DR. SZÉL BERNADETT
DR. SZÉL BERNADETT
DR. SZÉL BERNADETT (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Lehet Más a Politika nevében (Babák Mihály közbeszól.) a legmélyebb kritikámat tudom megfogalmazni ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban. Mi alapvetően a vízre mint egy olyan erőforrásra tekintünk, amely több száz évig kell hogy szolgáljon minket ebben az országban, mi azt szeretnénk, hogy a gyermekeink is élvezzék ezt a termálvizet, mi azt szeretnénk, hogy ez az ország képes legyen megőrizni a természeti erőforrásait, és nem pedig rövid távú lobbiérdekeknek vagy én nem tudom, milyen hátsó szándékoknak köszönhetően feláldozni azt nagyjából a semmiért. Tisztelt képviselőtársaim, mi ennek a szellemében vizsgáltuk meg ezt a törvényjavaslatot, és azt megígérhetem önöknek, hogy szakmai érveket fogok mondani a felszólalásomban, mint Farkas Sándor fideszes képviselőtársam, aki azzal kezdte a törvény népszerűsítését, hogy elmondta, hány éves korában látott először termálvizet.
A szokásos fideszes kapkodásra jellemző az, hogy folyamatosan egymásnak ellentmondó jogszabályok kerülhetnek ki az ülésterembe, és elképesztőnek tartom, hogy 2012-ben a kormánytöbbség elfogadta azt a szabályozást, amely éppen ellentétes ezzel a módosító javaslattal, amit önök itt letettek az asztalra. A hatályos szövegben ugyanis az szerepel, hogy annak kell engedélyt kérni, aki ki akar bújni a visszasajtolási kötelezettség alól, most pedig valami történt, nem tudjuk, micsoda, de ennek az ellenkezőjét tették le az asztalra. (Babák Mihály közbeszól.)
Tisztelt Képviselőtársaim! Vajon mi történt tavaly óta, ami ennyire megfordította az önök gondolkodásmódját? Az indoklásból nem derül ki, hogy önök egyszerűen meggondolatlanok, tavaly nem gondolták végig, vagy épp ellenkezőleg, helyesnek tartják az akkori megközelítést, esetleg valamilyen lobbiérdekek megtalálták önöket, és szokás szerint engedtek a kísértésnek. Azt viszont eddig is tudtuk, hogy a kormány nem vizsgálta meg, és nem szabályozta le a mai napig sem a termálvizek visszasajtolásának a kérdését.
Én is idézni tudom azt a mondatot - én nem tudok elmenni szó nélkül amellett, amit az előbb képviselőtársam is idézett -, ez a badarság így szól: “A kizárólag energiahasznosítás céljából kitermelt termálvíz visszatáplálására kérelemre a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szerv ad engedélyt.” Na most ez elképesztő! Önök is nagyon jól tudják, hogy azok, akik kitermelik a termálvizet, ha nem kötelező, akkor nem fognak ilyen kérelmet benyújtani a hivatalhoz. Önök ezzel a módosítással gyakorlatilag nem egy kiskaput teremtenek, hanem egy nagykaput, amely alatt mindenki kényelmesen át tud sétálni. Borítékolható, hogy amennyiben nem lesz leszabályozva ez a kérdés, akkor visszaélések lesznek, ezt mindenki tudja, aki Magyarországon él. A visszasajtolás elmaradása esetén pedig joggal merül fel a fenntarthatóság kérdése, és a Lehet Más a Politika mint zöldpárt azért van a parlamentben, hogy ilyenre felhívja az önök figyelmét, hiszen senki nem gondolhatja azt komolyan, hogy a felszín alatti vizek korlátlanok, és nem csappannak meg akkor, hogyha kiveszünk bármennyit, és nem követi azt a mennyiség visszajuttatása.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nézzük meg, hogy mit mond a szakma erről! Önök is biztos tudják, hogy komoly szakmai szervezetek, egyetemi tanszékek egy petíciót indítottak azért, hogy az itt ülő képviselők, a jelenlegi Magyar Országgyűlés tagjai ne szavazzák meg ezt a törvényjavaslatot. A geotermikus és hidrogeológus szakértőket tömörítő szakmai szervezetekről van szó. Azért, hogy ne hivatkozhassanak arra, hogy valamiféle politikai támadásnak teszem én ki önöket, felolvasom, hogy a Magyar Hidrológiai Társaság, a Nemzetközi Hidrogeológiai Szövetség magyarországi tagozata, a Magyar Termálenergia Társaság, a Dél-alföldi Termálenergetikai Klaszter, a Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány, az Eötvös Loránd Tudományegyetem általános és alkalmazott földtani tanszéke (Babák Mihály közbeszól.), a Miskolci Egyetem Környezetgazdálkodási Intézete, a Szegedi Tudományegyetem ásványtani, geokémiai és kőzettani tanszéke és a Debreceni Egyetem ásvány- és földtani tanszéke véleménye szögesen más, gyökeresen eltér attól, ami ebben a törvényjavaslatban szerepel. Én most fel szeretném olvasni önöknek ezt a levelet, hogy biztosak legyenek abban, hogy mielőtt tovább folytatják ezt a vitát, maradéktalanul ismerik azt, hogy ennek az országnak a véleményformáló szakmai közössége mit gondol erről a kérdésről.
Így szól a levél: a törvényjavaslat “elfogadása akadályozná az egészségturizmus hosszú távú stratégiai céljainak megvalósulását, a geotermikusenergia-hasznosítás fejlesztését, gátolná a Vidékfejlesztési Minisztérium által társadalmi véleményezésre bocsátott nemzeti vízstratégia céljának megvalósulását”. A nemzeti vízstratégia 61. oldaláról vett idézet pedig így szól: “A fenntartható erőforrás-gazdálkodással összhangban az új kapacitások kialakítása során különös figyelmet kell fordítani a geotermikus energiát hordozó felszín alatti vízkészleteink egyensúlyi állapotának megőrzésére, amely alapvetően a csak hőhasznosítást követően a visszasajtolást teszi szükségessé.”
“Véleményünket - folytatják így a szakmai szervezetek - hosszú távú üzemi tapasztalatokra, az azokon végzett kutatás-fejlesztési eredményekre, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Földtani Tudományos Bizottság hidrogeológiai tudományos albizottsága összefoglaló anyagára alapozzuk. Ez tartalmazza a hévíz-visszasajtolás kérdéseiben 2012. november 28-án megtartott ülés következtetéseit, és tükrözi a szakértők véleményét az alábbiak szerint. Egyetértünk a visszasajtolást előíró jogszabály módosításának szükségességével, de nem a T/10516. számú javaslatban leírtak szerint. A kizárólag energetikai célra használt termálvíz esetében jogi lehetőséget kellene biztosítani a visszasajtolási kötelezettség feloldására, de csakis egyedi elbírálás, előzetes hatósági mérlegelés alapján.”
A levél így folytatódik: “A mérlegelés alapja a termálvízkészletek egyensúlyának megóvása, az elfolyó használt termálvizek elhelyezésével kapcsolatban a felszíni vizeket terhelő problémák megoldása lehetne, a kitermelés hatásait követő monitorozással. Termálvízkészleteink végesek, a gyógyvíztengeren úszó ország félrevezető, a médiában gyakran megjelenő képének elfogadása sok kockázatot rejt. Ez a szemlélet sajnos a törvényjavaslat szellemiségéből is visszaköszön - írják a szakmai szervezetek. - A termálvizeket tároló felszín alatti térrész sokkal inkább hasonlítható egy vízzel telt léggömbhöz, beláthatják, ha a léggömbből sok helyen kifelé csorgatjuk a vizet, és nem töltjük vissza, akkor az leereszt. A jelenleg előterjesztett javaslat következményei ma még be sem láthatók, aminek a termálvízre épülő fürdő- és egészségturizmus és a jelenleg már üzemelő geotermikus vízhasználatok, valamint a környezetünk látja kárát. Ezzel egész Magyarország hosszú távon csak veszíthet - mondják a szakmai szervezetek. - Minden túlzás nélkül súlyos környezeti kockázat prognosztizálható nemcsak a termálvizekre, hanem a használtvizeket befogadó felszíni vizekre is. Nyomatékosan indítványozzuk, ne szavazzanak meg olyan törvényjavaslatot, amely hasonló hatású lehet, mint amikor néhány évtizede a fokozott víztermelés miatt számos karsztforrásunk elapadt, és a Hévízi-tó is veszélybe került. Csak a víztermelés befejezése segített a folyamat megfordításában.
Tisztelettel kérjük a Magyar Országgyűlés demokratikusan választott tagjait, szakmai kérdésekben fogadják meg a szakértők, a szakmai társadalom véleményét, és ne fogadják el a T/10516. számú törvénymódosítási javaslatot. Gazdálkodjanak felelősen az ország egyik legértékesebb természeti kincsével, a termálvízzel. Készséggel állunk e munkában egy új törvényjavaslat kidolgozásában rendelkezésükre.”
Én azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy a szakmai szervezetek teljesen egyértelműen fogalmaztak e levélben, és az önök felelőssége lesz, hogyha ezt mind figyelmen kívül hagyják. A probléma csak az, hogy ez az egész ország fog szenvedni a következményei miatt, és nemcsak mi, hanem mindenki, aki utánunk következik. Ha pedig munkahelyteremtésről beszélnek, akkor én két dolgot tudok a figyelmükbe ajánlani. Egyrészt Magyarországon jelenleg két kézenfekvő lehetőség van arra, hogy munkahelyeket teremtsünk, önök jelenleg egyiket sem használják. Az egyik az energiahatékonyság növelése lenne, ehelyett kapunk önöktől 10 százalékosnak mondott rezsicsökkentést, a másik a helyi gazdaság fejlesztése lenne, hogy ne csak a külföldi tőkét próbáljuk ide behozogatni, hanem a helyi tőketermelés felélesztésével küzdjünk az emberekért, a munkahelyekért. (Babák Mihály közbeszól.) Ehhez szövetkezetek kellenek - hol késik például a szövetkezetek átfogó szabályozása? Tehát ha önök munkahelyteremtésről beszélnek, akkor miért nem azzal foglalkoznak, ami a dolguk, és miért gondolják, hogy egy ilyen ökológiai katasztrófát előrevetítő szabályozás segíteni fog ezen a helyzeten? Ez teljes nonszensz, kedves képviselőtársaim. Ráadásul helytelennek tartjuk azt is, hogy egy általános szabályozást akarnak ráhúzni az érintettekre, holott a visszasajtolást teljesen más hatékonysággal lehet megoldani az ország különböző részein.
Épp ezért én egy olyan törvénymódosítást fogok benyújtani, amely több fronton differenciál - ez a kérdés az ellenzéki pártoknál már előbb előkerült, mi is ezen az úton járunk. Mi gyakorlatilag különbséget teszünk kis-, középvállalkozások és a nagytőke között a kitermelésnél támogatási alapon, különbséget teszünk a termálvíz földrajzi elhelyezkedésének és visszasajtolásának a nehézségi foka szerint, de a bekerülési érték alapján is és az ásványianyag-tartalom alapján is. Azt gondoljuk, hogy egy ilyen átfogó szabályozást nem lehet pótolni ezzel, de mindenképpen segítünk azon, hogy ez a rendkívül rossz törvénymódosítás valamiféle jobb irányt vegyen.
Tisztelt Képviselőtársaim! Önök is többször elmondták, hogy alapértelmezésben a geotermikus energia akkor számít megújulónak, hogyha visszasajtolásra kerül sor, a visszasajtolás egyébként a vízpazarlásnak is egy nagyon hatékony ellenszere. De a másik hasonlóan fontos kérdés - nehogy azzal vádoljanak engem, hogy a gazdasági számításokat nem veszem figyelembe -, hogy a kérdés az, van-e a magyarországi körülmények között fenntartható módja a visszasajtolásnak. Ismereteink szerint van, az első gazdaságosan fenntartható termálvíz-visszasajtoló kutat ugyanis 1998-ban indították el, méghozzá a hódmezővásárhelyi geotermikus rendszerben. (Babák Mihály: Szűzanyám!)
