KEPLI LAJOS
KEPLI LAJOS
KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Itt az előterjesztői expozé háromféle verzióban történő meghallgatása, illetve Józsa képviselő úr szavai után engedjék meg, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom álláspontját ismertessem az atomenergia biztonsága kapcsán, illetve az elénk került jelentés kapcsán.
A Jobbik Magyarországért Mozgalom számos alkalommal kinyilvánította már, hogy fontosnak tartja az atomenergia békés célú felhasználását legfőképpen az energetikában, az energiapolitikában, de ugyanúgy az egészségügyben és más egyéb, nagyon fontos területeken szükségesnek tartjuk, hogy ez a tevékenység békés keretek között továbbra is biztosítva legyen és folyjék. Természetesen ennek a feltételei Magyarországon maximálisan adottak, így nem látjuk semmiféle akadályát annak, hogy ezt a jelentést, illetve az elénk került határozati javaslatot támogassuk. Tulajdonképpen ez lenne a lényege, de azért egy kicsit kibontanám, hogy mégis miről volt szó itt az elmúlt években, ezen jelentés alapján milyen nukleáris események történtek, és mik veszélyeztették igazából az atomenergia hazai békés célú felhasználását.
Mindenki szót ejtett a fukusimai tragédiáról, amelynek kihatása volt természetesen az atomenergia magyarországi és egész európai uniós szintű felhasználására, legfőképpen, legmegdöbbentőbb vagy legsúlyosabb módon a németországi atomerőművek leállításán érhettük tetten ennek a fukusimai balesetnek a következményeit. Ez szerintünk egy elhibázott lépés volt, és egy túlzott válasz, egy túlzott reakció egy valóban súlyos balesetre, egy súlyos problémára, amit azonban teljesen más módon kellett volna lereagálni, mi azt gondoljuk, hiszen a németországi atomerőművek fokozatos kiesésével jelentkező energiahiányt majd nyilván másfajta erőművekkel - akár fosszilis erőművekkel, akár megújulókkal - próbálják majd kitölteni. Egyik sem jelent optimális megoldást, nyilván a fosszilis erőművek környezeti szempontból jelentenek nagyobb terhelést, a megújulók pedig hálózatbiztonsági, energiaellátás-biztonsági szempontból jelentenek egy fokozottabb kockázatot az európai energiarendszerekre.
Azt már most is tapasztalhatjuk, ahogy össze lettek kapcsolva az Európai Unión belül az egyes országok villamosenergia-hálózatai, hogy a németországi tengerparti szélerőműparkok milyen hatást gyakorolnak az egész európai energiarendszerre, és milyen zavarokat okoznak az energiaellátás biztonságában, ezt a közelmúltban is tapasztalhattuk. Erről már én is korábban egy interpellációban kérdeztem Fónagy államtitkár urat, de természetesen nem jelent, még egyszer mondom, jó választ az atomenergia fosszilis energiával történő kiváltása sem. Egyelőre jelen pillanatban és a következő néhány évtizedre úgy tűnik, hogy az atomenergia még nem nélkülözhető sem az európai, világszintű, sem pedig a hazai energiamixből.
Az is elhangzott már, hogy a magyarországi villamosenergia-termelésnek a 43 százalékát adja a Paksi Atomerőmű, és ezzel bizony kihagyhatatlan része a hazai energiamixnek, a hazai energia-összeállításnak. A többi egyéb forrásnál is környezetbarátabbnak tekinthetjük emisszió szempontjából, hiszen normál üzemállapotban semmiféle káros emisszió vagy legalábbis nagyon-nagyon minimális káros emisszió kerül ki a környezetbe.
(18.50)
Az egyetlen problémát, biztonsági kockázatot egyrészt a radioaktív hulladékok jelentik, másrészt pedig a haváriaesemények, a rendkívüli események. A radioaktív hulladékok kezelése jelenleg maximális biztonsággal történik, a kis és közepes aktivitású hulladékok esetében még talán túlzott biztonsággal is, hiszen az a bátaapáti tározó, amelyet ennek tárolására létesítettek, soksorosan megfelel azoknak a követelményeknek, amit az ilyen kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok támasztanak. Itt elsősorban szennyezett radioaktív hulladékokról van szó, például munkaruhákról, amelyeket sugárveszélyes területen használtak, és egyéb munkaeszközökről, amelyek már viszonylag csekély vagy igen csekély sugárzást mutatnak. Ezt azonban Bátaapátiban ártalmatlanítani túlbiztosításnak tűnik, hiszen a világon nem egy helyen felszíni létesítményekben tárolják ezeket a hulladékokat. Azonban sohasem lehetünk elég óvatosak, mondhatjuk azt, hogy bármilyen horribilis beruházásokkal is járt, mégis megéri ezt a létesítményt fenntartani, hiszen maximális biztonságra kell törekedni, és az atomenergia felhasználásában nincs olyan, hogy maximális biztonság, azon mindig lehet még javítani, amint azt a fukusimai katasztrófa után végzett ellenőrzések, stressztesztek és egyéb vizsgálatok is bizonyították.
A Paksi Atomerőmű működése során az elmúlt években jelentősebb esemény nem következett be. Amint azt a jelentésben is olvashattuk, ezek természetesen az üzem területén belül zajló kisebb jelentőségű események voltak. Az üzem környékén élőket vagy a magyar állampolgárokat semmiféle veszély nem érte ezekből kifolyólag.
