FARKAS SÁNDOR

Teljes szövegű keresés

FARKAS SÁNDOR
FARKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, amit most mondani fogok, többen hallották már tőlem akár itt e falak között is, de azon kevés képviselők közé tartozom, aki kora gyermekkorában, 1958-ban találkozott legelőször termálvízzel.
Gondolom, itt a teremben kevesen vannak, akik ebben a korban tudták már azt, hogy - ez lehet, hogy a koromnál fogva nem előny természetesen - mi az, hogy geotermális energia, és mi az, hogy termálvíz. Akkor, amikor rácsodálkoztam, rácsodálkoztunk Szentesen a kórház területén fúrt első termálkútra, még nem gondoltuk volna és nem gondoltam volna, hogy közel 55 év után erről a kérdésről még ilyen aktív, heves vita folyik majd a parlamentben. Már csak azért sem, mert akkor az az energia egy csodálatos pillanat volt az ott élő vidéki emberek számára, sőt mondhatnám azt, hogy ezt a meleg vizet, kérem szépen, akkor kantával, locsolóval hordták a lakosok, ezzel mostak, ebben fürödtek, és a fél város a közkifolyóként működő termálvizet használta. Azt gondolom, kevés embernek van erről információja.
Ezt követően az elmúlt 55 évben számtalan alkalommal kerültek kutak fúrásra, nem csak a Dél-Alföldön, az ország számos területén. Ez az energia az, amely számunkra aránylag könnyen hozzáférhető, könnyen hasznosítható, és nyugodtan mondhatnám, hogy természetbarát. Azért mondom a természetbarát energiát, mert az a termálvízkincs, illetve termálvízhozam, amely az első években, a 60-as, 70-es években a térségünkben kikerült, az természetes belvíz-, illetve folyóvízcsatornákba került úgymond letározásra, és ebben a mai napig is csodálatos az élővilág. Mondhatnám azt is, hogy védett környezeti tényezőként ezek a területek működnek már annyira, hogy Natura 2000-es területekké is nyilvánították azokat a hűtő- és tározótavakat, csatornákat, amelyekben ez a termálvíz a mai napig is él és használhatóvá válik a természetkedvelők számára. Annyira, hogy egy teljes időszakra kitolódik akár egy horgászati idény is - mondhatnám -, ami teljesen szokatlan a Dél-Alföld vonatkozásában, itt akár decemberi, januári horgászatot is érthetek ez alatt.
Természetesen ennek a törvénynek ez a módosítása nem ezt a célt szolgálja, hanem azt a célt szolgálja, hogy a kertészetek és állattenyésztő telepek - erről eddig nem hangzott itt szó - ezt az energiát megfelelő módon tudják hasznosítani. Mert nincs másik olyan olcsó energia Magyarországon, nincs olyan természeti lehetőség, mint a geotermális energia hasznosítása. Ezt számos helyen, baromfiólakban, baromfikeltetőkben, baromfisátrakban használják - tudjuk, hogy a baromfi melegigényes kicsi korában, éppen ezért fontos azok fűtésének a geotermális energia felhasználásával való biztosítása -, ugyanez vonatkozik a fóliás és üvegházi termesztésre is.
(11.30)
Magyarország hajtatásos zöldségtermesztésének - itt már elhangzottak a számok - jelentős többsége, jelentős része kimondottan a geotermális energia hasznosítására épült. Azokon az üvegház- és fóliatelepeken, amelyek a hetvenes, nyolcvanas, illetve a kilencvenes évek elején épültek, jelentős részben a termálvízzel való fűtés biztosítja a hőmennyiséget és a hőmérsékletet. Ezzel a fűtési módszerrel és lehetőséggel gyakorlatilag kitolódott a vegetáció, és mondhatom azt, hogy a 12 hónapból 11 hónapon keresztül folyamatos termesztés, termelés biztosítható ezekben a termesztő berendezésekben, amelyeknek a technológiája is nagyon sokat fejlődött az elmúlt években, évtizedekben, így a termálenergia-hasznosítási technológia is új iparággá fejlődött ennek az energiának a hasznosítására kialakult egyéb technológiák vonatkozásában.
