DR. STAUDT GÁBOR
DR. STAUDT GÁBOR
DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A cél, ami ebben a törvényjavaslatban és a módosításában is meg van fogalmazva, az támogatható, vagy inkább úgy is mondhatnám, hogy amit Rónaszékiné Keresztes Monika képviselőtársam elmondott, azok a célok maximálisan támogathatóak. Viszont egy törvénymódosítás vitájában legfőképpen magáról a módosításról kell beszélni, hiszen ha az önkéntesség szóba jön, akkor nem hiszem, hogy túl nagy vita alakulhat ki abban, hogy ennek a társadalomra gyakorolt hatása mennyire pozitív, és hogy a kormányzat és minden intézmény és szerv részéről, amely ebben részt tud venni, támogatható. De attól függetlenül azt kell megvizsgálnunk - és főleg ellenzéki képviselőként, ellenzéki frakcióként -, hogy azok a javaslatok, amelyeket a kormány benyújt, ezeknek a konkrét céloknak mennyiben felelnek meg, és esetleg mennyiben kell még módosítani vagy előrelépni a szabályozási környezetben.
Ezt azért tartottam fontosnak felvezetőként megjegyezni, mert nagyon gyakran találkozhatunk azzal, hogy amikor egy törvénymódosítás bejön, akkor a vezérszónoki kör, amit itt a Fidesz részéről is hallhattunk vagy sok esetben hallhatunk, a célokat és azoknak a magasztosságát nagyon szépen és nehezen vitathatóan elmondja, de kevés szó esik annak szabályozási környezetéről. Mert ugyanis mindent a jogszabályokon keresztül lehet kivitelezni, bármennyire is furcsa vagy nem furcsa, de a szép szavak mögé meg kell alkotni a megfelelő jogi környezetet.
(14.00)
A nemzeti önkéntesstratégia, amelyet a kormányzat elfogadott, egy megfelelő célrendszert jelöl ki erre, és itt jómagamnak is lehetősége volt ebbe beletekinteni. Részletesen, táblázatokkal kimutatja, hogy mik azok a változások, amik a szektorban bekövetkeztek, mik azok a hiányosságok, amiket el kell érni (sic!), és ebben a stratégiában szerepel a törvényi környezet megteremtése is, ami az önkéntes munkát, az önkéntes tevékenységet és annak bátorítását és előrevitelét illeti.
Én nagyon remélem egyébiránt, hogy ez csak az első lépés ebben a törvényalkotási munkában, hiszen a 2005. évi törvény, a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény módosítása vagy tulajdonképpen néhány pontban való toldozgatása-foldozgatása történik meg jelen pillanatban, ami persze lehet fontos, erre ki fogok térni mindjárt részletesebben is, de nagyon szeretném tudni - és ezt majd államtitkár úr nyilván el fogja tudni mondani, mert ő a törvényalkotás menetében jobban benne van, vagy a terveket jobban ismeri -, hogy mik azok a tervek, amelyek esetleg a jövőben a Ház elé kerülnek, és az önkéntesstratégia és a kormányrendelet kitöltését szolgálják.
Ez a törvényjavaslat, ez a módosítás, ami előttünk fekszik, feltételezett - illetve az interneten is megjelent - egy társadalmi véleményezést, amiről kevés szó esik az indokolásban. Amikor én először kézbe vettem ezt a javaslatot, akkor elkezdtem áttekinteni ennek az általános indokolását és a részletes indokolást, és sajnos én ezt nem tartottam kellően kielégítőnek, még akkor sem, hogyha csak technikai módosításokról van szó. Elvártam volna mint ellenzéki képviselő, akinek nyilván kisebb rálátása lehet a kormányzati munkára, hogy tájékoztasson ez az általános indokolás minél részletesebben arról, ahogy egyébként a jogalkotási törvény elő is írja, hogy mik azok a célok és tapasztalatok, amelyek a módosításokat indokolják.