De Fukusima után mégiscsak elindult Magyarországon is egy olyan ellen-atomlobbi, ami az atomenergia hazai alkalmazásának a biztonságára talán nagyobb veszélyt jelentett, mint maga a fukusimai katasztrófa, hiszen olyan mesterségesen keltett félelmeket okozott bizonyos erre hajlamos és laikus társadalmi rétegekben, amelyek sokszor megalapozatlanok voltak, hiszen a fukusimaihoz hasonló jellegű katasztrófára Magyarországon nyilvánvalóan nem kell számítani, hiszen egy szökőár okozta az elsődleges katasztrófát, másodlagosan pedig a hűtés kiesése miatt történt meg a hidrogénrobbanás bent a reaktortérben. Magyarországon szökőárra viszonylag ritkán kell számítani.
A fukusimai katasztrófának és magának az atomerőművi balesetnek a legjobb tudomásom szerint egyetlen halálos áldozata sem volt - cáfoljanak meg, ha tévedek -, a szökőárnak viszont közel 30 ezer halálos áldozata volt. Ezt sajnos gyakran összemossák, mégpedig tudatosan mossák össze az atomenergia-ellenes lobbi képviselői, és nem egy olyan újságcikket olvastam, hogy a fukusimai atomerőművi balesetnek 30 ezer áldozata volt. Ez súlyos félreértelmezése a történetnek, hiszen a természeti katasztrófának volt 30 ezer áldozata, az atomerőművi balesetnek pedig tudomásom szerint egy sem. Egyébként a japán szakemberek rendkívül hatékonyan orvosolták az ott fellépett katasztrófa nyomán a helyzetet. Tervezési hiányosságok és üzemeltetési hiányosságok fordultak elő, ezek miatt következett be a katasztrófa.
A Paksi Atomerőműben magam is többször jártam, és meggyőződhettem arról, hogy a magyarországi körülmények teljesen eltérnek mind a csernobili, mind pedig a fukusimai körülményektől. Magyarországon valami egészen extrém, szinte előre tervezhetetlen körülmények kellenének ahhoz, hogy hasonló baleset bekövetkezhessen. Azt gondolom, hogy egy bizonyos szint után már nem lehet túltervezni egy erőművet. A várható eseményekre nyilván fel kell készülni, de olyan eseményekre, ami egymillió vagy tízmillió évben egyszer fordulhat elő, ilyen valószínűségű eseményekre nem lehet. Ez olyan túlzott költségét okozná az atomerőművek létesítésének, ami mellett az ott termelt áram már nyilván nem lenne gazdaságosan megtermelhető és eladható. Ugyanis az atomenergiának pont az az egyik legnagyobb előnye, hogy fajlagosan a legolcsóbban előállított energiát jelenti. Magyarországon ma ennél olcsóbbat nem tudunk létrehozni.
A Jobbik korábban is támogatta és ma is támogatja mind a meglévő reaktorok üzemidő-hosszabbítását, mind pedig az új atomerőművi blokkok létesítésére irányuló kezdeményezést. Emellett továbbra is folyamatosan és stabilan kitartunk. Amióta a Jobbik mint párt létezik, ebben soha nem volt változás, hiszen az atomenergia támogatása 2003, a párt létrejötte óta folyamatosan töretlenül jelen van a párt életében.
Azt gondoljuk, mégpedig azért, amit már az elején is elmondtam, hogy ezt ma más energiaforrással kiváltani nagyon nehéz lenne, sőt azt mondanám inkább, hogy nem is lehetséges. 43 százalékát a hazai villamosenergia-termelésnek jelen pillanatban nem tudnánk kiváltani. Nem is beszélve arról, hogy a szabályozási környezet sem olyan ma sajnos Magyarországon, hogy bárkinek is megérné itt új erőművet létesíteni, de jelen pillanatban nincs is erre irányuló törekvés a paksi beruházási terveken, tehát az állami terveken kívül. Ez egyébként a jövőre nézve elég sajnálatos és ellátásbiztonsági kérdéseket vet fel, illetve majd az import fokozódásának a kérdését veti fel, ami szintén nem túl egészséges nemzetstratégiai szempontból.
Visszatérve az atomenergiához: összességében tehát elmondhatjuk, hogy sem a fukusimai baleset Magyarországra és az Európai Unióra kiható következményei, sem pedig más egyéb kisebb radioaktív sugárzással kapcsolatos események nem indokolják, hogy kételkedjünk a hazai atomenergia alkalmazásának biztonságában. A másik pedig 2011 őszén volt, amit már szintén említettek az előttem felszólalók, az Izotóp Kft. által kibocsátott jódszennyezés, ami a szellőzőberendezések hibájából került ki a szűrők cseréjekor, ami szintén semmiféle egészségügyi károsodást nem okozott, viszont újabb alkalom volt az atomenergia- és a sugárzóanyag-felhasználást ellenző erőknek, köröknek, lobbinak, hogy pánikot keltsenek, úgy gondolom, hogy szinte feleslegesen.
(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Természetesen mindenféle atomenergiával kapcsolatos tevékenység csak az emberéletet, az emberi egészséget és a környezet érdekeit maximálisan figyelembe véve támogatható és végezhető. Azt gondolom, hogy ebben a tekintetben is maximálisan megfelel az elvárásoknak mind a Paksi Atomerőmű, mind pedig a kutatóreaktor. Így nem mondhatok mást összegezve, mint azt, hogy a Jobbik továbbra is teljes mellszélességgel kiáll az atomenergia hazai támogatása mellett. Az ebben az előterjesztésben foglaltakkal egyet tudunk érteni, és a határozati javaslatot a zárószavazásnál támogatni fogjuk.
Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)
