BABÁK MIHÁLY
BABÁK MIHÁLY
BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Azért szeretnék a lényegre egy kicsit rátapintani, hogy Magyarországnak van vízgazdálkodásról szóló törvénye (A független képviselők sorai felé:), tisztelt képviselő asszony, és még mielőtt azt hinné, hogy ökológiai katasztrófa fenyegeti az országot, e törvényjavaslat - mert, ugye, csak azzal lehet törvényt módosítani - egy passzusában, mégpedig a 15. § (3) bekezdésében módosulna a kormány szándékai szerint; zárójelbe teszem, hogy támogatandó kérdésről van szó.
(13.00)
Szóval, nem nézünk ki ökológiai katasztrófának, és nem akarunk, Pál képviselő úr, szakadékba sem rángatni, benne vannak maguk, nem kellünk mi ehhez. Ezért úgy gondolom, hogy maradjunk a tárgyszerűségnél és a víznél.
Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mielőtt még elkezdeném humorosra venni a dolgot, elmondom, hogy a H2O, a víz egy nagyon fontos kérdés, az életünk része. Képviselő asszony, ön is és én is többségben ebből állunk, mint emberek. Ha az életünket befolyásoló tényezőket lehetne sorolni, a víz erősen hozzátartozik. Már csak azért is, mert a Jóisten nagyon csodálatosan teremtette meg ezt az anyagot, amelynek különböző a halmazállapota. Ez a csodálatos anyag az életünket biztosítja. Én ebben osztom a véleményét, csak ezt nem kell önnek elmondani, mert már az általános iskolában megtanultuk, hogy a víz fontos az életünk szempontjából. A Teremtő így gondoskodott rólunk.
És ez a víz körforgásban van. Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, az általános iskolában az első diszciplina az volt az ismeretek közül, hogy a vizet tiszteljük, őrizzük, vigyázzuk, és ez a víz körforog. Úgy gondolom, hogy ahol a víz alkalmasint megáll a körforgásában, az néha a felhő, bár az mozog, aztán előfordul, hogy a folyóban folyik, de nagy tömegben összegyűlik, aztán van tenger, van tó és van a föld, ahol tanyázik a víz érdekes módon, már csak azért is, mert tartalékot képez a tengeren, a folyón és a tón kívül a megélhetésünkre, a növények és az életünk vonatkozásában is. Ezzel a tanyázó vízzel van gond, ami a talajban van. Nem úgy gond, hanem a törvényjavaslat szerint, ugyanis ez különböző rétegekben helyezkedik el. Adja a termőföld nedvességét, amivel a fák, a növények élnek, a víz azt a lehetőséget is adja, hogy igyunk, ezenkívül vannak első vízadó rétegei, aztán később a mélységben lévő vizek, amelyek érdekes módon különböző geológiai ügyek kapcsán egész mélyre kerültek, a magma közelébe, legalábbis közelebb, mint mi vagyunk itt a parlament üléstermében, és ez a víz érdekes módon felmelegszik. Itt nem a víz az érték elsősorban, ő a közvetítő közeg, hanem a hő.
Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Igaz, hogy a vízgazdálkodási törvényről van szó, ugyanakkor a hőről, az energiáról kell beszélnünk, ugyanis ez az energia kinyerhető, és a víz teljesen felesleges, és nem is értékes számunkra ez a kincs, ami alattunk van, ha nem hasznosítjuk - a hőt, amiből van bőven. Itt a vízre kell koncentrálnunk, hogy ez a közvetítő elegy, a víz, a H2O körforgásban legyen, tud-e utánpótlást kapni vagy sem.
Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az a törvény, amiről most beszélünk, korábban azt mondta a vízgazdálkodásról, hogy hm-hm, vissza kell sajtolni. Ex cathedra kijelentette, hogy vissza kell sajtolni. Erre ugyan határidőket szabott, hogy ezt az értéket, ezt a kincset ebben az energiaigényes világban használhassuk, de gátat szabott azzal, hogy vissza kell sajtolni ezt a hőközvetítő anyagot, a H2O-t. De tisztelt hölgyeim és uraim, ha bizonytalanságban hagyjuk a hőtermelést, és csak a vizet vesszük figyelembe, ezt a mélységben lévő, számunkra értéktelen - mert nem használjuk -, de nagyon fontos kincset, amely hővel párosulva fűtést, energiát tud biztosítani számunkra, mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, én úgy gondolom, hogy nyilvánvalóan spórolni kell a hővel, spórolni kell a közvetítő vízzel is, de azért magunkat ne fojtsuk meg, mert ha ezt a hőenergiát nem vesszük igénybe, akkor a Dél-Alföldön mehetünk a csudába a zöldségtermeléssel, a baromfitermeléssel, a haltermeléssel és sok egyéb mással.
