DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS
DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt is fekvő törvényjavaslat az Alkotmánybíróság 4/2013-as határozatára figyelemmel szabályozza újra a büntető törvénykönyvnek az önkényuralmi jelképek használatát tiltó rendelkezését. Azt gondolom, talán ebből az eddig eltelt vitaszakaszból és tegnap az alkotmányügyi bizottságban elhangzottakból is világosan kiderült, itt érdemi vita, abban a tekintetben legalábbis, hogy ezt a kérdést kell és lehet is szabályozni, nincsen, nem alakult ki. Ez így volt tegnap az alkotmányügyi bizottság ülésén, és itt az eddig elhangzottak is ezt támasztják alá. Legfeljebb abban alakult ki vita, vagy inkább azt mondom, szakmai diskurzus, beszélgetés, hogy az előttünk lévő törvényjavaslat mindig megfelelő eszközöket talált-e annak érdekében, hogy ezt a kérdéskört szabályozza, illetve kellően precíz módon határozza-e meg ezt a kérdést. Így szólt erről egyébként itt előbb Gaudi képviselőtársam is, mint aki az alkotmányügyi bizottság kisebbségi véleményét fogalmazta meg.
Tegnap az alkotmányügyi bizottságban megfogalmazásra került az is, talán éppen Turi-Kovács Béla képviselőtársam részéről, hogy természetesen amikor a véleménynyilvánítás szabadságának esetleges és meghatározott körre kiterjedő korlátozásáról beszélünk, akkor különösen nagy figyelemmel kell eljárnunk annak érdekében is, hogy ezt az alapvető kérdést úgy és olyan módon szabályozzuk, ami a korlátozást a megfelelő mértékig határozza csak meg, és semmi esetre sem adja meg azt a lehetőséget, hogy ebben a tekintetben akár a mában, akár a jövőben ezen a korlátozási mértéken túl lehessen lépni. Ezek azok a kérdések, amelyek felmerültek akár a tegnapi, akár, azt gondolom, fel fognak merülni a mai vita során is. Azt is tudjuk, hogy a jelen javaslattal egyébként újraszabályozni kívánt rendelkezés már a rendszerváltoztatást követően bekerült a Btk. különös részi tényállásai közé. Társadalmi elvárásra reagált a javaslat akkor is, mint ahogyan a mostani szabályozási és törvényjavaslat is meggyőződésem szerint fennálló társadalmi elvárásra reagál, a jelképek ugyanis érzelmi viszonyokat is tükröznek, érzelmi viszony is fűződik hozzájuk. A tényállásban szereplő jelképek olyan diktatórikus rendszerekhez kötődnek, amelyek nehezen gyógyuló sebeket tépnek fel. Többekben a fenyegetettség vagy a félelem érzését váltják ki, ezeket keltik bennük, ezek a demokráciát semmibe vevő politikai diktatúrák ugyanis egyáltalán nem voltak tekintettel az alapvető emberi jogokra.
Tisztelt Ház! Az ilyen jelképek nagy nyilvánosság előtti használata és terjesztése a társadalom jelentős részének jogos felháborodását váltja ki, és sérti az állampolgárok, különös tekintettel természetesen az áldozatok és azok hozzátartozóinak érzékenységét, de meggyőződésem szerint minden jóérzésű ember érzékenységét is. A javaslat a horogkeresztet, az SS-jelvényt, a nyilaskeresztet, a sarló-kalapácsot, az ötágú vörös csillagot és az ezeket ábrázoló jelképeket nevesíti önkényuralmi jelképekként.
