DEMETER ZOLTÁN
DEMETER ZOLTÁN
DEMETER ZOLTÁN, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Ezúton tájékoztatom az Országgyűlést, hogy az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság a T/10592. számon benyújtott, az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi szankcionálásáról szóló törvényjavaslatot megtárgyalta, és azt 14 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 5 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta.
A benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatban két dologra szeretném a tisztelt képviselőtársiam figyelmét felhívni. Egyrészről arra, hogy az Alkotmánybíróság a 4/2013-as határozatában korábbi álláspontját bírálta felül akkor, amikor a Btk. önkényuralmi jelképek használatát tiltó rendelkezését megsemmisítette. Ennek magyarázata az a strasbourgi emberi jogi bírósági ítélet, amely Magyarországot elmarasztalta akkor, amikor állampolgárát vörös csillag viseléséért a bíróság megrovásban részesítette.
Az, hogy az Alkotmánybíróság a bírói jogalkalmazás kuszaságát ez ügyben a törvényhozás terhére rótta, számomra nem elfogadható. Ugyanakkor a határozat megjegyzi, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága korlátozásának legitim célja: a diktatórikus rendszerekkel való azonosulást kifejező nézetek nyilvános megfogalmazását, terjesztését vagy hasonló célzatos magatartásokat büntetendővé nyilvánítsa. Mégpedig azért, mert a XX. század szélsőséges politikai diktatúráihoz kötődő szimbólumaival összefüggő magatartások egyrészt érzékenyen érinthetik, illetve - ahogy már elhangzott - sérthetik az emberi méltóságot, másrészt pedig ellentétesek az alaptörvényből levezethető alkotmányos értékrenddel.
Másrészről, de az elhangzottakkal összefüggésben szeretném megjegyezni, hogy az alaptörvény negyedik módosításának eredményeként a közelmúltban rögzítettük a kommunista bűnök deklarálásán és elévülhetetlenségén túl, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére. A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére. Az ilyen közösséghez tartozó személyek a törvényben meghatározottak szerint jogosultak a közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen emberi méltóságuk megsértése miatt az igényeiket bíróság előtt érvényesíteni.
Kedves Képviselőtársaim! A helyzet tehát teljesen egyértelmű: a magyar társadalom nem kér az effajta véleménynyilvánításból. És számunkra a vörös csillag jelképe negyven esztendő kommunista diktatúra után egészen mást jelent, mint ahogyan azt sokan Strasbourgban gondolják. A mi céljaink határozottak, változatlanok, mégpedig az, hogy a jövőben se lehessen viselni sem a vörös csillagot, sem pedig a horogkeresztet. Ehhez nyújt véleményem szerint megfelelő eszközt az előttünk fekvő törvényjavaslat, és ezért kérem képviselőtársaimat arra, hogy ezt a törvényjavaslatot támogassák.
Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)
