DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Kúria-elnök Úr! Képviselőtársaim! A törvényjavaslat indoklása elismeri, hogy “Az alaptörvény végrehajtása, illetve a korábbi felső korhatárnak a mindenkori legmagasabb öregségi nyugdíjkorhatárhoz való igazítása, ahogy arra az Alkotmánybíróság határozata rámutat, csak fokozatosan valósítható meg. Ezt a fokozatosságot a törvényjavaslat megteremti.” Eddig az idézet.
Kétségtelen, hogy a törvényjavaslat fokozatosságot teremt, de ettől még alaptörvény-ellenes és a közösségi jogba ütközik. A Magyar Szocialista Párt mindvégig elutasította, hogy a szolgálati jogviszony felső korhatára és a nyugdíjkorhatár összekapcsolódik. Elleneztük azt is, hogy ezt a követelményt az alaptörvény rögzíti. Ezért akár üdvözölhetnénk is azt a tényt, hogy a kormánypárti többség ennyi kudarc után belátta, hogy az eredeti elképzelést csak fokozatosan lehet megvalósítani.
Ugyanakkor nem került sor alaptörvény-módosításra, azaz arra, hogy az általános öregségi nyugdíjkorhatárra mint felső korhatárra való utalást az alaptörvényből töröljék. Enélkül ugyanis mindenféle fogalmi trükközés ellenére a törvény, mivel az öregségi nyugdíjra jogosító életkor ezután sem tekinthető mindenkire azonos feltételek mellett általánosnak, alaptörvény-ellenes marad. A törvényjavaslat azt a megoldást választja például egy bíró esetében, hogy az alaptörvény 26. cikkének (2) bekezdését maga értelmezi, különböző születési időpontokhoz különböző életkori szabályt kapcsol. Az értelmezés szerint egy 1947-ben született bíró esetében például a 69. életév az az időpont, amelyet a törvényjavaslat most felmentési okként meghatározott időpontnak nevez. Az Alkotmánybíróság a többségi határozat indoklásában már felhívta az általános nyugdíjkorhatár megfogalmazásának ellentmondására a figyelmet, “a rá irányadó korhatár” a Bjt.-ben egy szubjektív korhatárra utal, ami számos egyéni körülménytől - például életkor, nem - függ. Az általános korhatár az alaptörvényben ezzel szemben egy objektív korhatár, abban az értelemben, hogy mindenkire irányadó kell hogy legyen, mert általános. Az alaptörvényben az általános öregségi korhatár egyes számban szerepel, vagyis ebből az következik, hogy az általános korhatár egységes kell hogy legyen. Ilyen korhatár lehetne a betöltött 65. életév, amelyet azonban csak 2022-re kell - vagy lehet - elérni, noha a határozat elismeri, hogy a sarkalatos törvény tekintetében a törvényalkotónak viszonylag széles a szabályozási szabadsága, de még a különvélemények is magyarázkodásra kényszerültek.
Tisztelt Országgyűlés! Mindezek alapján a törvényjavaslatban rögzített felmentési okként meghatározott életkor fogalmilag nem lesz azonos az alaptörvényben előírt általános nyugdíjkorhatárral. A fenti példában szereplő 1947-es születésű bíró ugyanis a korosztályára meghatározott nyugdíjkorhatárt már betöltötte. A törvényjavaslat így, noha a bíráknak ez nyilvánvalóan kedvezőbb, nem képes megfelelni az alaptörvény rendelkezésének. Az öregségi nyugdíjra jogosító életkor és a jogviszony felső korhatára ugyanis most sem azonos fogalom. A törvényjavaslat a Bjt. 91. §-ának módosításával próbálja az alaptörvény 26. cikke (2) bekezdésében értelmezni az általános öregségi nyugdíjkorhatárt akként, hogy azt a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott legmagasabb öregségi nyugdíjra jogosító életkorként, de legalább 65 évben határozza meg. Ezt a rendelkezést viszont csak 2023. január 1-jétől kell alkalmazni. Gyakorlatilag a törvényjavaslat ezzel azt mondja ki, hogy az általános nyugdíjkorhatár majd csak 2023. január 1-jétől létezhet.
Könnyen elképzelhető, hogy a Fidesz-KDNP nem tudja elkerülni az alaptörvény módosítását, amelyben igazodik a most kitalált szisztémához, vagyis azt rögzíti például, hogy a szolgálati viszony a sarkalatos törvényben felmentési okként meghatározott életkor betöltésével szűnik meg.
Tisztelt Országgyűlés! Az előbb elmondott okfejtés és elemzés után nyilvánvaló, hogy ezt a beterjesztett javaslatot az alkotmányügyi bizottságban mi nem tudtuk támogatni, és a plenáris ülésen is ez a sors várja ezt a módosítást.
Köszönöm szépen a figyelmüket.
