DR. TURI-KOVÁCS BÉLA
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Megrémültem, hogy kétpercesek indulnak be itt pillanatokon belül, és elszánt voltam abban, hogy Farkas Sándor felszólalását megdicsérem, és egy pillanatra meginogtam.
Tisztelt Ház! Komolyra fordítva a dolgot, egy hosszú-hosszú vitának érkezhetünk most a végére. Nem tegnap kezdődött ez a vita, nem arról van itt szó, ahogyan itt egyes felszólalók gondolják, hogy ad hoc ötlettől vezéreltetve a kormány most hirtelen gondolt egy nagyot és merészet, és átlép egy Rubicont. Itt messze nem erről van szó.
Sajnálattal kell azt mondanom, hogy még kormányzati szinten is voltak olyanok, akikkel nekem komoly összecsapásaim voltak az elmúlt időszakban. Azt állították ugyanis, hogy a víz keretirányelv tartalmazza a visszasajtolási kötelezettséget. Nem tehettem mást, mint az Európai Unióhoz fordultam, írásban kértem választ arra, hogy szíveskedjenek állást foglalni, ez igaz vagy nem igaz. Természetesen visszaigazolták, hogy azt az országnak kell eldönteni, milyen megoldást választ arra vonatkozóan, hogy a természeti kincseit megőrizze, így a termálvizet is. Nincs ilyen kötelezettség a víz keretirányelvben.
A kormány levonta a tanulságot, és most előterjesztett egy javaslatot, amely meggyőződésem szerint el tud indítani valami nagyon fontos folyamatot, mert Farkas Sándorral abban teljesen egyet kell értenem, hogy itt nem pusztán arról van szó, kérem tisztelettel, hogy ezt az energialehetőséget felhasználjuk vagy nem használjuk, nem egyszerűen csak arról van szó, hogy ilyen vagy olyan módon használjuk fel ezt a természeti kincset, hanem egy egész olyan ágazat jövőjéről van szó, amely egyes térségeknek egyetlen lehetséges munkaadója, amely egész térségeknek képes felemelkedést biztosítani, amely most, ma, e pillanatban rendkívül súlyos helyzetben van.
Nagyon kevesen tudják, hogy az az elszomorító helyzet van, hogy az elmúlt 20 évben a kertgazdálkodás Magyarországon nem kiterjedt és növekedett, hanem sajnálatos módon csökkent. Az a helyzet, hogy a 85 ezer hektár és a 93 ezer hektár közötti ingadozásban inkább mindig lefelé mentünk. És az is nyilvánvalóvá vált az elmúlt 20 esztendőben, hogy versenyképes kertgazdálkodás viszont nem lehetséges fűtési megoldások nélkül Magyarországon. Nem lehetünk versenyképesek a déli országokkal, mert egyszerűen ilyenek az adottságaink, de föl sem adhatjuk ezt a lehetőséget.
Egy pillanatig ne tévesszük szem elől, hogy amíg egy család eltartásához nagyjából-egészében 200 hektár körüli mezőgazdasági terület kell, addig 5 hektáron ugyanez megoldható egy intenzív kertgazdálkodás esetén. Mi az érdekünk akkor? A kertgazdálkodás fejlesztése.
A magyar alkotmány, a magyar alaptörvény világosan fogalmaz. Természeti kincseink a nemzet közös kincsét képezik, tehát őriznünk kell, és az én felfogásom szerint azzal gazdálkodnunk kell. E kettő együtt kell hogy megjelenjen. Az ésszerű gazdálkodás nem jelenti azt, hogy szembemennénk azzal a követelménnyel, hogy a természeti kincseinket megőriztük.
Hosszú, unalmas felszólalások alatt - ez nem mára vonatkozik - óhatatlanul időnként elbóbiskolok, és az a rémálmom támadt, tessék elképzelni, hogy Szaúd-Arábia, Oroszország és még jó néhány olajtermelő ország összeült a parlamentben, és azt mondta, beszüntetjük a kitermelést, mert mi lesz a jövő generációval. Ésszerű kitermelésre minden olyan erőforrásnál, amelyet föl tudunk használni, szükség van. E tekintetben is arról van szó, hogy vajon a most előterjesztett törvényjavaslat ennek teljes mértékben megfelel vagy sem.
Én tegnap a bizottsági ülésen a fenntartható fejlődés bizottságánál szándékosan voltam provokatív. Azért voltam szándékoltan provokatív, mert egészen egyszerűen tökéletesen elegem volt már abból, hogy az elmúlt 10 esztendő, sőt 15 esztendő alatt valahányszor ez a probléma előkerült, mindig olyan érvek kerültek elő, amely érvek nem azt mondták, hogy nem kell, nem azt mondták, hogy nem kell megvalósítani, csak tegyük egy kicsit odébb, csak tegyünk közbe valamit még, amit majd vagy megvalósítunk, vagy nem valósítunk meg, és ettől kezdődően tulajdonképpen a dolog meghiúsult.
A javaslat nem hibátlan, ezért magam is előterjesztettem, már benyújtottam egy módosító indítványt, amely a következőképpen szól. Azért kell felolvasnom annak ellenére, hogy nem részletes vita van, hogy világos legyen, hogy én legalább annyira a természet védelmét kívánom, mint azok, akik itt most az egész javaslat elutasítását szeretnék.