Az Alkotmánybíróság már 2000-ben foglalkozott az önkényuralmi jelképeket tiltó büntetőjogi szabályozással, illetve annak alkotmányossági kérdéseivel. Határozatában kifejtette, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága alkotmányos korlátozásának el lehet ismerni a tényállásban szereplő magatartások büntetőjogi szankcionálását, mivel e magatartások alkalmasak a köznyugalom megzavarására és az emberi méltóság megsértésére is. Azt is tudjuk azonban, hogy idén februárban az Alkotmánybíróság ismét vizsgálta az említett tényállást, és ennek a vizsgálatnak az eredményeképpen 2013. április 30-ai hatállyal - ennek természetesen van jelentősége a mostani parlamenti munkánk során is - megsemmisítette a büntető törvénykönyvnek az önkényuralmi jelképek használatát tiltó szabályát, és egyúttal rögzítette azt is, hogy ezek a megállapítások, amelyeket tett, az új büntető törvénykönyvre is érvényesek. Az Alkotmánybíróság döntésével figyelemmel volt az Emberi Jogok Európai Bíróságának ebben a tárgykörben tett megállapításaira is. Itt szeretném azonban megjegyezni és hangsúlyozni, hogy Magyarországhoz hasonlóan több, összehasonlítható történelemmel rendelkező európai ország is a büntetőjog eszközeivel tiltja a demokratikus jogállamot veszélyeztető cselekményeket. Az államtitkár úr jelezte ezeket, így ezeket csak felsorolnám: van szabályozás ebben a tekintetben Németországban, Szlovákiában, Romániában vagy éppen Litvániában is.
Fontos elmondani a mostani alkotmánybírósági határozattal kapcsolatban, hogy az Alkotmánybíróság a diktatórikus rendszerekkel való azonosulást kifejező nézetek nyilvános megfogalmazását, terjesztését vagy hasonló, célzatos magatartások büntetendővé nyilvánítását a véleménynyilvánítás szabadsága korlátozásának legitim céljaként ismerte el és határozta meg. Megállapította, hogy sérthetik az emberi méltóságot, másrészt ellentétesek az alaptörvényből levezethető alkotmányos értékekkel és értékrenddel is. Ugyanakkor megállapította azt is, hogy a büntetőjogi norma túlságosan tágan határozta meg a büntetendő magatartások körét, mert nem differenciált, hanem a jelképhasználatot általában rendelte büntetni. Ez volt az a passzusa az alkotmánybírósági határozatnak, amit a mostani, előttünk fekvő törvényjavaslatban is figyelembe kell venni, és a szabályozást is ennek megfelelően kell megalkotni, a törvényjavaslatot pedig értékelni.
A most előttünk fekvő előterjesztés tehát az Alkotmánybíróság határozata alapján, az Alkotmánybíróság határozatát figyelembe véve került meghatározásra és a parlament elé beküldésre. Szűkebb kört állapít meg - hogyha röviden szeretnénk összefoglalni ennek a törvényjavaslatnak a lényegét - a korábbi szabályozáshoz, szabályozásokhoz képest. Az általános jellegű tiltás helyett ugyanis az önkényuralmi jelképeknek a köznyugalom megzavarására alkalmas módon történő terjesztését, a nagy nyilvánosság előtti használatát vagy közszemlére tételét tiltja meg, azaz a korábbiakhoz képest szűkebb körben állapítja meg a büntetendő magatartások körét.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz képviselőcsoportja támogatja a benyújtott törvényjavaslat. Támogatja, mert azt gondoljuk, hogy a szabályozásra szükség van. Azt gondoljuk, hogy ez a szabályozás, ez a törvényjavaslat az Alkotmánybíróság határozatának rendelkezéseit, ugyanúgy, mint az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogát figyelembe veszi, és ennek megfelelően történt a szabályozás benyújtása. Természetesen készek vagyunk azoknak a szakmai javaslatoknak a megfontolására, amelyek akár bizottsági ülésen, akár módosító indítványok formájában kerülnek majd a Ház elé, figyelembe véve azonban azt a határidőt is, amit éppen az Alkotmánybíróság határozata, természetesen, ha nem is direkt módon, de mindenképpen jelez abban a tekintetben, hogy az április 30-a egy fontos dátum, amit ennek a parlamentnek ezen törvényjavaslat megalkotásakor is illik figyelembe vennie.
Mi azt gondoljuk, hogy a diktatúrák jelképei tiltásának feloldása mindaddig nem időszerű, amíg Magyarországon egy olyan ember is él, akit az ilyen diktatúrák jelképeit viselők kínoztak meg, de azt gondolom, hogy minden jó érzésű embernek is támogatnia kell egy ilyen törvényjavaslatot.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
