exit poll közvélemény-kutatást megcsinálnak, és kora délután már erre alapozva politikai reklámot és mozgósítást hajtanak végre akár a saját szavazóbázisukban. Erre lehet azt mondani, hogy ez egy amerikai típusú kampány, de úgy gondoljuk, hogy Magyarországon ez káoszt, anarchiát és olyan állapotokat fog teremteni, ami semmiképp nem alkalmas arra, hogy kiegyensúlyozott, demokratikus és tiszta választási helyzetet teremtsen.
Az a hivatkozás, ami arra utal, hogy az Alkotmánybíróság ezt előírta, azért hamis, mert tudtommal az Alkotmánybíróság csak azt írta elő, hogy ne váljék ketté a közvélemény-kutatások publikálása és a kampánycsend intézménye. Ez azt jelenti, hogy ennek a kettőnek egy időpontra kell esnie. Ezt nem úgy oldották meg, hogy a kampánycsend intézményét megtartották volna a magyar jogrendszerben, hanem kivették és teljes mértékben eltörölték, és ez alapján a közvélemény-kutatásokat is ugyanúgy, akár a választás napján is lehet publikálni, és az eredményeket a médiában meghirdetni.
Ez nem jó út, és kiegészítve azzal, amiket elmondtunk a választási eljárási törvényről, sajnos azt vetíti elő, hogy ezáltal a választások napján most már azok a visszaélések, amelyek eddig dokumentálásra sok esetben kerültek, de szankcionálásra nem, a jövőben legálisak lesznek. Ez ugyanolyan, mint ha úgy szeretnék az emberölések számát megszüntetni Magyarországon, hogy a Btk.-ból törlik ezt a tényállást. Nyilvánvaló, hogy lehet, hogy többet bűncselekményként emberölést nem követnek el, de ettől nem hiszem, hogy a gyilkosságok száma csökkenne Magyarországon.
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