Nagyon fontos az, hogy azok a termesztő berendezések, amelyekben ezt az energiát használni tudjuk, új értéket állítsanak elő, új értéket képezzenek. Tudjuk azt, hogy a hazai zöldségfogyasztás az elmúlt években jelentős részben stagnált, illetve egy nagyon picit emelkedett, éppen ezért fontos, hogy a külföldi áruval szemben a magyar zöldségtermesztés visszanyerje azt a hagyományát, azt a lehetőségét, amivel a korábbi évtizedekben bírt Magyarországon. Óriási lehetőségeink vannak ezen a területen, mert ezzel az energiával a termesztési idény, a vegetáció idénye kihúzható, kitolható, és ezáltal az áruházakon, illetve az üzleteken keresztül naponta friss zöldség biztosítható a lakosság számára. A mai magyar kertészek jelentős részben bírnak azzal a szaktudással, bírnak azzal a technológiával, szakmai felkészültséggel, elszántsággal és eltökéltséggel, hogy ennek a feltételnek a szakmájukon belül eleget tegyenek. Meg vagyok róla győződve, hogy amennyiben ez a törvény elfogadásra kerül - márpedig miért ne kerülne elfogadásra, mivel egy komoly szakmai közösségnek évtizedek óta igényeként is felmerült -, ennek a közösségnek ez egy kitörési pontja lehet. A gazdaságfejlesztésnek egy kitörési pontja lehet arra, hogy ezt az energiát újabb és újabb üvegházfelületeknél hasznosíthassuk.
Felmerült itt korábban - és tudom, hogy ez mindig problémaként fog felmerülni -, hogy kik miért akarják ezt az energiát használni, és hogy ez az energia mennyire környezetbarát és mennyire nem. Csak egy példát szeretnék erre mondani. Az elmúlt évtizedekben ezt a csatát sokszor vívtuk, de megvívni nem tudtuk, mert a korábbi kormányzatok csak elodázták ennek a kérdésnek a megoldását, nyugvópontra soha nem jutott, és mindig egy bizonytalansági tényező volt a geotermális energia hasznosítása hosszú távon. Nagyon kevesen mertek hosszú távú beruházást indítani, kevesen mertek ebbe fektetni, mivel bizonytalanság volt körülötte, illetve olyan költségek merülhettek fel a visszasajtolás során, amelyek részben irreálisak, részben pedig a különböző technológiák alapján kivitelezhetetlenek voltak.
Éppen ezért fontos az, hogy ma, amikor ennek az energiának a hasznosításáról beszélünk, megnyugtassuk azokat, akiknek ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban kételyeik vannak. A Magyar Tudományos Akadémiának számtalan vizsgálata, számtalan szakmai anyaga van arról, hogy azokban a kutakban, amiket mi termálvízkutaknak hívunk, a megfelelő vízszint a kitermelés során visszaállt és a hőmennyisége is stabil. Ezt azért merem mondani, mert a korábbi évtizedekben valóban voltak kételyek Magyarországon ezzel kapcsolatban, amikor bizonyos kutaknál a vízszint csökkent, a nyomás csökkent, a kitermelhető hőmennyiség csökkent. Az elmúlt pár évben ezek a kutak részben visszaváltak pozitívvá mindenféle különösebb beavatkozás nélkül, és erre a megnyugtató választ a Tudományos Akadémia egyik értekezése adja, nevezetesen, hogy a Keleti-Kárpátok vízgyűjtője nagymértékben befolyásolja ezeknek a kutaknak a vízmennyiségét. Éppen ezért mondhatni azt, hogy bizonyos mértékben egy körforgás van, és mintegy 15-20 év az az időintervallum, ami alatt ezek a vizek természetes folyamat útján pótlásra kerülnek. Úgy gondolom, megnyugtató mindannyiunk számára, hogy ezek a kutak hosszú távon stabilan rendelkezésünkre állnak és állhatnak.