Lehet itt sanda gyanúkat mellétenni, hogy ugyan kinek az érdeke fűződik hozzá. Én Békés megyei képviselő vagyok, és a Békés megyei emberek érdeke az, hogy a Föld méhében lévő vizet az életünk viteléhez hasznosítsuk, hisz elég szegények vagyunk ahhoz, hogy ezt ne hagyjuk a föld alatt. Érdekes módon Norvégiában és a skandináv országokban ez nem ennyire poentírozott. Volt, aki kitalálta azt is, hogy ez EU-direktíva, de ez hazugság volt.
Úgy gondolom, hogy a fix visszasajtolási lehetőséget kell megfontolnunk ezzel a törvényjavaslattal. Mert, mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, mit mond a törvényjavaslat módosító passzusa? Az ásvány-, gyógy- és termálvizek felhasználásánál előnyben kell részesíteni a gyógyászati, illetve gyógyüdülési használatot. A kizárólag energiahasznosítás céljából kitermelt termálvíz visszatáplálására kérelemre a vízi hatóság feladatokat ellátó szerve ad engedélyt. Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, próbáljanak vizet kitermelni valahonnan, ha nem kapnak engedélyt rá! - azonnal beszüntetik. Úgy gondolom, hogy mindenki magyaráz ebbe a törvénybe sok minden mást, de nem azt, ami benne van.
Nagyon fontos az, hogy azt a bizonytalanságot, ami eddig a visszasajtolás-visszasajtolhatatlanság kérdését rendezte, tíz év után rendezni kell. Egyébként Pál képviselő úr, 1995-ben önök hozták ezt a törvényt ezzel a bizonytalansággal. Azt is hozzá kell tennem, Pál képviselő úr, hogy a különböző vízadó rétegek alkalmasak fürdőre és alkalmasak hőenergia-termelésre. És nem tudja, de én tudom, hogy a fürdővíz, a gyógyvíz, alacsonyabb talpmélységű kutakban található meg, ott is van kellő ásványi só, 240-400 méter talpmélységen, ugyanakkor a kutak talpmélysége a termálvíznél eléri a két és fél kilométert.
És akkor következik Szél képviselő asszony, aki az ökokatasztrófát vázolja fel e tekintetben. Nézze, ennek többtonnányi irodalma van Magyarországon, hogy milyen gondokat jelent a visszasajtolás. Én nem láttam még Magyarországon hosszú távon működő visszasajtoló kutat - a Dél-Alföldön, hangsúlyozom. Tudniillik a geológia furcsa dolog. Érdekes módon Békés és Csongrád megyében homokkőből származik a termálvíz, amit hőenergia-termelésre lehet használni. Ez a kő nem fogadja vissza a vizet. De biztos van Magyarországnak olyan része, ahol ezt vissza lehet sajtolni. Épp ezért a hatóság majd el fogja dönteni államtitkár úr előterjesztése szerint, hogy vissza kell sajtolni vagy sem, vagy pedig egyszerűen felejtsük el a termálvizet, a rajta lévő beruházásunkat és a rajta lévő megélhetéseinket. (Gőgös Zoltán: Nem ez van leírva!)
Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Úgy gondolom, hogy vannak olyan geológiai adottságai ennek az országnak, ahol van jelentős mennyiségű termálvíz, de visszasajtolni a jelenlegi technológiai ismeretek mellett képtelenség. Nem megoldott. Nincs hozzá megfelelő gép, nincs megfelelő technológia. Fúrtak ilyen kutakat, többek között Vásárhelyen is, és nézze meg, Szentesen is, Szarvason is ott áll a rengeteg pénz a kútban, de nem lehet hasznosítani. (Farkas Sándor: Folyik a csatornába.) Így van, folyik a csatornába az elhasznált termálvíz, mármint a hőtől megszabadított termálvíz, az a víz, amely a geotermikus energiát a felszínre hozza.
Úgy gondolom, hogy nagy feladata van a tudománynak, hogy megoldja ezt a problémát: vagy olyan rétegbe tudjuk visszasajtolni, vagy olyan megoldást tudjon találni, amely nem pazarolja el azt a közvetítő közeget, amit víznek hívunk, amely termálenergiát, azaz geotermikus energiát hoz a felszínre és ebből megélünk. El kell mondanom önöknek, tisztelt képviselőtársaim, hogy Békés megyében, ahol mi Dankó Béla képviselőtársammal képviselők vagyunk, nemcsak a gyógyfürdők működnek termálvízzel és hőenergia-kibocsátó kutakkal, hanem a baromfiipar, az állattenyésztés, a kertészet, a haltermelés és sorolhatnám még, hogy mi.
Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az egy ex cathedra kijelentés, amit ön is mond, hogy kész, vissza kell sajtolni. És ahol nem? Ott mit csináljunk? Tessenek mondani erre javaslatot! Úgy gondolom, a törvényjavaslat helyes és jó, okos dolgot javasol. Az a tíz-tizenegy éves bizonytalanság, ami a tisztelt Házban eluralkodott, bizonytalanná tette a szentesi zöldségtermelőket, a termálfűtő műveket üzemeltető gazdasági társaságainkat, a települések termálvizes fűtését. Nem tudta eldönteni pontosan és bizonyossággal Szarvas városa, hogy bővítse a termálfűtő művét vagy sem. Nem tudta eldönteni, mert bizonytalan jogi környezet volt.
Abban a jogi környezetben, amit mi a módosítással meg fogunk teremteni, a hatóság szakmai szempontok alapján mérlegelheti, hogy vissza lehet-e sajtolni vagy anélkül, és milyen feltételek mellett engedi használni fűtési célra a termálvizet. Úgy gondolom, hogy ez a hatóság és a szakma kompetenciája. Ebben a törvényjavaslat lehetőséget biztosít, és megadja a lehetőséget arra, hogy például a Szentesen élő gazdák ne bizonytalankodjanak a befektetéseket és a beruházásokat illetően, mert Szentesen sem megoldható a visszasajtolás. A technológia fejlődése e tekintetben is várható, és idővel ezt a kérdést a tudomány eredményei kapcsán lehet más irányba is fejleszteni és emellé mást megoldást tenni. De az 1995-ös törvény paragrafusai és az azt követő módosítások, azaz a határidő lebegtetése és a különböző bírságok kiszabásának veszélye elbizonytalanította az ágazatot.
Magyarul, hogy még egyszerűbben fogalmazzak, van egy kincs a talpunk alatt, de miután nem tudunk rá jó megoldást, csak ortodox módon a visszasajtolást javasoljuk, ne is éljünk ezzel az energiával, hanem dögöljünk bele az energiahiányba.
(13.10)
Önök ezt mondják, felvázolva különben az ökológiai katasztrófát.
Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Arra a kérdésre különben még nagyon fontos odafigyelni, hogy ez az elhasznált víz, miután mélyrétegekből származik, különböző vegyületeket tartalmaz, többek között fenolt is, és a tudomány már elérte azt, hogy ezeket a vizeket megfelelő módon biológiailag lehet tisztítani pihentetőtavakban, és vissza lehet adni a természetnek a természetes körforgásba. Ugyanis a termálvíz-hasznosítás visszasajtolása azt jelenti, hogy mi nem adjuk vissza a vizet a természetes körforgásba, ahogyan a Jóisten megteremtette, hanem visszasajtoljuk a mélyrétegbe, mi forgatjuk, nem a természetes forgásban vesz részt, bár azt is meg tudja tenni a víz, ha elengedjük, idővel visszaszivárog, és pótolja a készleteket, csak ez hosszú időt vesz igénybe. Nincs még a tudománynak olyan vélekedése, hogy mondjuk, Szentes vagy Szarvas alatt, vagy Gyula vagy Békéscsaba alatt milyen időintervallum alatt tud visszapótlódni ez a fontos energiát közvetítő H2O. Csak annyiban különbözik a termálvíz a normál víztől, hogy már el van szennyezve különböző sókkal, és iszonyú mennyiségű hőt tartalmaz.
Úgy gondolom, a törvényjavaslat lehetőséget ad arra, hogy differenciáltan döntsön a hatóság. Fel szeretném hívni egyébként a szakma figyelmét, ahogyan Szentesen is történik, hogy a hőlépcsők, azaz a termálvíz hőlevétele autentikusan és pontosan folyjék. Úgy gondolom, fontos az, hogy értékelni kell a jelenlegi törvény hatásait majd a későbbiekben, de akkor járunk el helyesen, ahogyan az államtitkár úr előterjesztette, hogyha most a termálvíz, azaz a geotermikus energia kitermelésének ne csak a visszasajtolásos módját válasszuk, azaz a hatóságok ettől eltérő módon is engedélyezhessék a geotermikus energia hasznosítását. Úgy gondolom, ez az ország érdeke, nagyon fontos érdeke. Nem tudom, ön nagyon jó javaslatokat tett, de nem hiszem, hogy az államigazgatási szabályokat be kell majd tenni a törvénybe. A törvény generálisan szabályozza azt, hogy lehetősége van a hatóságnak ezt mérlegelni, és ez majd eldől a hatósági eljárás kapcsán. Azok a riadalmak, amelyekkel azt próbálták felvázolni, hogy ez a törvény lehetővé teszi a föld kirablását, az pedig, kedves “Szeles” képviselő asszony, szeles vélemény.
Köszönöm, hogy szólhattam, köszönöm a kedvességüket, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)
