TÓTH CSABA
TÓTH CSABA
TÓTH CSABA (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény már csak nevében hasonlít az eredeti javaslathoz.
A törvény még hatályba sem lépett, de ismét itt egy újabb lényeges elemeket tartalmazó módosítás. Lassan ködbe vész a törvény eredeti szándéka, miszerint vissza kell szorítani a fiatalkorúak dohányzását, amit támogatni is kell.
A dohánypiac átalakítására vonatkozó törvény, ha ez így megy tovább, akkor botrányba fog fulladni. A folyamatot eddig ádáz lobbiharc, átgondolatlan, kapkodó megoldások, az üzleti ismeretek alapvető hiányossága jellemezte, amelynek jelentős költségeit a kiskereskedők és végső soron az adófizetők fogják megfizetni. Nézzük, mi is történt eddig!
A parlament 2012. szeptember 11-én szavazta meg a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényt. A törvény szerint a dohánytermék-kiskereskedelem szervezésének előmozdítására, a dohánytermék-kiskereskedelem átengedéséről szóló pályázat kiírásának, elbírálásának, továbbá a koncessziós szerződés megkötésének előkészítésére a miniszter százszázalékos állami tulajdonban lévő, zártkörűen működő nonprofit részvénytársaságot alapít. A társaság 2012. október 29-ei megalapítását követően megkezdte működését, és a tárcával egyeztetve látja el a törvényben meghatározott feladatait.
Ehhez a kormány egy 2012. október 11-ei kormányhatározatában 450 millió forintot biztosított, az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért felelős miniszter pedig jogosulttá vált a dohánytermék-kiskereskedelem átengedéséről szóló pályázat kiírására, elbírálására, továbbá a koncessziós szerződés megkötésére.
A törvény értelmében az illetékes miniszternek a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultságra vonatkozó pályázatokat első alkalommal legkésőbb 2012. november 15. napjáig kellett volna kiírni, úgy, hogy a pályázatok benyújtására a kiírás megjelenését követő 60 napos határidő álljon rendelkezésre. A pályázati kiírás azonban csak 2012. december 15-én jelent meg, 2013. február 13-ai beadási határidővel. Szükség is volt a kiírás csúsztatására, hiszen 2012. december 11-én a parlament már módosította is a törvényt, és a dohánytermékek mellett lehetővé tette a lottó és a kaparós sorsjegy értékesítését is.
A most tárgyalt javaslat is azt mutatja, hogy az egész dohánypiac átalakítása egy átgondolatlan, kapkodó, a pillanatnyi ötleteknek és érdekeknek alárendelt törvényalkotási folyamat, ami az ebben érdekelteket sok-sok bosszúsággal tölti el. A jelenlegi módosításból egyvalami biztosan látszik, hogy belátták, miszerint az eredeti törvény életképtelen, különösképpen a dohánytermékek kiskereskedelmi tevékenységnek megfelelő mértékű fedezetére.
Azzal, hogy a dohányboltok termékkörét kiegészítik az energiaital, üdítő, ásványvíz, szeszes ital, újság, napilap, folyóirat, kávé forgalmazásával, lehet, hogy ezzel az üzletek jövedelmezőségét növelni tudják, azonban számos környező kisbolt fog tönkremenni.
A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalmon belül azoknak a termékeknek a részesedése, amelyeket az új nemzeti dohányboltok árusíthatnának, együttvéve 40 százalék körül mozog. A lakossági fogyasztás növekedése nem várható, így azzal kell számolni, hogy elsősorban az új dohányboltokéhoz hasonló kisvállalkozó élelmiszerüzletek forgalma csökkenni fog.
A kisvállalkozások számára, főként a kistelepüléseken a legkisebb mértékű forgalomkiesés is végzetes lehet. Az országban található 44 ezer élelmiszerüzlet többsége kisvállalkozás, számukra súlyos helyzetet jelenthet az új dohányboltok forgalomelszívó hatása. A kisboltokban, ahol eddig megvette a fogyasztó a dohányterméket, ott megvette az újságot, a sört, a kávét. Ezután ezeket a trafikokban fogják megvenni, így a kisboltok forgalma jelentősen lecsökken. Ennek az lesz a következménye, hogy alkalmazottakat kell elküldeni, nyitvatartási időt kell csökkenteni, és végül bezárhatják az üzletet is, vagy kénytelenek lesznek jelentősen árat emelni azért, hogy ezt elkerüljék. Az új trafikok piacra lépésével lehet, hogy új munkahelyek jönnek létre, de a tönkremenő kisboltok miatt ennél sokkal több munkahely fog megszűnni. Tömeges boltbezárásokra lehet számítani.
A javaslat indoklásában az szerepel, hogy ez a törvényjavaslat hasonló zsinórmérték alapján a felnőtt fogyasztókat célzó szeszes ital, energiaital és kávétermékek forgalmazásával bővíti a dohányboltban forgalmazható termékek körét. Az indoklás érvelése ugyan kissé sántít, mert ha csak a felnőttekre gondolnak, hogyan kerül a termékpalettába az üdítő, az újság, az ásványvíz? A javaslatból nem derül ki, hogy a dohányboltokba ezentúl is csak 18 éven felüliek léphetnek-e be, és ezekben az üzletekben a kiskorúak hogyan fogják megvásárolni majd a kedvenc Buci Macijukat vagy Dörmögő Dömötörüket.
Nem derül ki az sem, hogy a kávé helyben fogyasztását hogyan képzelik el, és az sem, hogy a dohányboltok a gyakorlatban ne italboltokként üzemeljenek majd.
Az sem világos, hogy a pályázatban preferált megváltozott munkaképességű tulajdonosok hogyan fognak majd megbirkózni a sörös és üdítős rekeszekkel.
A törvényjavaslat a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényt egy újabb ponttal egészíti ki. Eszerint dohányterméket mozgóboltból csak a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. vagy az általa feljogosított kiskereskedő árusíthat.
A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról szóló törvény azonban azt mondja, hogy a dohánytermék-kiskereskedelem szervezésének előmozdítására, a dohánytermék-kiskereskedelem átengedéséről szóló pályázat kiírásának, elbírálásának, továbbá a koncessziós szerződés megkötésének előkészítésére a miniszter százszázalékos állami tulajdonban lévő, zártkörűen működő nonprofit részvénytársaságot alapít. Egy korábbi interpellációmban feltett kérdésre ezt Fónagy államtitkár úr is megerősítette, sőt kiegészítette azzal, hogy “A társaság a Nemzeti Adó- és Vámhivatal segítségével ellenőrzi majd azt, hogy a koncessziós pályázat nyertesei, a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység ellátására jogosultak a koncesszió teljes időtartama alatt megfelelnek-e a tevékenység végzéséhez szükséges feltételeknek, betartják-e a pályázatban vállalt kötelezettségeiket. A társaság ezen kívül a dohányzás egészségügyi kockázatait ismertető kampányokat szervez, oktatást nyújt a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységeket ellátók számára.”
Tehát a törvény nem jogosítja fel a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-t arra, hogy monopoljoga legyen a mozgóboltok üzemeltetésére, hogy kereskedelmi vállalkozóvá váljon, és arra sincs lehetősége, hogy erre bármilyen kiskereskedőt feljogosítson. Akkor ez most hogy is van?
Az is botrányos, ahogyan a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. végzi munkáját. A 450 millió forintból létrehozott szervezet már a koncessziós pályázat kiírásánál a törvényben meghatározott határidőhöz képest csúszásban volt. A törvény módosításához kapcsolódóan módosították a koncessziós pályázati kiírást is, a beadási határidőt 9 nappal, február 22-éig meghosszabbították.
A nonprofit zrt. valamilyen jövőbe látó képességgel rendelkezhet, miután úgy gondolják, hogy elegendő ennyi idővel meghosszabbítani a pályázatok beadását. Miből gondolják, hogy a folyamatban lévő törvényjavaslatot az Országgyűlés elfogadja, illetve az a pályázat benyújtási határidejét megelőzően kihirdetésre is kerül? Látható a kapkodás, az átgondolatlan módosítgatás.
Az eddig beadott pályázatokat a pályázók kiegészíthetik, visszavonhatják vagy akár újat nyújthatnak be, de az biztos, hogy azokat a beadási határidő napján hatályos törvény szerint kell majd elbírálni. Így a pályázóknak az a legbiztosabb, ha nem egy, hanem mindjárt két üzleti tervet nyújtanak be, felkészülve minden eshetőségre. Azonban az is elképzelhető, hogy sem az eredeti, sem az alternatív üzleti terv nem fog megfelelni majd a módosított jogszabálynak.
A Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. így arra buzdítja a pályázókat, hogy az üzleti terv kiegészítését egy el nem fogadott jogszabály alapján készítsék el a vállalkozók. A javaslat ugyanis még a parlamenti vita során változhat, átalakulhat, és az a helyzet állhat elő, hogy a pályázatok és az érvényes szabályok köszönő viszonyban sem lesznek egymással.
(20.10)
Talán egyszerűbb lett volna, ha a dohányboltok jövőbeni működését alapvetően befolyásoló módosításokat kellően átgondoltan, időben teszik meg. Hogyan tudnak így a lehetséges pályázók egy 20 éves koncesszióban gondolkodni, amikor a törvény lényeges pontjai az eredeti beadási határidő előtt két nappal még megváltozhatnak; amikor még elvileg senki nem tudhatja, mi lesz az elfogadott törvényben?
A pályázati kiírás módosítása pontosítja, hogy a dohánybolt milyen esetekben minősül más üzlettől elkülönült önálló üzlethelyiségnek, azaz milyen feltételek alapján lehet üzlethelyiségben majd dohánybolt. A kiírás ezt úgy határozza meg, hogy idézem: “annak bejárata csak más üzlethelyiségbe való belépéstől teljesen függetlenül, kültérről, szabad ég alól közelíthető meg”, vagyis a dohánybolt területére közvetlenül és kizárólag kültérről való belépéssel juthatunk be. A kiíró a tisztelt pályázó tájékoztatására megjegyezte azt is, hogy kültér az olyan aluljáró is, amely fedett ugyan, de van legalább egy olyan lejárata, amely 0-24 órában bárki számára nyitott, vagy az olyan sétálóudvar, amelynek kapuja 0-24 órán keresztül nyitott, és bárki számára megközelíthető. Csak értelme nincs a megközelítésnek, ha az üzlet egyébként meg zárva van. Vajon mi értelme van akkor ennek?
Felmerül a kérdés, hogy akár tízezres nagyságrendű pályázat esetén hogyan fogják ezt a nagyon fontos feltételt a pályázatok elbírálása során az arra rendelkezésre álló 30 napon belül ellenőrizni, ki fogja az üzlethelyiségeket végigjárni. Az csak külön érdekesség, hogy a pályázati kiírás során rosszul számolták ki az elérhető legmagasabb összpontszámot, amely alapján a bírálat történik. Ugyanis, ha egy pályázó minden feltételnek meg tud felelni, akkor a maximálisan elérhető pontszám nem 120, hanem 124 pont. Jó, hogy nem a bírálatok után vették észre ezt az egyszerű összeadási hibát.
Kérdésként felmerül, hogy hogyan fogja megvalósítani a jelen törvénymódosítás a korábban megfogalmazott legfontosabb célt: miszerint Magyarországon minél kevesebb fiatalkorú dohányozzon, ami kiemelt közegészségügyi cél, hogy a dohányzás fiatalkorúak körében történő visszaszorításával közép- és hosszú távon az egész magyar társadalom közegészségügyi állapota is jelentős mértékben javuljon. Mitől fog attól kevesebb fiatal dohányozni, ha a nemzeti dohányüzletekben a dohánytermékeken, a lottón és a sorsjegyen kívül majd szeszes italt, energiaitalt, kávét, ásványvizet, üdítőt, újságot és napilapot is lehet majd kapni? Továbbra is kérdés, hogy a dohányzás visszaszorításához milyen megelőző tevékenység fog csatlakozni a fiatalok mint célcsoport körében.
A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény jelen módosítása nem fogja elősegíteni a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorítását, ezért azt nem is támogatjuk.
Köszönöm szépen, elnök úr.