Volt tehát egy társadalmi véleményezés is, ezt is az internetről lehetett kibányászni, hogy március 1-jei határidővel kérték az érintett szervezetek és az érintett állampolgárok véleményét. Viszont ennek az eredményéről nem nagyon esik szó az indokolásban. Nagyon jó lett volna, ha ez részletesen leírásra kerül, mert csak ennyi szerepel az indokolásban, hogy egyrészt az ötezredik fogadó szervet is nyilvántartásba vette a minisztérium, ami egyrészről örömteli, lévén, hogy akkor nagyon sok fogadó szervezetnél lehet önkéntes munkát végezni, de akkor ezzel kapcsolatosan a tapasztalatokat is nagyon szívesen vettük volna legalább néhány gondolatban, hogy esetleg voltak-e visszaélések, nem voltak, voltak olyanok, akik visszaéltek az önkéntes munka adta lehetőséggel, és esetleg egyéb tevékenységeket is végeztettek. Ez mint törvényalkotó számára egy fontos információ lehet.
A következő bekezdésben az indokolás úgy szól, hogy a törvény a hatálybalépése óta eltelt időszakban egy lényeges tartalmi módosításon esett át. Én ennek utánanéztem, hiszen nagyon fontos lehet, vagy gondoltam én, hogy nagyon fontos lehet, hogy amikor ez a tartalmi módosítás elfogadásra került a 2011. évi CLXXV. törvényben, akkor az milyen indokolással született meg, és mi lehetett a már jelen kormányzat alatt elfogadott módosítás lényege.
Azt csalódással vettem tudomásul, ezt nem tudom, hogy kinek a felelőssége egyébként, de mint ellenzéki képviselő csalódással vettem tudomásul, hogy az a törvény, amely módosította a Köt.-öt, tehát a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvényt, tulajdonképpen egy salátatörvény volt, és a módosító rész egy indokolás nélkül hatályon kívül helyező rendelkezésben szerepel, ráadásul úgy, ahogy mondtam, hogy magában az indokolásban úgy utalnak erre a módosításra, mint egy lényeges tartalmi módosításra.
Ez egyébként véleményem szerint - ezt most itt legfőképpen jogászként mondom, tehát inkább jogászként, mint a szociális terület és az önkéntes munka szakértőjeként - a jogalkotási törvénynek akkor, 2011-ben sem feltétlenül felelt meg, hiszen itt ismerik el az indokolás szövegezésében, hogy ez egy tartalmi, érdemi módosítás volt, nevezetesen az, hogy civil szervezetek is, tehát nemcsak közhasznú jogállású civil szervezetek, hanem sima civil jogállású szervezetek is fogadhatnak és fogadó szervezetek lehetnek a közérdekű munka tekintetében, önkéntes munka tekintetében, de ezt jó lett volna annak idején egy megfelelő módosítással és nem egy salátatörvényben behozni.
Ehhez csatlakozik az, hogy amikor én ezt a bekezdést olvastam, akkor még felmerült bennem, hogy akkor ezt az egész módosítást, ami most itt előttünk van, ugyanúgy meg lehetett volna tenni, ugyanígy akár egy salátatörvényben is, persze jogilag nem lett volna kielégítő, de hát hogyha az előzőt megtette a kormányzat, akkor ezt is meg lehetett volna tenni. De a nemzeti önkéntesstratégia keretében, ahogy elmondtam, felülvizsgálatát vállalták ennek a törvénynek, és ezért a Ház elé került. Ez azért nem baj egyébiránt, mert legalább szó eshet az önkéntes munkáról, és ezeket a jogi érveket is el lehet mondani a tisztelt Ház előtt.
Hozzátéve azt is, és ez megint csak az önkéntes munka méltatásának a területére tartozik, hogy ha már európai példákat említ a kormányrendelet, akkor hozzátenném azt is, hogy sok esetben, például Ausztria viszonylatában az önkéntes tevékenységet és bár ez nem egy klasszikus terület, de például az önkéntes tűzoltóságot és annak az intézményét szokták úgy emlegetni, mint amely az osztrák társadalmat a világháború utáni állapotokból kirántotta, és az osztrák társadalmat egy olyan erős kohézióval rendelkező közösséggé alakította, amelynek gazdasági-társadalmi eredményeit bárki tapasztalhatja, hogyha Ausztriába átmegy. Tehát annak a folyamatnak ez egy első korrekciós állomása, akkor úgy tekintem, és remélem, hogy még nagyon sok ötlettel elő fognak állni a kormányzat részéről az önkéntes munka, önkéntes tevékenység megerősítésére. Mi minden támogatást ehhez meg fogunk adni.
