DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN
DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk lévő jelentés, illetve határozati javaslat az atomenergia 2009., 2010. és 2011. évi hazai alkalmazásának biztonságáról szóló jelentést tartalmazza, ezt benyújtották tavaly szeptember 21-én. A jelentés benyújtásának jogszabályi alapja - mint ahogy az elhangzott - az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény, amelyik kimondja, hogy az atomenergia felügyeleti szerve évente készít jelentést a kormánynak és az Országgyűlésnek az atomenergia hazai alkalmazásának biztonságáról. Itt én megnyomtam ezt az “évente” szót, ugyanis nem mondom azt, hogy mulasztásos törvénysértést követett el az Országgyűlés, de legalábbis rossz példát mutat egy olyan szigorú, jól szabályozott, magas felkészültséget és rendszeretetet, fegyelmezett munkát igénylő területnek, mint a nukleáris ipar.
Tehát hogyha ők így dolgoznának, mint ahogyan a magyar parlament, akkor lehet, hogy nem égne itt a villany, és lehet, hogy nem ilyen kihasználtsággal tudna működni a Paksi Atomerőmű, mert ők az előírásoknak megfelelően, magas szinten végzik a feladatukat, itt pedig az évente elkészített jelentést most három év után sikerült behozni a kormányváltás óta. Én úgy gondolom, hogy ez legalábbis rossz példa, tehát én javaslom, hogy ne ezt a gyakorlatot kövessék kormányoldali képviselőtársaim, gyakoroljanak nyomást a Ház vezetésére, hogy az ilyen fontos, példaértékű jelentéseket, amely egy iparágnak a beszámolója, megmutatkozása, bizonyos mértékig elismerése is a parlament részéről, amikor ezeket a jelentéseket tárgyaljuk, azok megfelelő időben kerüljenek, az elkészülésnek megfelelően évente a Ház napirendjére.
A jelentés főbb megállapításai, miszerint az atomenergia felhasználása az egészségügyi ellátásban, döntően a villamosenergia-termelésben, az iparban, mezőgazdaságban és a tudományos kutatás számos területén alapvetően a társadalom javát szolgálja, és meghatározó jelentősége van az ország működésében, versenyképességének a fenntartásában. Az atomenergia helytelen alkalmazása vagy netalán fegyverként való felhasználása súlyos veszélyekkel jár, ezért az atomenergia alkalmazása területén a kezdetektől fogva kiemelt szerepe van a biztonságnak, a biztonsági előírásoknak és ezek szigorú ellenőrzésének, betartatásának. A biztonságos alkalmazás feltétele olyan jogalkotási és szabályozási rendszer létrehozását feltételezi, amely megalapozza, hogy a nemzetközi elvárásoknak is megfelelő biztonsági követelmények meghatározását és rendszeres korszerűsítését mind a szakmai szervezetek, mind a jogalkotó rendszeresen elvégezze.
Fontos feltétel továbbá olyan felhatalmazással, szakértelemmel és anyagi feltételekkel rendelkező, azzal működő független hatósági rendszernek a működtetése, amely garantálja, garantálni tudja, hogy az atomenergia alkalmazása kizárólag hatósági engedélyezés és rendszeres ellenőrzés mellett történhessen, a jogszabályokban meghatározott szigorú biztonsági előírások érvényesítésével.
(18.20)
Hogyha nincs ilyen független hatósági rendszer, akkor nemcsak az európai normáknak nem felelünk meg, hanem sértjük a hazai nukleáris biztonságot is. Tehát nagyon szeretném kihangsúlyozni, hogy itt a patkóban a kormányoldalnak és az ellenzéki oldalnak, a képviselőknek egyaránt az a véleményük, hogy ezt a független hatósági rendszert meg kell tartani, mindenféle, ennek az összevonására, más szervezetek alá történő besorolására vonatkozó kísérlet ellentmond a biztonsági követelményeknek.
A hatósági feladatellátásról el lehet mondani, hogy az Országos Atomenergia Hivatal és az ÁNTSZ intézetei, az érintett szakhatóságai a beszámoló tárgyát képező három évben, 2009-ben, 2010-ben és 2011-ben ellátták az atomenergia alkalmazásával összefüggő engedélyezési, ellenőrzési, valamint elemzési és értékelési hatósági feladatokat. Ugyanakkor hozzá kell tennem, hogy voltak olyan események és a gazdasági-pénzügyi válság idején olyan szituációk, amikor ezeknek a feladatoknak az ellátása nem volt egyszerű. Én úgy gondolom, hogy a nukleáris biztonság legalább olyan fontos - nem akarok itt különböző szervezeteket szembeállítani egymással -, mint például az adóbeszedés. Tehát hogyha van egy dotálási rendszer, valahol már működik az országban, és az lehetőséget ad a kiemelt szakemberek megfelelő anyagi elismerésére, úgy gondolom, a nukleáris felügyelet területe az, ahol lehetőséget kellene biztosítani arra, hogy egy bértömeg-gazdálkodási rendszerben a vezetői felelősség érvényesítésével lehetőség legyen a kiemelt szakemberek egyedi dotálására, elismerésére, mert ez alapját képezheti annak a színvonalas munkának, amelyet eddig tapasztaltunk, és elejét veheti annak a nemkívánatos folyamatnak, hogy a legjobb szakembereink a legnagyobb elhivatottság mellett is, esetleg anyagi okokból külföldre mennének dolgozni. Ez ennek a magas szinten űzött szakterületnek a kiürülését jelenthetné, ez ezzel a veszéllyel járhatna. Én javasolom, hogy ezt fontolják meg a kormányzati területen, nem jutalomként, egyszerűen önvédelemből, hogy a hazai nukleáris biztonságot a későbbiekben is biztonságban tudhassuk.
