KEPLI LAJOS

Teljes szövegű keresés

KEPLI LAJOS
KEPLI LAJOS (Jobbik): …összefoglalta mindazt, aminek lennie kellene. Azonban vagy a padsorokat tévesztette el, ahol ül, vagy a javaslatot nem olvasta képviselőtársam. Ugyanis ez a javaslat nem erről szól. Tehát abban az esetben, ha ezt képviselő úr komolyan gondolja, amit itt elmondott, márpedig feltételezem, hogy komolyan gondolja, akkor nem támogathatja ebben a formájában ön sem ezt a javaslatot. Mint ahogy nem támogatjuk mi sem, és ezt most el is fogom mondani, hogy miért nem.
Elöljáróban annyit leszögeznék, hogy nem tartozunk sem a visszasajtolást mindenáron előírók táborába, sem pedig az ellenkező oldalra, amint ez a törvényjavaslat is lehetővé tenné, hogy kizárólag kérelemre működjön a visszasajtolás intézménye, illetve kötelezettsége. Mi elsősorban nemzeti érdekeket képviselünk, mint minden kérdésben, és azt látjuk, hogy megint megalapozatlanul, valamiféle hátsó nyomás vagy lobbiérdek hatására került ide ebben a formában ez a törvényjavaslat az Országgyűlés elé. Hiszen, ahogy Bencsik képviselő úr is elmondta, volt a tavalyi évben egy kormányhatározat, amely arról szólt, hogy 2015-ig felfüggeszti ezt a kötelezettséget.
Ebben az esetben nem értem, hogy miért kellett már egy évre rá… - én értem, hogy ez jogbizonytalanságot eredményez, de akkor ezt már tavaly is tudni kellett volna, hogy ebből majd egy év múlva már jogbizonytalan helyzet fog előállni. Nemhogy tizenévig, hanem egy évig sem lesz fenntartható az a helyzet, hogy önök egy kormányhatározattal felfüggesztik a törvényi kötelezettséget, és idehoznak egy ilyen hevenyészett, egymondatos törvénymódosító indítványt, amely azt tartalmazza, szó szerint felolvasom ezt a mondatot: “Kizárólag energiahasznosítás céljából kitermelt termálvíz visszatáplálására kérelemre a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szerv ad engedélyt.”
Tehát magyarul, ez mindenki számára egyértelmű, és erről a bizottsági ülésen is vita volt, ahogy a jegyzőkönyvet visszaolvastam, hogy kizárólag engedély alapján kell ezt a visszasajtolást elvégezni az eddigiekhez képest, ahol ugye, a törvény ezt kötelezővé tette. Tehát átestünk a ló túloldalára, és megint csak nem vesszük figyelembe sem a nemzet hosszú távú érdekeit, sem pedig az egyes érdekcsoportok érdekeit. Nem véletlen az, hogy itt valamelyik korábbi felszólaló már említette, hogy több egyetem, egyetemi tanszékek is kiadtak egy tiltakozó közleményt ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban, többek között az ELTE, a Szegedi Tudományegyetem, a Miskolci Egyetem és nem tudom, még milyen intézetek csatlakoztak ehhez a felhíváshoz. Eszerint nem Magyarország, nem a magyar nemzet érdekeit szolgálja hosszú távon ez a javaslat így, ebben a formában.
Azt senki nem mondhatja ránk, a Jobbik Magyarországért Mozgalomra, hogy ne támogatnánk mindenáron a magyar mezőgazdaság fejlesztését, a magyar mezőgazdaság fellendítését. Hiszen már a 2010-es választási programunkban is alappillérként szerepelt, hogy a magyar gazdaságot a mezőgazdaság húzhatja ki a bajból, Magyarországot a mezőgazdaságra építve kell felvirágoztatni, a mezőgazdaságra épülő feldolgozóipar, élelmiszergyártás és az erre épülő egyes ágazatok segítségével. Azt sem foghatja senki a Jobbik Magyarországért Mozgalomra, hogy a geotermikus energia hasznosítását ne támogatnánk, hiszen szintén választási programunk része volt, és azóta is következetesen emellett kiállunk, hogy a geotermiákat, a termálvizeket és a geotermikus energiahasznosítás egyéb formáit támogatni kell, azonban a hosszú távú fenntarthatósági szempontok figyelembevételével.
Ez az, ami itt ebből a törvényjavaslatból teljes mértékben hiányzik. És ami még hiányzik, az a tudományos megalapozottság. Hiszen mi azt mondjuk, hogy elismerjük, vannak olyan helyzetek, amikor sem gazdasági, sem ökológiai, sem egyéb szempontokból nem célszerű a víz visszasajtolását előírni, a termálvíz visszasajtolását az eredeti vízadó rétegbe.