(12.30)
Azóta több mint kétmillió köbméter vizet sajtoltak vissza alacsony nyomáson, kis energiabefektetéssel.
Ritkán kerül szóba, de fontos azt is elmondani, hogy a felszíni elhelyezésnek is vannak költségei, méghozzá nem is kevés. A szennyvízbírság és a különböző járulékok miatt körülbelül 50 forintba kerül köbméterenként. Ha szakmai számításokat nézünk a hódmezővásárhelyi geotermikus rendszerre, akkor 31 forintos köbméternek látjuk a visszasajtolás átlagos költségét. Maga a visszasajtoló rendszer 245 millió forintba került, amiből 200 millió a kút megfúrása. Tehát világosan látszik az, hogy létezik gazdaságos megoldás. Tehát csak merő gazdasági szempontok alapján sem szabad teljes körű felmentést adni a visszasajtolás kötelezettsége alól, ha meg mégis meg akarják tenni, akkor ugyan ne hivatkozzanak már gazdasági érvekre.
Azt kérem önöktől, hogy akkor koncentráljunk a megoldásra, mert az, amit itt letettek az asztalra, nem megoldás, hanem egy ökológiai katasztrófának az előképe. Hangsúlyozom, hogy a legtöbb esetben, és ennek a törvénynek a kapcsán is, lehetséges az, hogy a munkahely-teremtési, a gazdasági és a környezetvédelmi érdekeket összehangoljuk. Mi a módosító javaslatunkban erre tettünk kísérletet.
Lehet-e olyan szabályozást készíteni, ami fő szabályként továbbra is kötelezővé teszi a visszasajtolást - és ebben teljesen egyetértek az ellenzéki felszólalókkal -, de megenged kivételeket? Ilyen például, hogyha a víz sótartalma nem haladja meg a 2 gramm/liter értéket, vagy hogyha a bevezetés felszíni vízfolyásba vagy mesterséges kútba történik, vagy akkor, ha egy kút vízhozama 500 liter/percnél kisebb, hogy szakmai számításokat idézzek. Megoldást jelenthetne egyébként a szlovák gyakorlat átvétele is. Ott a vízhasználók termálvíz-hasznosítási adót fizetnek, és a befolyó bevételekből támogatja az állam a visszasajtolást ott, ahol ez önmagában pontosan a geológiai adottságok miatt nem kifizetődő. Tehát van nemzetközi példa is egy ennél jobb megoldásra, mint amit itt erőltetnek.
Mindent összevetve tehát azt kérjük a kormánytól, hogy álljon el ettől a tervétől, mondjon le erről a teljesen hibás irányról, fogadja el az LMP által javasolt differenciált irányt, és tényleg ne érveljenek azzal, legyenek kedvesek, hogy a felszín alatti vízkészletek korlátlanok és nem omlanak össze (Babák Mihály közbeszól.), hogyha nem követi a tényleges mennyiség visszajuttatása. Ez a törvény jelenleg, mondom, nem kiskapukat nyit, hanem nagykapukat, ami alatt bárki bejuthat, és ezzel Magyarország számára a következő évtizedeket nagyon jelentősen megnehezíti. (Babák Mihály közbeszól.)
Vigyázzunk a vízkincsünkre, ne engedjünk kapzsi lobbiérdekeknek, és kérem önöket, ne fosszák meg ezt a természeti kincsekben gazdag országot nemes értékeitől. Hallgassák meg a szakmai szervezetek véleményét, felolvastam előbb a levelet, ne gondolják ezt politikai támadásnak, és gondolják végig ennek a módosító javaslatnak az elfogadását, amit beterjesztek. (Babák Mihály: Jaj!)
Köszönöm. (Babák Mihály: Senki nem tapsolt, észrevette.)
