DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A Jobbik képviselői az alkotmányügyi bizottságban a javaslat tárgyalásakor tartózkodással fejezték ki azt az álláspontjukat, hogy a szabályozás irányát alapvetően elfogadhatónak tartjuk - és ezt majd részletesen Vona Gábor frakcióvezető úr fogja a vezérszónoki beszédében kifejteni az összes szükséges összefüggés megvilágosításával -, azonban a szabályozás technikája tekintetében szakmailag úgy gondoljuk, hogy az alkalmazhatóság vonatkozásában sokkal erősebb és határozottabb, a normavilágosság elvét sokkal jobban támogató megfogalmazást kellene alkalmazni, mert nem vitatható az a cél - ahogy már jeleztem -, hogy ezeknek a véres diktatúráknak a szimbólumrendszereit valóban széles körben, a köznyugalmat megzavarva történő használatával ne lehessen sérteni az áldozatok, egyáltalán a nemzeti közösség méltóságát. Azonban a köznyugalom megzavarására alkalmas kitétel - mint elkövetési magatartás, elkövetési mód - szabályozása helyett szerintünk inkább egy eredmény-bűncselekmény irányába kellene elmozdulnia a szabályozásnak, felvetve például azt a lehetőséget, hogy a “köznyugalmat megzavarva” kitétel alkalmazásával. Ne hozzuk nehéz helyzetbe a jogalkalmazókat, itt ugyanis minden esetben eljáró rendőrökről lesz szó, akik járőrként akár egy tüntetés helyszínén vagy egy szabadtéri rendezvény helyszínén szembesülnek adott esetben egy önkényuralmi jelképpel, és nekik kell gyors és határozott döntést hozni.
Ha olyan normát fogalmazunk meg, amely szerint - ahogy az emberi jogi bizottságban az előterjesztő fogalmazott - abszolút a bírói gyakorlatra kívánják bízni azt a zsinórmértéket, amely majd meg fogja határozni, hogy ki és milyen módon eshet ezen törvényi tényállás alá, azt nem érezzük szerencsésnek. A jogalkotónak az a feladata, hogy olyan normákat fogalmazzon meg, ahol minél kevesebb a mozgástér, minél szűkebb teret adunk az önkényes jogalkalmazásnak.
Mondok egy példát. Az emberi jogi bizottság által elfogadott, 2002 és 2010 közötti időszak emberi jogi jogsértésekről szóló jelentésében szerepel az az eset, amely Budaházy György, Novák Előd és több társuk tiltott önkényuralmi jelkép használata miatti ügyét tartalmazza - amely mintegy hároméves eljárás után végül is felmentéssel végződött -, mely szerint az uniós csatlakozás népszavazási kampányában használtak negatív összefüggésrendszerben tiltott önkényuralmi jelképeket, bemutatva azt, hogy az Európai Unió milyen hátrányokkal fog járni Magyarországra nézve - adott esetben hasonló hátrányokkal, mint az önkényuralmi rendszerek -, s ezzel kapcsolatban eljárás indult ellenük, és a Legfelsőbb Bíróságot kivéve minden bírósági szint, valamint az ügyészség és a rendőri szervek is arra az álláspontra helyezkedtek, hogy ők elkövették a tiltott önkényuralmi jelkép használatának a vétségét, annak ellenére, hogy nyilvánvalóan a jelenkor eseményeivel kapcsolatos tájékoztatásról volt szó. Végül is a társadalomra veszélyesség hiánya miatt mentették fel őket, hiszen nem a népszerűsítés célzata vezette őket. Ezt a példát csak azért hoztam fel, mert fontos utalni arra, hogy a joggyakorlatban nem építhetünk be ilyen elvarratlan szálakat, hanem nagyon gondos szabályozásra van szükség.
Ami még a kritika általános részét érinti: egyet tudok érteni Wittner Máriával, aki az emberi jogi bizottságban a javaslat kapcsán azt jelezte, hogy nagyon helyes, hogy foglalkozunk a szimbólumokkal, de sokkal fontosabb lenne azokkal foglalkozni, akik az ezeket a szimbólumokat jelképező diktatúrák képviselőiként követtek el nemzetellenes bűnöket, és őket már réges-rég ki kellett volna a közéletből zárni. Így nyilatkozott Wittner Mária. A Jobbik ezt már többször meg is tette, az alkotmányvita során is rengeteg javaslatunk volt arra, hogy végre történjen már meg a kommunista diktatúra időszakának a teljes körű elszámoltatása. Az alaptörvény negyedik módosítása hatályba lépett. Mi szeretnénk, ha az ilyen szimbolikus jellegű törvények mellett végre a tényleges felelősségre vonás, a valós elszámoltatás is megtörténne. Most már az új szabályozás alkotmányos lehetőséget nyit erre.
Kérjük, hogy használjanak ki minden lehetőséget, és egy olyan szabályozást fogadjon el a Ház, amely a célt, a támogatott célt alkalmasan, végrehajthatóan és a jogállamiság érveinek megfelelően szolgálja. (Taps a Jobbik soraiban.)
