MENCZER ERZSÉBET
MENCZER ERZSÉBET
MENCZER ERZSÉBET (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Gróf Széchenyi István szavaival élve: a tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma, sőt a legnagyobb hatalom, amellyel egy ország rendelkezhet.
Magyarország kis létszáma, területe ellenére rendkívül gazdag kultúrával és számtalan tudományos eredménnyel rendelkezik. Szellemi alkotásaink az egész világot bejárják. Gondoljunk csak művészeink hírnevére vagy ifjú tudósaink világversenyeken közelmúltban elért sikereire.
A szellemi alkotások elismerésének, támogatásának különösen nagy szerepe van egy olyan országban, amelynek a szellemi tőke az egyik legnagyobb értéke, és a kutatás-fejlesztés fontos kitörési pont a gazdaságban. Alaptörvényünk biztosítja a tudományos kutatás, művészeti alkotás, tanulás és tanítás szabadságát, és támogatja a lehető legmagasabb tudás megszerzését. Nemzeti hitvallásunk is kimondja: büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira, és büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit.
Az Európai Unió tagállamaként feladatunk az európai uniós irányelvek és a hazai jogszabályok összehangolása és egyben lehetőségünk szellemi tulajdonunk országhatáron kívüli megóvása is. A szellemi tulajdon védelmét erősíti az erre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat.
Az elmúlt években a szabadalmi ügyvivői feladatokat ellátó irodák száma csökkenő tendenciát mutat. Jelentősen megkönnyíti az irodák alapítását az a rendelkezés, amely kimondja, hogy szabadalmi ügyvivői irodát már egy szabadalmi ügyvivő is alapíthat. Az ügyvivők eskütételének megváltoztatása feltétlenül szükséges. A szabadalmi ügyvivő szakfeladatot lát el, és nem közjogi tisztséget tölt be, ezért indokolt, hogy hivatásának megfelelő tartalommal rendelkező esküt és fogadalmat tegyen.
Fontos megemlíteni, hogy a szabadalmi ügyvivők titoktartási kötelezettségének hangsúlyosabbá tétele egyrészt az ügyfél felé irányuló lojalitást erősíti, valamint az ügyvédekről szóló törvénnyel való összhangot biztosítja a szabadalmi ügyvivők számára. A javaslat számos kodifikációs és technikai korrekciót végez az egyes iparjogvédelmi törvényekben, valamint kimondja a szellemi tulajdon védelméért felelős kormányhivatal pénzügyi önállóságát, ezzel is erősítve a szellemi alkotások oltalmát.
A kutatás-fejlesztésben nagy előrelépés az újonnan hatályba lépő innovációs törvény alapján, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nemcsak szakértőként működik közre az egyes tevékenységek kutatás-fejlesztésnek minősítése kapcsán, hanem az egyes kutatás-fejlesztési tevékenységekhez támogatást is nyújthat. Így ezekre a tevékenységekre célirányosan és hatékonyan tud az állam forrást biztosítani.
Az Országgyűlés kulturális bizottságának tagjaként számomra a szellemi tulajdonra vonatkozó törvények közül a szerzői jogról szóló törvény módosítása bír a legnagyobb jelentőséggel. A szerzői jogi törvény módosításának egyik fő célja a 2011/77-es EU parlamenti és tanácsi irányelv összehangolása a hazai szabályozással. Az irányelv az előadó-művészi teljesítmények védelmi idejének 50 évről 70 évre történő felemeléséről és kisebb technikai kiigazításokról rendelkezik.
Az előadóművészek és hangfelvétel-előállítók számára megállapított védelmi idő jelenleg 50 év. Az előadóművészek alkotó tevékenységének és művészi hozzájárulásának társadalmi fontosságát hangsúlyozza, elismerését fokozza a védelmi idő felemelése. Az alkotók általában fiatalon kezdik a karrierjüket, és a jelenlegi szabályozásban foglalt 50 éves védelmi idő gyakran nem védi előadásaikat egész életükben, így életük végén jelentős jövedelemkieséssel kell számolniuk. A védelmi idő 70 évre történő felemelése viszont megfelelő anyagi hátteret biztosít számukra idősebb korban is, így ez az életpálya is nagyobb biztonsággal választható.
Az előadóművészek sokszor kénytelenek átruházni terjesztésre, többszörözésre, előadás-rögzítésre vonatkozó kizárólagos jogaikat hangfelvétel-előállító számára, mely megállapodás bizonytalanságot eredményezhet a számukra történő kifizetéseket tekintve. Félő, hogy így nem részesülhetnek a meghosszabbított védelmi idő előnyeiből. Fontos biztosítékot jelent az a rendelkezés, amely kimondja, hogy évente legalább egyszer, például a hangfelvétel terjesztéséből, többszörözéséből származó bevételekből 20 százalékos tartalékot kell képezni, amit a közös jogkezelő szervezetek szétosztanak az érintett előadóművészek között.
A javaslat tesz néhány nagyon fontos technikai kiegészítést is, amely könnyíti, egyértelműbbé teszi az értelmezést. A szerzői jogi oltalom alatt álló, de ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó szerzői művek, az úgynevezett árva művek felhasználásának engedélyezésére irányuló eljárásban a meghozott döntésekkel szemben jogorvoslatra, valamint bírósági felülvizsgálatra van lehetőség, más hatósági eljárásokhoz hasonlóan.
A szellemi tulajdon, amellyel rendelkezünk, nagy örökség, ugyanakkor felelősség is. Ezen törvények módosítása is azt jelzi, hogy minden egyes részletszabály kidolgozása szellemi értékeink védelmének erősítése, oltalmazása érdekében történik és nagy szerepe van az utókor számára.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
(16.10)
