FERENCZI GÁBOR
FERENCZI GÁBOR
FERENCZI GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Királyi Csendőrséget 1881-ben hozták létre, elsősorban Magyarország vidéki területein a közbiztonság fenntartása, a törvények betartása, valamint a közrend biztosítása céljából. A kiváló testület egészen 1945-ig létezett.
A Magyar Királyi Csendőrség mindössze 11 ezer tagból állt, amely a II. világháború idején a visszacsatolt területekre és a háborús helyzetre való tekintettel a duplájára növekedett. Munkájukat békeidőben is és a háborúban is jelszavukhoz méltóan, “híven, becsülettel, vitézül” végezték.
De milyen is volt egy magyar csendőr? A testület tagjait eleinte a honvédek közül toborozták, szigorú válogatással. Csak azok léphettek át a csendőrségbe, akiknek kiváló szolgálati hátterük volt. A csendőrség keretén belül további kiképzésben részesültek, és csupán a kötelező próbaidő leteltével, valamint egy sikeresen letett írásbeli vizsga után váltak véglegesen csendőrré. A tiszteket a Ludovika Akadémián, majd a csendőrtiszti tanfolyamon képezték ki, amelynek sikeres elvégzése után hadnagyként avatták fel őket. A tisztek körülbelül 40 százalékának jogi doktori diplomája is volt.
A csendőrök, akiknek legfeltűnőbb megkülönböztető jele a kakastollas kalap volt, kis őrsökre oszolva látták el feladatukat. Egy-egy őrs 5-15 csendőrből állt egy tiszthelyettes őrsparancsnok vezetése alatt. A csendőrök végeztek minden bűnügyi felderítést és kivizsgálást, mégpedig igen hatékonyan: nyomozásuk az esetek 90 százalékában sikerrel járt. A lakosság kollektív biztonságérzete kiemelkedően jó volt, ellentétben a mai helyzettel, a rendőrség ugyanis sem a lakosság biztonságérzete, sem a bűnfelderítési arány tekintetében nem ér a csendőrség nyomába.
Dr. Körössy Zoltán csendőr hadnagy 1940. február 14-ei emlékbeszédében így jellemezte a magyar csendőröket. “59 évvel ezelőtt indult el az első kakastollas csendőrjárőr a magyar ugaron, s azóta járja törhetetlen hűséggel, kitartással a falvak utcáit és a rónák végtelenjeit. Büszkén lengeti a szél a csendőr tollforgót, s mindenhol, ahol megjelenik a csendőr, megbecsülésben, tiszteletben van része. Nincs megnyugtatóbb látvány, mint egy magyar csendőrjárőr, ahogy megjelenik teljes felszereléssel. Mint a gyermek az anyja védő karjai alatt, olyan biztonságban érzik magukat az elhagyatott puszták, elszigetelt tanyák, a falvak lakói, ha tudják, hogy csendőr vigyáz reájuk, élet- és vagyonbiztonságukra. Gonosztevők réme, becsületes embernek támasza, jogtalanul bántalmazottak menedéke a magyar csendőr.”
Tisztelt Országgyűlés! A magyar kommunista rendszer a II. világháború végeztével feloszlatta a csendőrséget. A csendőrség egész testületét háborús bűnösnek nyilvánította, és ebből következően minden egyes jelen vagy múltbeli csendőrt üldözött. Az otthon maradt csendőrök zömét bebörtönözték, sokakat az ávósok megkínoztak és kivégeztek. A rendszerváltás elsikkasztása miatt a mai Magyarországon a csendőr szónak még most is negatív kicsengése van, a kommunista rendszer több évtizedes csendőrségellenes propagandája és rágalmazási hadjárata ma is eredményesen működik.
Ugyanakkor egyre többen emlékeznek meleg szívvel a csendőrökre. Ma már működik és bár üldöztetve, de szolgálatot lát el a magyar ugaron az Új Magyar Gárda csendőrsége is, hiszen bár az Orbán-kormány ígéretet tett a két hét alatt megszilárduló közbiztonságra, vidéken sok helyen mégis polgárháborús helyzet uralkodik. Rabló, gyilkos hordák járják az utcákat, idős és védtelen embereket fosztanak meg vagyonuktól és gyakran életüktől. A korabeli magyar csendőr mindezeket kellő erővel és szigorral szorította vissza, hiszen rendelkezésére álltak a megfelelő jogosítványok és eszközök. A mai magyar vidék visszasírja a magyar nemzet eme hős fiait.
Mi, a hálás utókor addig is megfogadjuk dr. Körössy Zoltán tanácsát, amely szerint: “Keressük fel gondolatban a csendőrsírokat, gondoljunk azokra, akiknek azért kellett meghalniuk, mert csendőrök voltak! Nincs közöttük első vagy utolsó, egyformán nagyok, egyformán hősök ők, akik vérükkel pecsételték meg a szent fogadalmat, hogy becsülettel élnek és halnak.”
Az egykori csendőr hadnagy gondolatainak szellemében a Jobbik február 14-én, a csendőrség napján más nemzeti szervezetekkel közösen emlékezik meg a magyar csendőrségről Kisberzsenyben, Nagy Lajos mártírhalált halt csendőr őrsparancsnok sírjánál.
Szebb magyar jövőt! (Taps a Jobbik soraiban.)
