TÓTH CSABA
TÓTH CSABA
TÓTH CSABA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A mikro-, kis- és közepes vállalkozások kiemelkedően fontos szerepet töltenek be a magyar gazdaságban, hiszen a működő összes vállalkozás legnagyobb részét ez a szektor képviseli. Ezen vállalkozások az üzleti szférában foglalkoztatottak közel háromnegyedének biztosítanak munkát, a bruttó hozzáadott értéknek több mint a felét állítják elő.
A kkv-szektor versenyképessége, amely a gazdaság és a foglalkoztatás növekedésének feltétele, nagymértékben az általános gazdaságpolitika függvénye. A vállalkozások versenyképességét 2010 óta jelentősen rontották az áthárított válságadók, a növekvő adminisztrációs terhek és újabban a brutális tranzakciós illeték. A téves gazdaságpolitika miatt a szürkülés és a feketedés jellemző ebben a szektorban. A magyar kkv-k döntő hányada küzd a lánctartozások miatt kialakult kritikus finanszírozási helyzettel. Különösen igaz ez a belföldi piacból élőkre, azon belül különösen az építőipari, turisztikai, fuvarozó és logisztikai, valamint az ingatlanszektorban tevékenykedő cégekre.
Nehezíti a kkv-k helyzetét, hogy a klasszikus beszállítói programok jelenleg nem működnek, egyes elemei itt-ott megtalálhatók, de főleg hangzatos szavak pótolják.
Az exportáló kisvállalatoknak nehézséget jelent a finanszírozás, a piacok ismeretének hiánya. Az exportpiacokon szereplő cégek életét nehezíti, hogy a válság a külpiacok keresletét is lenyomta, és egyre erősebb a globális verseny.
A forint gyengülése, illetve az árfolyam jelentős ingadozása is kedvezőtlenül hat a vállalkozásokra. Mindezek miatt egyre több szektor kerül a pénzügyileg kockázatos kategóriába, ami korlátozza a finanszírozási forrásokhoz való hozzájutást.
Az EU kohéziós alapjának rendelkezésre álló fejlesztési forrásai a jelenlegi struktúrában és a ma érvényben lévő szabályozás mellett csak a vállalkozások elenyésző körének segíthetnek. A források felhasználását nem terelik világosan összehangolt gazdaságpolitikai célok.
Ha az elhúzódó gazdasági válságot számításba is vesszük, a kormányzati ciklus eddigi mérlege akkor is az, hogy az ország a lehetősége alatt teljesített, ennek fő oka pedig a kiérleletlen és az összefüggéseket figyelmen kívül hagyó gazdaságpolitika, amelynek árát mindannyian fizetjük, a kkv-szektor az átlagnál is jobban.
Közel három évvel a második Orbán-kormány megalakulása után a helyzet a kkv-k szempontjából egyáltalán nem szívderítő: növekvő terhek, finanszírozási gondok, szűkülő piac, bizonytalan környezet. Elsősorban egyéni képviselői indítványokra alapozott, előkészítetlen és hatásvizsgálat nélküli, kiszámíthatatlan jogalkotás jellemezte ezt az időszakot. Az átlagos adóterhelés átmeneti csökkenés után ismét a 2010-es szinten van. A kormányváltáskor 58 adó volt, majd a tíz kisadó kivezetésével 48 adónem lett. 2012. év végén a törvénykezési hajrában ez 54-re bővült. A Széll Kálmán-terv 2.0 nyomán az adónemek száma hárommal nőtt, távközlési és biztosítási adó, valamint tranzakciós illeték, és öttel csökkent, így 2013. január 1-jétől 52 adónem lesz a magyar adórendszerben. Kevesebb adónem, nagyobb teher - így lehet összefoglalni.
Többletterheket hoztak, és a piacot sem bővítették a 2010 második felétől és a 2011 januárjától hatályos szabályozóváltozások.
Nem élénkítette a keresletet a személyi jövedelemadózásban a 290 ezer forint feletti jövedelműekhez és a gyermekes családokhoz került 500 milliárd forint körüli összeg sem, a pluszpénzeket nem költötték el belföldön.
Az egykulcsos szja a többség számára bérkorrekció nélkül jövedelemcsökkenést hozott. A felső szja-kulcs megszűnése csak a magas jövedelműek terheit csökkentette, ami a kkv-körben nem jellemző.
A minimálbér és a garantált bérminimum nőtt, és az addig adómentes minimálbér is 16 százalékkal adózni kezdett. Mindez a kkv-knál a bérterhek növekedését jelentette.
A kkv-körnek a gyakorlatban semmilyen könnyebbséget nem jelentett a 10 százalékos kedvezményes társaságiadó-kulcs kiterjesztése. Vagy nem voltak nyereségesek, vagy már addig is 10 százalékkal adóztak, mert nyereségük korábban sem haladta meg az 50 millió forintot.
A változások nemhogy munkahelyteremtésre nem ösztönözték őket, hanem egyre vonzóbbakká váltak számukra a kreatív megoldások.
A banki különadó visszavetette a hitelezést, hátráltatta a gazdaság növekedését, ami megint csak elsősorban a hitelhez amúgy is nehezen jutó kkv-kat érintette negatívan.
A rossz növekedési kilátások az elsősorban a belföldi piacra termelő, szolgáltató kkv-k számára lesújtóak, mivel a szabályozóváltozások megint csak ezeket érintették a leginkább hátrányosan. Az áfatörvény-változások, a kulcs 27 százalékra és az áfa-visszatérítés határidejének 75 napra emelése is rontottak a vállalkozások pénzügyi helyzetén.
A Széll Kálmán-terv is említi az “Egyszerű állam” programot. A program célja, hogy csökkenjenek az elmúlt években a vállalkozásokat terhelő, drámaian magas, bürokratikus és adminisztrációs kötelezettségek, amelyek a GDP 10,5 százalékára tehetők, szemben az európai 3,8 százalékos átlaggal.
A meghirdetett bürokráciacsökkentés kapcsán készült egy felmérés. Eszerint a megkérdezett cégvezetők az intézkedéscsomag hatásaiból semmit nem tapasztaltak, és csupán a mikrovállalkozások 21 százaléka, a kisvállalkozások 17, a középvállalatoknak pedig 8 százaléka várt pozitív hatást az addig megismert intézkedésektől.
A kötelező bevallások rubrikaszáma, a kért adatok mennyisége 2005-től napjainkig megduplázódott, a vállalkozók adminisztrációs terheinek csökkentését előíró kormányhatározat végrehajtása elakadt. A teljes adminisztrációs költség a GDP 10,5 százalékát adja, de a kisvállalkozások fajlagosan lényegesen többet költenek erre, mint a nagy cégek.
Tavaly májusban minden korábbinál több, összesen 2203 céggel szemben indult felszámolási eljárás Magyarországon. Ezzel nemcsak az egy hónapon belül bedőlő cégek rekordja dőlt meg, de minden eddiginél hamarabb, már június első napjaiban elértük a tízezredik, éven belüli felszámolást.
A válság kirobbanása után a banki hitelezés visszaszorult, ezzel párhuzamosan felerősödött a szállítói hitelezés. E folyamatok mentén a már korábban is szinte hungarikumként számon tartott nagymérvű lánctartozás tovább terebélyesedett, és ez bizony sokszor vezet felszámoláshoz.
A munkahelyvédelmi akcióterv keretében meghirdetett tételes adó és kisvállalati adó első hallásra jónak is tűnt, de ha jobban megnézzük, láthatjuk, hogy nem hozta a várt eredményeket. A kisadózók tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény tulajdonképpen semmi másra nem jó, csak hamis illúziót kelt a kis- és középvállalkozói körben, kézzelfogható eredményt számukra azonban nem hoz.
A kkv-k körében szeptemberben készült egy felmérés, többek között a munkahelyvédelmi akciótervvel kapcsolatban. A felmérésből az látszik, hogy a magyar vállalkozások rendkívül borúlátóan látják a helyzetet. A megkérdezett kkv-vezetők mindössze 9 százaléka bízik abban, hogy az intézkedések eredményeképpen új munkahelyeket hozhat létre, ellenben 69 százaléka nem hiszi, hogy új állásokat teremthet.
A gazdaság szempontjából rendkívül fontos kérdés, hogy helyes irány-e a célzott munkáltatói tehercsökkentés, vagy nem. A megkérdezett cégvezetők 65 százaléka inkább egy kisebb mértékű, de minden dolgozóra kiterjedő munkáltatói tehercsökkentéssel értene egyet, és csak 7 százalékuk támogatja a célzott tehercsökkentést.
(22.00)
A válaszadók 53 százaléka gondolja, hogy romlani fog cégének gazdasági helyzete, és csupán 16 százalék számít javulásra. Elkeserítő a helyzet a kis- és középvállalkozások állapotát tekintve. Nincs piac, nincs tőke, nincs hitel, nincs remény. A vállalkozások már régóta várják, hogy gazdasági ösztönzőkkel rukkoljon elő a kormány, amivel a növekedést be lehet indítani, azonban hiányzik a kis- és középvállalati szektor célzott támogatása.
A magyar kkv-szektor boldogulásának, versenyképessége javulásának alapfeltétele a kiszámítható, fenntartható, előretekintő, szakmailag meggyőző erejű és a piaci szempontok érvényesülését előtérbe helyező gazdaságpolitika. Ennek hiányában a szakpolitikai eszközök csak alacsony hatékonysággal képesek működni. A gazdaságpolitikának egyrészt ésszerű mértékben védenie és erősítenie kell a mikrovállalkozások fennmaradásához szükséges feltételeket, másrészt aktív közreműködésével főleg a fejlődésre képes vállalkozásokra indokolt koncentrálnia, némileg eltérő módszerekkel a középvállalkozásokra és a fejlődésre és bővülő foglalkoztatásra képes kisvállalkozásokra nézve.
A kkv-szektor tartós élénkülése és versenyképességének növelése érdekében szükség van egy hosszabb távon következetesen érvényesülő stratégiára, amely elsősorban az üzleti környezet javítására összpontosít. Idetartozik a külföldi tőke vonzásával kapcsolatos feltételek javítása, az oktatás és szakképzés korszerűsítése, a színvonal emelése, a vállalkozói készségek, ismeretek szélesebb körű és jobb minőségű oktatása, a szakképzésnek a munkaerő-piaci igényekhez való igazítása, a vállalkozások számára fontos infrastrukturális feltételek javítása, a foglalkoztatás költségének mérséklése, a piacra lépés szabadságának biztosítása, a monopóliumok, kartellek és más versenykorlátozó szerveződések visszaszorítása. A vállalkozásfejlesztéseknek így ezekre és nem az állami források elosztására kell koncentrálnia. A kkv-szektort érintő szabályozásból eredő problémák és adminisztrációs terhek csökkentése érdekében szükséges az egyébként életképes vállalkozások likviditását hátrányosan sújtó lánc- és körbetartozások csökkentése, ezzel kapcsolatban a bankokkal szorosan együttműködve cselekvési program kidolgozása.
A kereskedelmi bankok megváltozott hitelezési politikája miatt a vállalkozások nehezebben jutnak forráshoz, ezért növekszik a szállítói számlák halasztott vagy szándékosan késleltetett fizetése, azaz a szállítói hitelezés súlyának növekedése, illetve az ebből adódó kockázatok jelentős növekedése, a lánctartozások kialakulása. Egyre gyakrabban csúszik az állami, önkormányzati megrendelések kifizetése is. Modern kockázatkezelési megoldások alkalmazásával kiküszöbölhető a gyűrűző nemfizetésből adódó üzleti kockázat, amely akár egy egész szállítói láncot is ellehetetleníthet. A vállalkozásoknak a késedelmes fizetések különösen nagy problémát okoznak az egyébként súlyosbodó terheik mellett.
Szükséges a vállalkozások mozgásterét alapvetően meghatározó szabályozási környezet stabilizálása, valamint az állami bürokrácia csökkentése, ennek révén a vállalati adminisztráció egyszerűsítése. A kkv-szektor támogatása érdekében célzott és összehangolt programok szükségesek, amelyek kiterjednek a vállalkozások piacra lépésében, illetve termékeinek, szolgáltatásainak piacképessé tételében, valamint a projektek finanszírozásában történő segítségnyújtásra.
A kkv-k piacképességének támogatásához szükséges a korszerű irányítási vállalatvezetési módszerek alkalmazásának, a piaci és marketingismereteknek az elterjesztése, a beszállítói potenciál, hatékonyság, általános menedzsment-színvonal, alkalmazkodóképesség, kutatás-fejlesztési tevékenység erősítése, a hazai kkv-knál minél nagyobb arányban történő beszállítóvá váláshoz szükséges szakmai megállapodások elősegítése. Olyan intézkedésekre van szükség, amelyek növelik a kkv-szektor piaci lehetőségeit, közvetett és közvetlen exportképességeik növelése érdekében. A nagy adókedvezményekkel becsalogatott külföldi tőke és az ehhez kapcsolódó gyengén megfizetett magyar bérmunka nem ad lehetőséget a kitörésre. Növekedés akkor lesz, ha lesz hozzáadott érték a termelésben, ezért különösen fontos a termelő cégek célzott támogatása.
Szinte kizárólag azok a cégek tudtak növekedni az elmúlt években, amelyek exportra termeltek. Az exportra termelő cégek egy ilyen viszonylag kis, nyitott gazdaságban mindenképpen jelentős szerepet játszanak, még akkor is, ha a belső piac bővülőben van. Az elmúlt években azonban a belső piac zsugorodott, így az egyetlen húzóerőt az export képviseli a magyar cégek számára. Ezért különösen fontos az exportképesség erősítése, így különösen az exportfinanszírozás és exporthitel-biztosítás kedvezményes feltételekkel közép- és hosszú távra, az exportot elősegítő, alapszolgáltatásokat nyújtó, központilag szervezett ügynökség létrehozása, külkereskedelmi képviseletek erősítése, az exporttevékenységet segítő útmutatók közreadása, a nemzetközi kereskedelemfejlesztési rendezvényeken való minél szélesebb körű aktív részvétel támogatása.
A kkv-k finanszírozási támogatásához szükséges a banki hitelezés fellendítése, ami alapfeltétele a szektor élénkülésének, hiszen számukra alig van alternatív finanszírozási forrás; a kkv-szektor hitelképességének fokozása, az állami garancia intézményének megerősítése és rugalmasabb működtetése, kamattámogatási konstrukciók alkalmazása, a Széchenyi-kártya további működtetése, a tartós tőkekihelyezést nyújtó tőkealapok kínálatának és üzleti konstrukciók bővítése; új finanszírozási megoldások bevezetése és támogatása, valamint piacra lépést támogató konstrukciók működtetése. A kkv-szektor támogatása kiemelt feladat, hiszen bennük rejlik a gazdasági növekedés lehetősége. Ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni, ezzel a lehetőséggel élni kell.
Köszönöm szépen, elnök úr.