(12.10)
Hiszen ahogy itt már többször elhangzott, a Szentes környéki kertészeteknél merült fel ez a probléma, hogy az ottani homokkőben ez nagy problémákat okoz, és hogy egyébként is a termálvíz egy bizonyos kitermelési szintig újratermelődik, újraképződik, ezért ez abban az esetben megújuló energiaforrásnak tekinthető. Nem mindegy azonban, hogy mi történik a már kinyert vízzel és a már hasznosított vízzel, milyen formában történik ennek a felszíni hasznosítása, amennyiben nem sajtoljuk vissza.
Tudjuk, hogy termálvíz alatt sokféle és sokfajta összetételű vizet értünk; az ország egyes részeiben egészen más, eltérő összetételű és tartalmú vizekkel találkozhatunk, tehát nyilvánvaló, hogy ezeket feltétel nélkül beengedni akár egy felszíni befogadóba, vagy egy felszíni pihentetőmedencét kialakítani neki nem lehet differenciálás nélkül. A differenciálás a kulcsszó szerintem, amit ez a javaslat szintén nem tartalmaz, és ezért adtam is be egy módosító indítványt hozzá, hogy akár a vizek összetétele, akár a geológiai adottságok, akár a felhasználás célja vagy bármi egyéb szempontok alapján differenciáljunk abban, hogy most vissza kell-e sajtolni azt a vizet, vagy különböző felszíni hasznosítási módok megengedhetők. Nyilvánvaló, hogy ha az összetétele hasonlít - vagy legalábbis, ha nem is hasonlít, de elfogadható a felszíni befogadó számára -, akkor akár az is elképzelhető, hogy ezt a vizet egy felszíni folyóvízbe vagy bármilyen befogadóba engedjük, természetesen a megfelelő paraméterek beállítása után, de az is elképzelhető, hogy annyira elüt a környezeti összetételtől, hogy ez nem történhet meg.
Természetesen vannak rá példák, igen, hogy Natura 2000 területen meg különböző élőhelyek, természetvédelmi területek alakultak ki ezen felszíni pihentetőmedencék és befogadók környezetében, de ezt sem lehet általánosságként elmondani, tehát mindenképpen differenciálni kell. Valóban, a geotermikus energia felhasználása nemzeti érdek, nemzetgazdasági érdek, azonban én azzal vitatkoznék, hogy a nemzet érdeke az, hogy minél nagyobb mennyiségben nyerjük ki ezt a geotermális energiát. Én a jövő generációkra is gondolnék, amikor egy ilyen mondatot megfogalmazunk. A magyar nemzet érdeke az, hogy ez a geotermikus energia, ez a termálvízkészlet hosszú távon is fenntartható legyen, hosszú távon is meg tudjuk őrizni, és a jövő generációk számára is rejtsen magában kiaknázható kapacitásokat.
Vitatkoznék Czerván államtitkár úrnak azzal a kijelentésével is, amely szerint a megújuló energiaforrások felhasználása lehet az egyetlen kiút a mostani energetikai helyzetből, illetve a nemzetközi energiapolitikai válságokból, konfliktusokból. Azt gondolom, hogy elsősorban az energiahatékonyság lehet az a fegyver Magyarország és egyébként más országok kezében is, amely segíthet a függőség csökkentésében, hiszen ebben óriási nagy tartalékok vannak Magyarországon is és nyilván más országok esetében is, de mi most koncentráljunk saját hazánkra, Magyarországra. Amennyiben nem teszünk radikális energiahatékonysági intézkedéseket az energiafelhasználás terén, akkor a megújuló energia sem lehet megoldás. A jelenlegi világtrendek szerint, amennyiben az energiafelhasználás ilyen ütemben nő, sem a megújuló energia, sem más egyéb, jelenleg ismert és gazdaságosan előállítható energiaforrás nem lehet megoldás hosszú távon. Természetesen most nem beszélek olyan, még fiktív lehetőségekről, mint a fúziós energia és egyebek, amely elviekben megoldást jelenthet majd hosszú távon a Föld energiaéhségére, de nyilvánvaló, hogy az adott energiatömeg állandó, energiát előállítani nem lehet úgymond a semmiből, csak egyik energiaformát a másikba átcsoportosítani. Ebben az esetben is valahol meg kell tehát húznunk a határt, hogy mi az, ameddig még elmehetünk az energiaéhségünk növelésében.
Magyarország a fejlett országok között egy átlagos energiafelhasználású országnak tekinthető, de ez sajnos nem azt jelenti, hogy hatékonyan használnánk fel az energiát. Ebben nagyon-nagyon sok feladat és teendő van még előttünk, és ahogy ösztönözni kell minden úton, mindenféle módon az energiafelhasználás hatékonyságát, úgy ebben a javaslatban is ezt kellene viszontlátnunk. Ha és amennyiben eltöröljük a visszasajtolási kötelezettséget, és azt mondjuk, hogy ha az illető felhasználó kérelmezi, akkor az ő kérelmére esetleg majd a hatóság engedélyt ad a visszasajtolásra, abban az esetben nyilvánvalóan nem szolgálunk fenntarthatósági elveket, hiszen senki nem fogja ezt önmagától kérelmezni.