Fontos az is, hogy hogyan használjuk és hogyan gondozzuk majd a kinyerésre kerülő vizeket. Erre számtalan jó gyakorlati példa, számtalan jó megoldás létezik. Természetesen, ahol olyan a geológiai viszony, hogy ezek könnyen, különösebb energiamérleg és energiabefektetés nélkül visszatáplálhatók, ott ezt a lehetőséget nem kell elvetni, de ahol a geológiai viszonyok nem teszik lehetővé a visszatáplálást, mert nem befogadó a réteg, nincs olyan időintervallum, amely alatt ez a megoldás hosszabb ideig működtethető, ott bizony azok a pihentetéses módszerek, amelyek a gyakorlatban beváltak, működnek, erre nagymértékben alkalmasak.
Vannak olyan kutak is - habár szerencsére csak elenyésző számban -, amelyek agresszívek és drasztikusan szennyeznek. Tudjuk, hogy sajnos ilyenek is vannak. Ezeknek a kutaknak a vízhozamában és az eljárásában természetesen más módszert kell bevezetni, amely a környezetvédelmi feladatoknak, illetve támpontoknak is megfelelő módon eleget tud tenni. Éppen ezért fontos, hogy úgy tekintsünk erre az energiára, hogy egy új lehetőséget ad számunkra a biztonságos felhasználás elemein keresztül, s ezáltal - ahogy már az előbb is elmondtam - új értéket fogunk előállítani. Van igény ennek az energiának a hasznosítására, van igény ennek az energiának a biztonságos felhasználására. Abban természetesen nem gondolkodhatunk, hogy ezt az energiát pár év alatt kiszívjuk a talpunk alól. Egy okszerű, környezettudatos, a vízkészletirányelvek és minden más irányelvek figyelembevételével kell majd ezt az energiát nekünk használni.
Azt hiszem, ebben az esetben még azt is el lehet mondani - habár itt egy elég hosszú anyag van előttem -, hogy azok a kutak, azok a rétegek, amelyekről beszélünk, 2500 méterig használhatók ezen a területen. Ez főleg a Dél-Alföldön és Északnyugat-Magyarországon lehetséges, ugyanis itt vannak azok a vízadó rétegek, amelyek ezt az energiát biztonsággal szolgáltathatják és szolgálják majd számunkra.
Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy ezeknek a kutaknak, ezeknek a berendezéseknek a hosszú távú fenntartása érdekében komoly technológiai fejlesztésekre van szükség. Mondhatnám, hogy ez is egy új iparág alapjait teremtheti meg. Erre komoly szándékokat látok már a saját szakterületünkön, a saját térségben. Kialakul egy olyan iparág, amely ennek az energiának a felhasználására, az elhelyezésére hőcserélőkön keresztül képes lesz. Nem akarnám szakmai kérdésekkel untatni a tisztelt jelenlévőket, de számtalan olyan technológiai lehetőség van ennek az energiának a hasznosítására, amely - még egyszer mondom - új fejlesztéseket is indukálhat az elkövetkezendő időszakban. Tehát többről van szó, mint egy egyszerű kertészeti termelésről, többről van szó, mint munkahelyteremtésről, egy olyan új ágazat indítását tudjuk most előtérbe hozni, amely révén azok, akik az Alföldön élnek és mezőgazdasággal foglalkoznak, egy új, megnyugtató lehetőséghez jutnak.
Még egyszer kérem a tisztelt jelenlévőket, hogy ennek figyelembevételével és a gyakorlati tapasztalatok mérlegelésével - bár kevesen vagyunk ebben a teremben olyanok, akik ezt az energiát nemcsak látták gyerekkorukban, hanem később használták és használják ma is; ebben én nagyon szívesen segítségére leszek mindenkinek, akinek ezzel kapcsolatban kétségei és kétségei vannak, mert a gyakorlati életben tudom bebizonyítani ennek az energiának a fontosságát és hasznosságát - támogassák a törvényjavaslatot.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)
(11.40)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem