DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Nagyon köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló 2008/115. európai parlamenti és tanácsi irányelv előírja a tagállamoknak, hogy alakítsák ki az illegális migránsok részére biztosítandó térítésmentes jogi segítségnyújtás rendszerét, illetve alkossák meg az ehhez szükséges tagállami szabályozást.
Az irányelv értelmében a tagállamoknak a nemzeti szabályaikkal összhangban térítésmentes jogi segítséget, illetve képviseletet kell biztosítaniuk az illegális migránsok részére, amely hazánkban elsősorban az igazságügyi szolgálatok és a szerződött jogi segítők közreműködésével az állami jogi segítségnyújtási rendszer keretében képzelhető el. Megvizsgáltuk az elérhető tagállami gyakorlatukat, különös tekintettel az irányelv implementációjának aktuális állapotára. A rendelkezésre álló adatok alapján egyes tagállamoknak, így az Egyesült Királyságnak, Írországnak és Dániának nem kellett implementálnia az irányelvet, a tagállamok többségében pedig vagy nem volt szükség külön jogszabály-alkotási aktusra, tekintettel arra, hogy a hatályos szabályozás is eleget tesz az irányelvben foglaltaknak, vagy már megtörtént az implementálás.
Tisztelt Képviselőtársaim! A hazai jogalkotás sem maradhat el ezen a téren, mert ez előbb vagy utóbb kötelezettségszegési eljárást vonhat maga után. A jelenlegi törvényjavaslat elsődleges célja tehát a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatos eljárásokra irányadó európai uniós jogi normákban foglaltak végrehajtásának biztosítása. Az előterjesztés további célja a jogi segítségnyújtásról szóló törvény egyes rendelkezéseinek a jogalkalmazó szervek tapasztalataira épülő módosítása. A törvényjavaslat az illegális migránsok részére nyújtandó ingyenes jogi segítségnyújtás biztosításához megteremti azt az egységes eljárásrendet, amely egyértelműen meghatározza, hogy az igazságügyi szolgálatokhoz mely harmadik országbeli állampolgárok, milyen idegenrendészeti eljárásokban hozott döntésekkel kapcsolatosan, milyen módon fordulhatnak, és rögzíti az igazságügyi szolgálat idegenrendészeti hatóságokkal, valamint a szerződött jogi segítőkkel és a tolmácsokkal folytatott együttműködésének szabályait is. A törvényjavaslat arra irányul, hogy a Magyarország területén illegálisan tartózkodó, kiutasított személyek is részesülhessenek jogi segítségnyújtásban akkor, ha a kiutasító határozat ellen bírósághoz fordulnak.
A fentiek érdekében mindenekelőtt a jogi segítségnyújtásról szóló törvény személyi hatályát ki kell terjeszteni azokra a személyekre is, akik tartózkodása nem jogszerű. A kiutasítottak részére a törvényjavaslat alanyi jogon biztosítja a támogatást, tekintettel arra, hogy az irányelv a térítésmentes jogi segítségnyújtás rendszerének bevezetését írja elő. A törvény általánosan alkalmazott megoldásával szemben ebben az esetben nem az ügyfél keresi fel a jogi segítőt, hanem a jogi segítő kirendelésére kerül sor. Ez az ügyfél érdekét szolgálja, tekintettel a felülvizsgálati határidő rövidségére és arra a körülményre, hogy a fél az esetek egy részében idegenrendészeti őrizetben van.
Senkit nem érhet hátrány azért, mert az eljárás nyelvét nem érti, ezért a kiutasított harmadik országbeli állampolgárok részére nemcsak az idegenrendészeti eljárásban, hanem a jogi segítségnyújtási eljárás során is tolmácsot kell biztosítani. Ez utóbbi tolmács nem az ügyfél és a hatóság közötti eredményes kommunikációt biztosítja, hanem az ügyfél és a jogi segítő között tolmácsol. A tolmács távtolmácsolás útján is közreműködhet.
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény alapján a kiutasító határozat elleni bírósági felülvizsgálati kérelem előterjesztésére 8 nap áll rendelkezésre. E határidő rövidsége miatt szükséges a törvényben előírni az idegenrendészeti hatóság számára, hogy a kiutasító határozat elleni bírósági felülvizsgálathoz szükséges jogi segítségnyújtás iránti kérelmet és a kiutasító határozat egy példányát haladéktalanul továbbítsa a jogi segítségnyújtó szolgálat részére. Indokolt továbbá a törvényt kiegészíteni egy olyan rendelkezéssel, amely kötelezettséget ró az eljáró hatóságra abban a tekintetben, hogy a fenti lehetőségről a felet tájékoztassa.
