GULYÁS GERGELY
GULYÁS GERGELY
GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mindenekelőtt azért kerülhet ma sor a megszokottnál hosszabb záróvitára, azért tíz perc az egy-egy frakciónak jutó időkeret, mert a Magyar Szocialista Párt a házbizottság ülésén ezt kérte. Ehhez képest nehéz minősíteni azt az eljárást, hogy miután az ő kérésüknek engedve az Országgyűlés lehetővé teszi, hogy frakciónként tíz perc legyen a záróvitában való felszólalás időtartama, ezt követően kivonulnak és elhagyják az üléstermet.
Pedig egyébként valójában öt percben is nyugodtan meg lehetne vitatni a zárószavazás előtti módosító indítványokat, ugyanis az előttünk fekvő választási eljárási törvény mindösszesen 371 szakaszból áll. A 371 szakaszból hét szakaszt minősített alkotmányellenesnek előzetes normakontroll során az Alkotmánybíróság. A hét szakasz érintette a regisztrációt a belföldi állampolgárok tekintetében, érintette a közvélemény-kutatás közzétételére vonatkozó tilalmat, érintette a politikai reklám szabályozását a kereskedelmi médiumokban és a politikai hirdetések szabályozását az internetszolgáltatók honlapjain, képújságban, teletexten.
Ehhez képest azt mondhatjuk, hogy a benyújtott módosító indítványok valamennyi pontban orvosolják az Alkotmánybíróság által felhozott jogalkotási problémákat, egy ponton, a kereskedelmi médiumokban közzétehető politikai reklám kapcsán pedig a 4-es számú alkotmánymódosítás világos szabályokat tartalmaz. Ennek értelmében a kereskedelmi médiában politikai reklám nem tehető közzé, kizárólag ingyenesen a közszolgálati médiumokban valamennyi országos listát állító párt egyenlő feltételek mellett jogosult politikai reklámokat közzétenni.
A kormánytöbbség minden más esetben eleget tesz az Alkotmánybíróság döntésének, közvélemény-kutatást a választás napján is nyilvánosságra lehet hozni, a mozikban, a képújságokban, a teletexten, az internetszolgáltatók honlapján lehetőség van politikai hirdetések közzétételére. Úgy gondoljuk, hogy ezzel a választási eljárási törvény vitája lezárható, a törvény elfogadását követően lehetőség lesz arra, hogy az eljárási törvény és az új anyagi jogi törvény szerint a választást minden nehézség nélkül lebonyolítsuk.
Egyetlenegy olyan pont van, ami bár nem része a zárószavazás előtti módosító indítványoknak, mégis komoly politikai vitát váltott ki, ezért indokolt rá kitérni, ez pedig a határon túli magyarsággal kapcsolatos félelemkeltés, az ő szavazati joguk gyakorlásával kapcsolatosan megfogalmazott valótlan állítások tömkelege. Először is egyértelművé kell tenni, hogy egy állampolgársági törvénymódosításra vonatkozó javaslatot nyújtott be egy fideszes képviselőtársam az Országgyűléshez, de már ezt is visszavonta. De ez a módosító javaslat a választási eljárási törvényt semmilyen formában nem érintette, semmilyen formában nem jelentette a választók nyilvántartásának a megváltozatását. Az erre vonatkozó szabályok ismertek, az erre vonatkozó szabályok most nem változnak meg a módosító javaslatokkal, és az erre vonatkozó szabályokat az Alkotmánybíróság megvizsgálta, és azokat alkotmányosnak találta.
Végül szeretném minden olyan pártnak felhívni a figyelmét, amely a következő országgyűlési választásokon indulni kíván, hogy valamennyi országos listát állító pártnak az eddigi gyakorlatnak megfelelően van lehetősége arra, hogy egy tagot a Nemzeti Választási Bizottságba delegáljon. Ennek az egy tagnak korlátlan betekintési joga van, tehát nem csupán a választópolgárok, akár a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok számáról győződhet meg, de még személyes adataikba is betekinthet, egyébként anélkül, hogy ezekről másolatot készíthetnek.
Úgy gondoljuk, hogy a választási eljárási törvény valamennyi demokratikus alkotmányos garanciát megfelelő formában tartalmaz, ezért kérem képviselőtársaimat, hogy fogadják el a javaslatot. (Taps a Fidesz soraiban.)
