NÉMETH ZSOLT
NÉMETH ZSOLT
NÉMETH ZSOLT (Jobbik): Köszönöm a szót. A kisebbségi vélemény után egy kicsit mélyebben is belemennék egy-két vitatott pontba. Ágh Péter képviselő úr azt mondta, hogy a bamakói kormány kért segítséget. Ebben igaza is van, de azt azért ne felejtsük el zárójelben hozzátenni, hogy ez a bamakói kormány tavaly puccsal került hatalomra. A magyar történelemből én is tudnék olyan kormányfőt, államfőt idézni, aki a Szovjetuniótól kért segítséget, és ő volt, aki azt mondta, hogy rendben, segítünk is. Az ilyen hivatkozási alapoknál egy-egy zárójeles megjegyzést mindig érdemes hozzátenni, már csak a történelmi hűség kedvéért is.
Azt is el kell mondani, hogy hatalmas képmutatás az, ami ebben a mali misszióban is megmutatkozik, nevezetesen, hogy a szolidaritás mutatkozik hirtelen a nyugati hatalmaktól, azoktól a nyugati hatalmaktól, amelyek neve mellé, történelmi események láncolatai mellé odatehetjük azt is, hogy éppen Afganisztánban kik is képezték ki azokat, akik utána harcoltak, és akiket már terroristának neveznek.
(19.10)
De képmutatásként elmondhatjuk azt is, ami épp történik Szíriában. Tehát épp a nyugati hatalmak fegyverzik fel azokat a nagyon összetett, nem igazán tudni, hogy milyen csoportosulásokból összeálló lázadókat, ahol viszont az iszlám legszélsőségesebb változatai, legszélsőségesebb mozgalmai is megtalálhatóak. Ott azért hirtelen felfegyverzik őket, de azért segítséget nem nyújtanak senkinek. Tehát azért el lehet nézni egy kis polgárháborút, ott nem kell szolidarítani, hiszen ott nincsen arany-, hiszen ott nincsen uránlelőhely. Tehát az effajta képmutatáshoz, szolidaritáshazugsághoz mi nem igazán szeretnénk az igen, sőt még a tartózkodó szavazatunkat sem adni.
Meg azt is jól tudjuk, hogy ez valójában csupán annyiból áll, mivel a magyar kormány képtelen teljesíteni a 2 százalékos NATO-elvárást a Magyar Honvédség finanszírozásához, ezért valamiképpen ezt ellentételezni kell, hiszen nem szeretné a magyar kormány, hogy megharagudjanak rá az euroatlanti szövetségesei, ezért elsőként ilyen auxiliáris, kisegítő haderőként sajnos odavetik a Magyar Honvédséget, hogy különböző nem magyar érdekek, amerikai, most jelen esetben francia érdekek szerint éppen most 555 millió forintért valamiképpen elnyerjék a nyugati hatalmak jóindulatait.
A külföldi szerepvállalás hogyan jelenik meg a magyar parlamentben? Egy jelentés formájában, mint ahogy előzőleg Juhász képviselőtársunk elmondta. Mi nem tartjuk jó ötletnek azt, hogy jelentés formájában jelenjen meg. Nem tartjuk jó ötletnek azt, hogy a kormány egy alaptörvényi passzus értelmében a saját maga hatáskörében dönt a külföldi szerepvállalások és a külföldi csapatmozgások terén. Mi ezt nem tartjuk jó ötletnek, nem is hiszem, hogy ezt a sebesség vagy bármi elvárja tőlünk, hogy itt először ne a parlament vitassa meg, és ne a parlament hozzon erről döntést.
Éppen ezért egypár héttel ezelőtt be is adtunk egy alaptörvény-módosítást már képviselőtársammal, hogy ezt töröljük el, és valóban a külföldi csapatmozgásokat, a külföldi részvállalásokat is itt, a magyar parlamentben beszéljük meg. Hiszen - nem tudom, hogy önök hogy gondolkodnak - számomra azért kicsit érdekes, hogy 5-6 mondatos jelentésben benne van, hogy mostantól részt veszünk egy háborúban. És akkor itt pár képviselőtársunk, talán húsz képviselő foglal itt helyet, államtitkár úr felolvassa a jelentésben látható 5-6 mondatot, és akkor elintéztük, és akkor mostantól vegye tudomásul a magyar nép, hogy részt vállal egy háborúban Észak-Afrikában, kész, punktum.
Tehát ezt azért jobb lenne tényleg parlamenti keretek közé bevinni, az emberek - szerintem nem is tudják, hogy részt veszünk egy ilyen háborúban - legalább akkor tudomást szereznének róla, és legalább megtudhatnák a valós indokait ennek a missziónak.
Csupán ennyivel szerettem volna kiegészíteni a kisebbségi véleményemet. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