A lehetséges felülvizsgálati kérelmek száma tekintetében a következőket kell figyelembe venni. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, valamint az Országos Rendőr-főkapitányság jelzése alapján a kiutasított személyek számát illetően éves szinten körülbelül 4 ezer fővel lehet kalkulálni. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által lefolytatott idegenrendészeti eljárásokban a felülvizsgálati kérelmek aránya eddig nem érte el a 10 százalékot, a rendőrség által lefolytatott idegenrendészeti eljárásokban pedig gyakorlatilag elenyésző, mindössze néhány darab felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be éves szinten. Feltételezhetjük azonban, hogy az államilag támogatott jogi segítségnyújtás lehetősége ösztönző hatással lesz a kiutasító döntésekkel szembeni felülvizsgálati kérelmek előterjesztésére.
A többletköltségek egyrészt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezetében merülnek fel, jogi segítői és tolmácsdíjak, létszámbővítés, másrészt a Belügyminisztériumnál, amennyiben az idegenrendészeti őrizetben lévő illegális migránsok megnövekedett őrzési és szállítási költségei, épületállományi létszám és eszközigény miatt várhatóan kiadásnövekedést eredményeznek. A jogi segítségnyújtási támogatások fedezete a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal által kezelt “jogi segítségnyújtás” elnevezésű, felülről nyitott fejezeti kezelésű előirányzat. Az illegális migránsok részére biztosítandó térítésmentes jogi segítségnyújtás finanszírozására is ebből az előirányzatból kerülne sor. A Belügyminisztérium fejezetét érintő, fentiekben említett költségek növekedése a Belügyminisztérium tájékoztatása szerint a hatálybalépési időben nem igényel többletforrást.
A törvényjavaslat a fentieken túlmenően tartalmaz néhány egyéb pontosító rendelkezést is, amelyek ahhoz járulnak hozzá, hogy a jogi segítségnyújtásra szolgáló állami erőforrások ésszerűen, költségtakarékosan és az ügyfelek igényeihez igazodóan kerüljenek felhasználásra. A jogi segítségnyújtó szolgálatok a jövőben a mindennapi megélhetést közvetlenül érintő kérdésekben, így különösen a lakhatással, munkajoggal összefüggő kérdések, közüzemi szolgáltatások igénybevétele, engedélyezett támogatások keretében már nemcsak a jogról való tájékoztatás, hanem beadvány, irat készítése érdekében is biztosíthatják a jogi segítők közreműködését. Az ügyfelek hatékonyabb tájékoztatása érdekében a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a jogi segítők is feltüntethessék a szakterületeken belül az egyes részterületeken szerzett kiemelkedő jártasságukat.
A törvényjavaslat a peres ügyekben érvényesülő szabályokhoz igazodva biztosítja, hogy az eleve eredménytelennek látszó, illetve rosszhiszemű joggyakorlást megvalósító kérelmet el lehessen utasítani a peren kívüli ügyekben is. Ezzel a jogi segítségnyújtási forrásokat hatékonyabban lehet azokhoz az ügyekhez rendelni, amelyekben a jogi segítségnyújtás a valós célját ténylegesen is betöltheti. Az alaptalan kérelmek megakadályozása érdekében a törvényjavaslat rögzíti továbbá, hogy a jogi segítségnyújtó szolgálat csak egy ízben, megfelelő, indokolt esetben, például hiánypótlás címén engedélyezhet óraszámemelést.
(17.00)
A törvényjavaslatban foglaltak végrehajtásához nélkülözhetetlen a jogalkalmazók, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, igazságügyi szolgálatok, idegenrendészeti hatóságok, szerződött ügyvédek, eljárásba bevont tolmácsok felkészülése az új jogszabályok alkalmazására. Számos eljárási rendelkezés igényli a munkafolyamatok, a nyomtatványok újraalkotását. Erre figyelemmel az illegális migránsok részére nyújtandó ingyenes jogi segítségnyújtás szabályai esetében 2014. július 1-jei hatálybalépés szerepel a törvényjavaslatban, ami a jogalkalmazók felkészülésén túl lehetővé teszi, hogy az elfogadott törvény ismeretében az egyes érintett fejezetek irányítói elvégezhessék a források biztosítását a szükséges költségvetési tervezés során.
Mindezek alapján kérem a tisztelt Házat a törvényjavaslat támogatására. Köszönöm az országgyűlési bizottság, bizottságok véleményét és tagjaik vitában való közreműködését.
Megköszönöm megtisztelő figyelmüket. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiból.)