Megállapítja a jelentés, hogy munkahelyi sugárforrásból származó sugárbaleset, személyi baleseti szintű sugárterheléssel járó rendkívüli esemény ezekben az években nem következett be. Ez nem véletlen. Tehát csak akkor számolhat be ilyen megfelelő eredményről egy nukleáris biztonsági jelentés, hogyha ezen a területen fegyelmezett és a szabályokat komolyan vevő munka folyik, úgyhogy úgy gondolom, itt elismerően szólhatunk a szakterület dolgozóiról és a felügyeleti munkáról is.
Szintén jó eredményeket ért el az energiatermelésben a Paksi Atomerőmű: 2009-ben 15 427 gigawattórát, 2010-ben ennél is többet, 15 760 gigawattórát, 2011-ben ezt megközelítő, 15 650 gigawattóra villamos energiát termelt, és ezzel 2011-ben az addigi termelési csúcsot érte el, 43 százalékát a hazai termelésnek, 2010-ben 42-t, és 2011-ben is 43 százalékát adta a hazai termelésnek. A legújabb eredmény, amit még nem tartalmazhat a jelentés, szintén arról számolt be ez év januárjában, hogy 2012-ben is sikerült a saját eredményüket megjavítani. Ez egyértelműen a teljesítménynövelési projekt eredménye, ami - a nézők számára mondom - nem azt jelenti, hogy feljebb csavarták a potmétert, hogy hadd döngessen jobban az atomerőmű, hanem nagyon komoly, többéves fejlesztési, korszerűsítési beruházások eredménye az, hogy 2009-ben a Paksi Atomerőmű 3. blokkján is befejeződtek a teljesítménynövelési átalakítások, melyet 2006-ban kezdtek meg.
A négyéves program végrehajtása során a szükséges technológiai átalakítások, valamint a nukleáris biztonságot igazoló tesztek és ellenőrzések sikeres végrehajtását követően a négy blokk teljesítményét a teljesítményemelés előtti szint, ami már azért magasabb volt, mint átadáskor az induláskori szint, tehát a közvetlen megelőző szint 108 százalékára sikerült emelni. A program befejeztével 2010-től a négy blokk összesen mintegy 160 megawatt többletteljesítménnyel tud hozzájárulni a hazai villamosenergia-termeléshez, és ahogyan itt elhangzott, összességében így a négy blokk összteljesítménye a 2 ezer megawattot is eléri. Hatékonysági számítást érdemes lenne végezni erre a 160 megawattra, mert gyanítom, hogy a leggazdaságosabb beruházás volt, ami az energia területén elképzelhető.
Hasonlóan idetartozik a nagyon jó megtérülésű energetikai beruházások közé a Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítása. Az Országos Atomenergia Hivatal 2009-ben értékelte az üzemidő-hosszabbítási programot, és a hatósági előírásokkal is kiegészítve rendelte el annak végrehajtását. A 2010-re tervezett feladatok a jelentés szerint az ütemezésnek megfelelően haladtak előre. A Paksi Atomerőmű 2011 decemberében benyújtotta az atomerőmű 1. blokkjának a tervezett üzemidőn túli működtetésére irányuló engedélykérelmét. Azóta tudjuk, hogy múlt év december 15-én, ha jól emlékszem, megkapták ezt a további 20 éves elvi engedélyt, úgyhogy ehhez gratulálunk. Ez azt mutatja, hogy igényes, színvonalas műszaki és engedélyezési munka folyik, biztonságban tudhatjuk az ország energiaellátásának ezt a meghatározó pillérét.
2012 januárjában, amint azóta tudjuk, megtörténtek az egységes szemléletű hatósági elővizsgálathoz szükséges oktatások, tájékoztatók, elkezdődött a dokumentáció hatósági felülvizsgálata és annak az értékelése. Azért, hogyha az Országgyűlés késett ezeknek a jelentéseknek a megtárgyalásával, gondoljunk arra is, hogy miközben lent Pakson termelik az áramot, azért a felügyelet munkájának korszerűsítése is cél, ezért a lehetőségeiket, a műszaki, számítástechnikai, informatikai lehetőségeiket is folyamatosan bővíteni kell. A bővítés kérdése napirenden van. Az Országgyűlés 25/2009. (IV. 2.) számú országgyűlési határozatával megadta nagy többséggel, több mint 96 százalékkal az előzetes elvi hozzájárulást a Paksi Atomerőmű telephelyén új blokk, illetve blokkok létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez.