Maga a megfogalmazás is pontatlan és téves, hiszen úgy volna értelme, hogy ha valaki egy ilyen tevékenységet kezd, és vízjogi engedély alapján kezdi meg nyilván ezt a tevékenységet vagy folytatja, abban a vízjogi engedélyben már előírva kell lenni a tevékenység megkezdésekor annak, hogy neki az adott körülmények figyelembevételével majd vissza kell sajtolnia azt a termálvizet a föld alá, avagy felszíni hasznosítás engedélyezett számára. Mindenképpen a differenciálás irányába kell tehát elmozdulni, hiszen a túlhasználat veszélye áll fenn; ez a bizottsági kisebbségi álláspont ismertetésekor már elhangzott. Amennyiben valóban visszasajtolási kötelezettség nélkül lehet ezeket a termálvizeket felhasználni, ebben az esetben fennállhat egy olyan veszély, hogy túlhasználat következik be ezekben a vízadó rétegekben. Az is elhangzott Bencsik képviselő úrtól, hogy a 2500 méternél sekélyebb vízadó rétegek vagy vízkészletek esetén nincs biztosíték ennek a fenntarthatóságnak a biztosítására, s ezért nagyon fontos a differenciált rendszer kidolgozása. Ez az előttünk fekvő javaslat erre nem ad lehetőséget.
Az is elhangzott szintén államtitkár úr felvezetőjében, hogy a termálenergia vagy a geotermikus energia felhasználása azért jó, mert kivált más egyéb energiatermelési módokat, amelyek egyébként szén-dioxid-kibocsátással járnak. Ez így is van egyébként, és rendjén is van, csak ne essünk a csőlátás hibájába, hogy kizárólag a légszennyezést kezeljük potenciális környezeti veszélyforrásnak, ugyanakkor megfeledkezünk arról, hogy esetleg a termálvizek nem megfelelő kezelése is ökológiai vagy környezeti kockázatot jelenthet, és hosszú távon nyilván fenntarthatósági problémákat is felvet.
Összefoglalva azt mindenképpen szeretném elmondani, hogy egy sokkal nagyobb és mélyebb tudományos megalapozottság kellett volna ennek a javaslatnak az előkészítéséhez, és akkor nyilván nem egy ilyen javaslat került volna ide, az Országgyűlés elé, hanem egy olyan differenciált javaslat, amely első körben törvényi szinten azt mondja ki, hogy továbbra is fennáll a visszasajtolási kötelezettség, azonban ez alól a kötelezettség alól egyedi elbírálás és hatósági engedély alapján felmentés adható. Ezzel már így teljesen rendben is lennénk.
Természetesen nem vagyunk a szentesi kertészek és más mezőgazdasági termelők ellenségei sem, tudjuk és látjuk, hogy milyen lehetetlen helyzet elé állítaná őket a visszasajtolási kötelezettség mindenáron való erőltetése, de nem szabad átesni a ló túloldalára, mondom el sokadszor most már. Differenciálni kell, meg kell vizsgálni, és bizony forrásokat kell fordítani arra, hogy tudományos kutatások történjenek a jövőbeni nagyobb hasznosítási hatékonyság kiaknázása érdekében, tudományos kutatások történjenek azzal kapcsolatban, hogy az egyes felszíni hasznosítási módok milyen kockázatot jelentenek, de még azt se tudjuk - azon túl, hogy előírjuk a visszasajtolást -, hogy maga a visszasajtolás a különböző kőzetekben vagy a különböző módokon milyen kockázatokat rejt magában. Nyilván volt egy jó szándékú kezdeményezés, amely próbált ökológiai szempontokat figyelembe venni, akkor is, amikor a mindenáron való visszasajtolást törvénybe foglalták. Van most is egy remélhetőleg jó szándékú kezdeményezés, hogy minél jobban segítsük a mezőgazdaságot, a fóliasátrakban termelő kertészeteket, hogy még könnyebb legyen a feladatuk, és ne álljanak egy ilyen jogbizonytalanság előtt, hogy bármikor előírhatják nekik, hogy vissza kell sajtolniuk a fűtésre használt termálvizet a föld alá.
Ezzel mind egyetértek, azonban még egyszer és utoljára: ha nemzeti érdeket képviselünk, akkor találjunk egy differenciált módot. Ezzel kapcsolatban adtam be a módosító indítványomat, amely azt tartalmazza, amit az imént már elmondtam, hogy alapesetben maradjon a visszasajtolási kötelezettség, amely alól a vízügyi feladatokat ellátó hatóság egyedi elbírálás alapján felmentést adhat, és felmentést is kell hogy adjon, amennyiben nem indokolt a visszasajtolás, illetve sem gazdaságilag, sem ökológiailag nem állnak fenn azok az indokok, amelyek ezt lehetővé tennék.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem