DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelettel köszöntöm Székely professzor urat a hallgatóság körében. A többiek sajnos nincsenek jelen, akik ennek a munkának meghatározó szereplői voltak, többek között Vékás Gusztáv (sic!) professzor úr.
Ez mindjárt egy kérdést vet fel, hogy vajon miért történt az, hogy a magyar polgári törvénykönyv új kodifikációs munkája során, amelynek most a zárószavazásához érkeztünk, vajon hogyan lehet az, hogyan fordulhatott elő, hogy a kodifikációs bizottság vezetője nincs itt most velünk. (Zaj. - Az elnök csenget.) Ez nyilván azt jelzi, hogy olyan változtatások történtek a törvényjavaslat vitája során, olyan módosító javaslatok érkeztek be, amelyekkel az eredeti kodifikációs bizottsági koncepciótól lényeges pontokon eltért a Ház, és ez azt az ígéretet cáfolja, amellyel kapcsolatban a vita elején mindjárt a kormány képviselői nagyon határozottan fogadalmat tettek, hogy most teljes mértékben engedni fogják a polgári törvénykönyv teljes körű, szakmai alapon történő kibontását, és nem fog megtörténni az, ami egyébként megtörtént a szocialisták kormányzása alatt, ahol méltatlanul, rendkívül méltatlanul és rendkívül durva módon magához vonta akkor a politika a polgári jogászok hosszú éves munkájával összeállított kodifikációs művet; és egy olyan torzszülött jött létre, amelyet elfogadását követően az Alkotmánybíróság a rövid hatálybalépési időszakra tekintettel meg is akadályozott abban, és a törvényhozás, az Országgyűlés is áldását adta arra, hogy ez a jogszabály nem léphet hatályba.
Az volt a kihívás, az volt a feladat, hogy az új forradalmi kormányzási időszakban vajon el tud-e készülni, asztalra tud-e kerülni egy olyan polgári törvénykönyv, amely jelentős mértékben új elemeket tartalmaz, de átfogó, radikálisan új változást nem hozott több tekintetben a polgári jog területén, viszont egy 1600 szakaszból álló, nagyon jelentős törvényjavaslatról van szó, amelyet nyugodtan mondhatunk történelminek is, hiszen a személyi viszonyoktól kezdve a családjogi viszonyokon át a kötelmi-szerződéses viszonyokon keresztül a társasági jog teljes anyaga belekerült a szabályozásba, nem beszélve az öröklésjogi vonzatokról és a családjogi elemekről sem.
Tehát egy nagyon jelentős, nagyon átfogó törvényjavaslat készült, amivel kapcsolatban az az elvárás sajnos nem érvényesül teljeskörűen, amit a kormány vállalt, mégpedig az, hogy nem lesz politikai alkuk tárgya, vagy a politikai akarat csak a legminimálisabb mértékben fog beavatkozni a javaslat életébe.
Ez a sokéves munka egyébként azért jelentős mértékben természetesen megőrizte a jó eredményeit. Tehát nem mondom azt, hogy a polgári törvénykönyv ebben a formájában elfogadhatatlan, ezért a Jobbik-frakció noha nem tudja támogatni a javaslatot - és elmondom majd, hogy miért, melyek azok az elemek, amelyek miatt nem tudtuk a támogató szavazatunkat megadni, bár még előttünk vannak a zárószavazás előtti módosító javaslatok, de a végső szavazásnál amennyiben nem változik most különösen a helyzet, és esetleg a néhány előterjesztett, zárószavazás előtti módosító javaslatunkat nem fogadják el, akkor egyébként a tartózkodás mellett foglalunk állást.
Miért is történhetett ez így? Vagy miért kell ilyen álláspontra helyezkednünk? Jelenleg a záróvita azért vált szükségessé, mert 211 módosító javaslat érkezett be, ezek közül a kormány nyújtott be közel 200-at még múlt pénteken, tehát megint el kell gondolkodnunk azon, hogy vajon a felelős jogalkotás követelményeit ez kimeríti-e, hiszen valóban nagyon sok idő kellett ennek az alapos áttanulmányozásához. A zárószavazások előtti, múlt decemberi módosítókról történő szavazást követően valóban alaposan át kellett vizsgálni a koherencia tekintetében a polgári törvénykönyvet, azonban úgy gondolom, méltatlan volt az, hogy ez most pénteken került benyújtásra, és ma kellett ezekről döntenünk.
A legnagyobb kérdés, amit az általános vitában feltettünk, és ehhez képest vizsgáltuk a törvényjavaslat támogathatóságát, az az volt, hogy vajon képes-e változtatni azon a rendszeren a polgári törvénykönyv új formája, hogy az úgynevezett tőkés társaságok vadkapitalista vadhajtásai, tehát azok az intézményi elemek, azok az egyenlőtlenségek, azok a kiszolgáltatottságok, amelyek a magyar életviszonyokat jellemzik az úgynevezett és valójában meg nem történt rendszerváltást követően, vajon megfelelő orvoslást nyernek-e, tehát kap-e megfelelő szintű védelmet a fogyasztó, kap-e elég határozott jogi eszközt arra, hogy kikényszerítse akaratát az erőfölényben levő nagy tőkés társaságokkal szemben, vissza tudja-e szorítani azt a csalárd gazdálkodási és üzleti tevékenységi formát, amelynek során visszaélésszerűen élnek azzal a lehetőséggel, hogy a korlátolt felelősség intézménye mögé bújva tesznek tönkre megrendelőket, tisztességes vállalkozásokat olyan befektetők, akik miután tönkretesznek egy céget, egy másik cégbe öltözve ezt újrakezdik.
(17.50)
Sajnos azt kell mondanunk, hogy - bár sok elemében vannak fogyasztókat védő erősödő elemek - vannak bizony olyan elemek, amelyek nem kerültek elfogadásra. Szerettük volna sok olyan rendelkezés esetében támogatásra bírni önöket, amelyek például lehetetlenné tették volna, hogy gazdasági társaságok úgy fizessenek ki például osztalékelőleget, hogy ne lehessen közben a hitelezőket ezzel megkárosítani. Szerettük volna, hogy az off-shore cégekkel szembeni harc jegyében igenis legyen a cégjegyzék része az, ha egy off-shore cég Magyarországon céget alapít, akkor tudjuk meg, hogy kik a mögötte álló természetes személyek, és a tisztességtelen kikötések közé igenis be kellett volna emelni az olyan egyoldalú szerződésmódosítást, amely kizárólagosan az egyik fél érdekeit szolgálja.
Szerettük volna a földtulajdonosok számára az elbirtoklás, a közös tulajdon szabályait ésszerűsíteni; szerettük volna a mezőgazdasági termékértékesítési szerződésben a gazdák kiszolgáltatottságát csökkenteni; nagyobb mozgásteret szerettünk volna a számukra; szerettük volna, ha a jogalkotással okozott kár beemelődik a kódexbe, és ezzel a felelőtlen, polgárokat károsító jogalkotási lépésekért bizony felelősségre vonható lett volna az Országgyűlés, a magyar állam.
Aztán amit semmiképpen nem tudunk elfogadni - és ehhez benyújtottunk zárószavazás előtti módosító javaslatot -, az az üzleti titok körével kapcsolatban az a rendelkezés, amely ha jelenlegi formájában így kerül elfogadásra, aránytalan módon korlátozza az üzleti titok körének védelmével, a közvagyonnal kapcsolatos szerződésekkel kapcsolatos közérdekű adatérdeklődést. Tehát egyszerűen a köz számára a mostani szabályozással nagyon erőteljesen korlátozzák azt a lehetőséget, hogy megismerhessék a közvagyonnal kapcsolatos szerződéseket.
Ami különösen elfogadhatatlan a közszereplők személyiségi védelmével kapcsolatban, hogy egy irreálisan szűkre szorított lehetőséget biztosítanak megítélésünk szerint a közszereplők bírálhatóságával kapcsolatosan, tehát magyarul: a véleménynyilvánítási szabadságot elfogadhatatlan módon korlátozták.
A másik az úgynevezett kollektív defamáció, tehát valamely közösség egészét érő negatív értéktartalmú megnyilatkozással kapcsolatosan egy olyan jogintézményt hoztak létre, amely megítélésünk szerint a jelenlegi alaptörvénnyel is ellentétes, nemhiába, hogy az alaptörvény negyedik módosításába be szeretnének emelni egy ilyen rendelkezést. De jelenleg ez nem hatályos, tehát ha a jelenlegi formájában fogadjuk el azt a rendelkezést, amelyet önök szeretnének a kodifikációs bizottság javaslatával ellentétesen most elénk terjeszteni és elfogadtatni, akkor ezzel súlyosan veszélyeztetik megint csak a demokratikus közélet szabad megvitatásának lehetőségét.
Tehát összességében mindazon pozitívumok mellett, amelyeket a javaslat tartalmaz - és ezt a vitákban részletesen kifejtettük, nyilván szemléletében új megoldásnak minősül, hogy egyáltalán olyan új típusú szerződéseket szabályoz, amelyeket már valóban a gyakorlat bevezetett, a sérelemdíj intézménye, a zálogjogi szabályok megújítása, a túlélő házastárs gyerekrész utáni öröklése, ezek mind jó és elfogadható elemek -, azonban például az élettársi életviszonnyal kapcsolatosan úgy gondoljuk, hogy túlzottan konzervatív irányba mozdult el a felfogás, hiszen manapság nagyon sokan élnek ilyen életviszonyok között, és számukra ez a mostani szabályozás túl sok hátrányt tartalmaz; mi egy köztes megoldást szerettünk volna.
Tehát mindezek fényében a polgári törvénykönyvvel kapcsolatban mi - ha nem változik a zárószavazás előtti módosítók során a javaslataink támogatottsága - tartózkodni fogunk, de reméljük, hogy mindez a kódex szolgálni fogja a magyar emberek boldogságát (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), felemelkedését, életét, mert a legfőbb cél (Az elnök ismét csenget.) mindannyiunk számára ez lehet, ezt biztosítani.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)