Itt már van egy kis értelmezési probléma, mert az MSZP részéről úgy gondoljuk, hogy ahogyan konszenzus övezte azt a döntést, hogy elinduljon a Lévai-projekt, az előkészítés projektje, úgy gondoljuk, hogy a tényleges bővítést, a kiírást is egy szélesebb körű társadalmi támogatottságot feltételező döntésnek kellene meghoznia.
(18.30)
Ahogy be tudnak hozni egy általunk teljesen feleslegesnek és elhibázottnak, pénzkidobásnak ítélt E.ON-kötelezettségvállalást, garanciavállalást a parlament elé, mi úgy gondoljuk, hogy ez sokkal nagyobb horderejű kérdés, tehát nagyobb transzparenciát, szigorúbb társadalmi kontrollt és ennek révén szélesebb körű támogatottságot érdemel ez a nagy horderejű bővítés.
A nukleáris létesítmények biztonságáról összefoglalóan megállapítható, hogy ebben a három évben a biztonsági helyzet általános értékelése megfelelő eredményt mutat. A Paksi Atomerőmű - tehát most elmondom a létesítményeket, mert ahogy Bencsik János is mondta, mindenki a Paksi Atomerőműre gondol, de azért van még az országban számos, több nukleáris létesítmény - értelemszerűen a legnagyobb, a legfontosabb a Paksi Atomerőmű. De működik kiváló színvonalon a Budapesti Kutatóreaktor és az Oktatóreaktor, ezek a tervekben, engedélyekben meghatározott paraméterekkel üzemelnek, valamint a Csillebérci Kísérleti Reaktor is, ahol az a bizonyos jódkibocsátási eset történt, őket most annyira azért nem dicsérném meg. A kiégett kazetták átmeneti tárolójánál egy esetben 2009-ben túllépték a tárolócső feltöltött állapotára vonatkozó maximális oxigéntartalomnak és nedvességtartalomnak az üzemeltetési szabályozásban meghatározott korlátait, de ezt dokumentálták és kiküszöbölték haladéktalanul.
A Paksi Atomerőműben 2009-ben történt ez az ominózus leejtés, ami INES-2 besorolást jelent. Itt látszik, hogy Murphy dolgozik. Mikor ejtsenek le - ami ezerből egy vagy tízezerből egy -, mint amikor a legjobban világító testeket, a reaktorból kiemelt testeket daruzzák? Ez mutatja, hogy ez a szakterület nemcsak műszaki felkészültséget, hanem nagyon komoly humán felkészültséget, organizációs, szervezési felkészültséget is igényel a hibátlan működéshez, mint ahogy később szervezési intézkedésekkel korrigálták az ilyen esetek lehetőségét. A hatósági ellenőrzések során feltárt hiányosságok, mint a jelentés beszámol róla, nem veszélyeztették a nukleáris biztonságot, és a környezeti kibocsátási határértékek túllépésére sem került sor. Itt nem teszem hozzá, hogy szerencsére, mert ez nem szerencse kérdése, hanem szigorú szabályozás és fegyelmezett működés kérdése.
A nemzetközi együttműködésekről elmondható, hogy Magyarország aktívan részt vesz az atomenergia alkalmazásának biztonságával kapcsolatos nemzetközi együttműködésben, számos szakemberünk kiváló, elismert munkát végez a bécsi Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnél, a 2009-2011. évi időszakra szóló műszaki együttműködési programjában két magyar javaslatot is elfogadtak, tehát öregbítik hazánk megítélését.
A következő időszak kiemelt feladatait tíz pontban, azt hiszem, jól tartalmazza a jelentés.
A hátralévő nem egészen két percemben visszatérnék azokhoz a lényeges észrevételekhez, amiket a jelentés kapcsán érdemes elmondani. A jelentés a nukleáris biztonság szempontjából fontos feltételként hangsúlyozza a megfelelő felhatalmazással, szakértelemmel és anyagi eszközökkel rendelkező független hatósági rendszer meglétét, működését. Ennek alapján nehezen értelmezhető, és itt nem az államtitkár urat akarom kritizálni, de végül is az ő felelőssége lesz ezt megharcolni a parlament támogatásával… - a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2013 januárjában tett bejelentését vagy - hogy mondjam - a kiszivárgott híreket, miszerint vizsgálják annak a lehetőségét, hogy egy egységes energetikai hatóságot hozzanak létre, a Magyar Energia Hivatalba integrálva összevonnák a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalt és az Országos Atomenergia Hivatalt is. Ez utóbbit mi kifejezetten károsnak, megengedhetetlennek tartjuk. Ez az átszervezés jelentősen veszélyeztetné vagy legalábbis kérdésessé tenné a nukleáris biztonság szempontjainak hatékony érvényesülését és a hazai nukleáris létesítmények megfelelő független szakmai kontrollját, illetve az egész hazai nukleáris biztonság nemzetközi megítélését.
Mindezek alapján mi ezt megengedhetetlennek tartjuk, és erre hívjuk fel a többségi frakciókat is, hogy támogassák a független nukleáris felügyeleti rendszer fenntartását. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP és a Fidesz soraiból.)