Ami viszont egy tartalmi kérdés megemlítését illeti, jómagam itt áttekintve a javaslatot találtam hivatkozást arra, hogy bizonyos esetekben gazdasági társaságok, tehát cégjegyzékben nyilvántartott fogadó szervezetek esetében is lehetőség van erre az önkéntes munkára, viszont csak a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok esetében. Tehát a betéti társaság és a közkereseti társaság klasszikusan, amely ennek a kritériumnak megfelel. Természetesen a törvény egyéb kritériumokat is támaszt.
Én esetleg államtitkár úrtól azt szeretném kérdezni, hogy ez az egyébként - gondolom - nem gyakori forma milyen esetekben képzelhető el, vagy esetleg ha néhány példát tudna erre mondani, hogy mely intézmények vagy szervezetek tartozhatnak ez alá itt az önkéntes munka szempontjából, illetve hogyha ez így van, akkor mi indokolja, hogy az egyébként jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok, amelyek megfelelnek a törvény egyéb kritériumainak, ebbe nem kerülhetnek bele, tehát itt a különbségtételt mi indokolja.
Annál is inkább kérdezem ezt, és itt már a jövőbeli szabályozási környezetre is utalnék, mert az új Ptk.-ban, hogyha jól tudom és jól emlékszem, akkor ez a különbségtétel meg fog szűnni. Tehát lehet, hogy akkor most kellene módosítani ezt a törvényjavaslatot, már felkészülve eleve az új Ptk. hatálybalépésére, vagy esetleg akkor fel kell készülni arra, hogy ha az új Ptk. hatályba lép, akkor itt módosítani kell ezt a meghatározást, lévén, hogy a jogi személyek, gazdasági társaságok rendszere is átalakul az új Ptk.-ban, ahogy azt a Ház már elfogadta.
(14.10)
Mindezekkel együtt így zárszóként azt szeretném elmondani, hogy úgy tűnik, mi támogatni tudjuk ezt a javaslatot, legfőképpen az önkéntes munkára tekintettel, de nagyon szerettem volna látni, és ennek még, gondolom, megvan a lehetősége, ha államtitkár úr esetleg majd tájékoztatást tud adni a beérkezett társadalmi konzultációról, egyeztetésről. Mert ha ez megtekinthető, ami egyébként szerintem az indokolásban is szerepeltethető lett volna, akkor esetleg számunkra is megnyugtatóbb módon lehetőséget nyújt arra, hogy egy támogató szavazattal ezt a módosítást elősegítsük; nem elfelejtve azt, hogy ez egy 2005-ös törvény, amely már nagyon sok szempontból… - talán az addig vagy azóta bekövetkezett változásokkal eljutottunk oda, hogy akár egy új törvény vagy törvények meghozatalára is szükség lehet. Mert azt látni kell, hogy ami eddig az önkéntes munka területén történt, az sok esetben jó, de azt a pluszlendületet, amit egyébként a nemzeti önkéntesstratégia is nevesít vagy aminek okán ez született, azt csupán ezzel a törvénymódosítással, ami néhány ponton inkább technikai, nem tudjuk megadni az önkéntes munkának, tehát egyéb törvényekre és egyéb ösztönzőkre is szükség van.
Ezekben természetesen mi a Jobbik részéről a segítséget igyekszünk megadni, és hangsúlyozottan azt kérem államtitkár úrtól, hogy ezen a megkezdett úton, ami a társadalom önszerveződése felé hat, és ennek csak a nulladik lépése az előttünk lévő törvényjavaslat, menjenek vagy menjünk tovább, és szülessenek olyan törvények, amelyek még hatékonyabban létrehozzák ezt a társadalmi kohéziót, amire ma Magyarországnak talán nagyobb szüksége van, mint a történelme során bármikor.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)