(12.40)
Azt gondolom, az egy alkalmas megoldás, ha az utolsó mondat úgy szól, hogy a kizárólag energiahasznosítás céljából kitermelt termálvíz visszatáplálása alól felmentést kérelemre a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szerv ad. Milyen feltételek mellett? Ezt majd előírja egy kormányrendelet, előírja egy miniszteri rendelet, és a hatóságoknak ezt teljesíteni kell.
Természetesen fölmerülhet a kérdés, hogy bízhatunk-e a hatóságokban. De hát könyörgöm, ha a hatóságokban nem bízunk, akkor a törvényben sem bízhatunk. A hatóságoknak teljesíteni kell azokat a feladatokat, amely feladatokat nyilvánvalóan az Országgyűlés elhatároz, a kormány pedig végrehajt. Egyértelmű az én számomra, hogy a benyújtott kérelmek elbírálásánál mód van arra, hogy minden egyes területen világos és egyértelmű helyzet alakuljon ki. De az a körülmény, hogy eleve az egész országra vonatkozóan egységes előírásokat próbáljunk alkalmazni, egyszerűen nem lehetséges, hát nem azonos a feltétel. Más és más feltételek mellett kell elbírálni, és ezt az elbírálási lehetőséget biztosítani kell. Talán azt kell mondanom, hogy csak szövegezési problémáról volt szó - én ezt remélem, tegnap ezt hangoztattam a bizottság előtt is -, de ha így van, akkor azt gondolom, a pontosítás egyáltalán nem baj, sőt meggyőződésem szerint szükséges.
Végül szeretnék arra is választ adni, amit itt Gőgös képviselő úr mondott el, hogy helyes-e, ha behatároljuk, hogy milyen méretekben történjen ez a kivétel. Azt gondolom, hogy ez az a szabályozás, amiről beszéltem, ehhez nem szükséges a törvényben meghatározni ezeket a paramétereket - nem is nagyon lehetne -, mert megint előjönne az, hogy hol milyen paraméter legyen. Lehet, hogy valahol sok az, amiről beszélünk, lehet, hogy valahol kevés, amiről beszélünk. Azt gondolom, ezt egy kormányrendelet világosan tudja szabályozni, és egy ilyen szabályozás esetén ennek is eleget lehet tenni.
Tisztelt Ház! Meggyőződésem szerint ma egy olyan javaslatot tárgyalunk, amely javaslat az egész magyar agráriumnak és mezőgazdaságnak megnyithat egy olyan kaput, amire föltétlenül szüksége van. Nem ez az egy kapu van még zárva, még sok van. De ha nem egyenként kezdjük ezeket nyitogatni, és egyenként kezdjük a feltételeket olyan módon megváltoztatni, hogy az kedvezőbb legyen, akkor azt az agrárreformot, amiben én hiszek, hogy ezt végre kell hajtani, soha nem fogjuk megvalósítani. Ezért minden olyan halasztást a magam részéről a leghatározottabban ellenzek, amely arról szólna, hogy tegyük odébb a problémát. Ezt a problémát itt és most - hic Rhodus -, itt kell ugrani. Itt nincs halasztás, hanem meggyőződésem szerint a lehető legjobb szöveggel a törvényt el kell fogadni.
Még egyszer szeretném nagy nyomatékkal hangsúlyozni: nincs európai uniós szabály, amely tiltaná, hogy ez a törvény hatályba lépjen, nincs európai uniós szabály, amely előírná nekünk, hogy valami olyan feltételrendszert alakítsunk ki, ami teljesíthetetlen. Csak olyan feltételrendszert szabad kialakítani, amely teljesíthető. De azért hadd szóljak egy rövid gondolatot arról is, hogy vajon tényleg nem kerülnek-e ezek a termálvizek veszélybe. Farkas Sándor roppant meggyőző szakmai érveket mondott el, én azokat kiegészíteni nem kívánnám, csak egy rövid kis adalékkal. Ma Magyarországon a legfőbb érve - és azt kell mondanom, hogy sokak számára ez nagyon meggyőző érv - az ellenzőknek a bányavizek esetében bekövetkezett nagyon jelentős csökkenés. Ez a kettő azonban nem azonos, itt más és más dologról beszélünk. Itt egészen más felhasználási mód van, és a más felhasználási módokhoz párosulhatnak azok a megoldások, amelyek már számos helyen működnek, ami azt jelenti, hogy visszasajtolás nélkül is megoldható, pontosan erről van szó, hogy nem holnap, nem holnapután, hanem természetes körülmények között, egy meghatározott időintervallumon belül a pótlás bekövetkezzék. És szerintem itt van a legfontosabb része annak a természetvédelmi szempontnak, amelynek érvényesülnie kell.
Egyet azonban föltétlenül és a leghatározottabban elleneznék, hogy most kezdjünk el valami olyan tudományos kutatást, összevetéseket, minden egyebet, amelyek majd a jövő században végződnének, és akkor persze megőriztük a termálvizet, de teljes egészében felszámoltuk a kertgazdálkodást. Azt hiszem, hogy itt e pillanatban olyan lépést tehet a Ház, a törvényhozás és ezt követően a kormány, amely az egyensúly megteremtésével, a helyes egyensúly kialakításával egy új lehetőséget nyit az egész magyar mezőgazdaság számára.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
