DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Magyarország Alaptörvénye mind a bírói, mind az ügyészi felső korhatárt akként állapítja meg, hogy a Kúria elnöke, illetve a legfőbb ügyész kivételével a bíró, illetve az ügyész szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn.
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény, illetve a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló törvény az alaptörvényben foglaltakra figyelemmel rögzítette, hogy megszűnik a bíró, illetve az ügyész szolgálati jogviszonya a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével. A felső korhatár változásában a bírák és ügyészek mellett érintettek a közjegyzők, továbbá az önálló bírósági végrehajtók és a törvényszéki végrehajtók is. A közjegyzőkről szóló törvény hatályos rendelkezései szerint a közjegyzői szolgálat a közjegyző 70. életéve betöltésének napján megszűnik, a bírósági végrehajtásról szóló törvény hatályos rendelkezései szerint pedig a végrehajtói szolgálat a végrehajtó 65. életéve betöltésének napján szűnik meg.
Mint ahogyan az ismert a tisztelt Ház előtt, az Alkotmánybíróság a bírák felső korhatárának szabályozását vizsgálta, és hatálybalépésük napjára visszaható hatállyal megsemmisítette a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény azon rendelkezését, amely szerint a bírót fel kell menteni, ha a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, valamint az ezzel kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a bírák szolgálati viszonyának felső korhatárát a jogalkotó viszonylag szabadon határozhatja meg. Az alaptörvényből konkrét életkor nem vezethető le, az azonban igen, hogy a felső korhatár csökkentésével járó új korhatárt fokozatosan, kellő átmeneti idő alatt a bírák elmozdíthatatlansága elvének sérelme nélkül lehet bevezetni.
Amint arról bizonyára szintén tudomással bírnak a tisztelt képviselőtársaim, az Európai Unió Bírósága is foglalkozott a bírák és ügyészek, valamint a közjegyzők szolgálati jogviszonyának 62 éves korban történő megszüntetését előíró nemzeti szabályozással. Az Európai Bíróság ítéletét elemezve megállapítható, hogy feltehetőleg uniós jogi aggályokat sem vethet fel egy olyan megoldás, amely az általános nyugdíjkorhatár fokozatos növekedésével párhuzamosan megfelelő átmeneti idővel csökkentené a felső korhatárt. Az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság döntéseiből fakadó következtetéseket levontuk. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat eleget tesz az Alkotmánybíróság ítéletében foglalt követelményeknek, és egyúttal az Európai Bíróság ítéletével is összhangban álló megoldást tartalmaz.
A következőkben, tisztelt képviselőtársaim, röviden ismertetem a szabályozás alapelveit és főbb tartalmi elemeit.
Egyértelmű, hogy a hagyományokat követve a bírák és az ügyészek tekintetében egységes szabályozás kialakítása szükséges. Ennek jegyében mind a bírói, mind az ügyészi felső korhatárt olyan ütemben szükséges csökkenteni, amilyen ütemben az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár nő. Az ennek megfelelő átmeneti időszak végén, azaz tíz év múlva a felső korhatár és az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár azonos lesz: a betöltött 65. életév. A törvényjavaslat szerint a fentiek vonatkoznak azon bírákra is, akiket az Alkotmánybíróság által megsemmisített jogszabály alapján mentettek fel, és azon ügyészekre is, akiknek szolgálati jogviszonya a 2012., 2013. évben a törvényjavaslat hatálybalépése előtti szabályok alapján szűnt, illetve szűnik meg.
A bírót és ügyészt a tisztségébe való visszahelyezés tekintetében a törvény erejénél fogva választási jog illeti meg. A választás joga attól függetlenül megilleti a bírót, hogy indított-e bírósági eljárást vagy sem. Ha bírósági eljárást indított, akkor a választási jogosultsága körében a bírósági eljárás okafogyottá válik. Tehát azoknak a bíráknak, akiket az Alkotmánybíróság által megsemmisített jogszabály alapján mentettek fel, és azoknak az ügyészeknek, akiknek a szolgálati jogviszonya a 2012., 2013. évben hatályos szabályok alapján szűnt vagy szűnik meg, három lehetőségük van: kérik a visszahelyezésüket az eredeti beosztási helyükre, és elmaradt illetményük megtérítését igénylik; vagy rendelkezési állományba helyezésüket kezdeményezik, és elmaradt illetményük megtérítését igénylik; vagy nyugállományban maradnak, és ebben az esetben megfelelő átalány-kártérítésre jogosultak.
A rendelkezési állomány intézménye szintén közös elem mindkét hivatásrend esetében. Ez egy átmeneti jellegű jogintézmény - addig áll fenn, amíg az öregségi nyugdíjra jogosító legmagasabb öregségi nyugdíjkorhatár és a bírói, illetve ügyészi felső korhatár azonossá válik. A rendelkezési állomány választható jogintézmény, tehát nincs olyan életkor, amely után kötelező a rendelkezési állományba helyezés. A bíró, illetve az ügyész a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől a fokozatosan csökkenő felső korhatár betöltéséig választhat, hogy marad az álláshelyén, kezdeményezi a rendelkezési állományba helyezését vagy nyugállományba vonul, és ez okból a felmentését kéri. A rendelkezési állományba helyezett bíró, illetve ügyész szolgálati viszonya fennmarad, azonban vezetői tisztséget nem tölthet be. A rendelkezési állományba helyezett bíró, illetve ügyész munkavégzésre csak arra a törvényben maximált időtartamra köteles, amelyre az OBH elnöke, illetve a legfőbb ügyész azt elrendeli. Ez egy hároméves időtartam alatt legfeljebb két év lehet. Ennek fejében a nyugdíján felül egy olyan összegű kiegészítő juttatásban részesül, amellyel együtt a javadalmazása az utolsó, vezetői pótlék nélküli illetménye 80 százalékának felel meg. Munkavégzés esetén a javadalmazást az utolsó illetmény 100 százalékára kell kiegészíteni. A rendelkezési állományba helyezett bírót, illetve ügyészt szabadság, költségtérítés munkavégzése esetén illeti meg, jubileumi jutalomra pedig a 65. életév betöltéséig jogosult, azonban kafetériajuttatás nem jár a számára.
Annak érdekében, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár valóban általánosan érvényesüljön, és figyelemmel arra, hogy az Európai Bíróság ítélete a közjegyzőket is érinti, a törvényjavaslat kiterjed a közjegyzők és bírósági végrehajtók felső korhatárára vonatkozó szabályokra is. A közjegyzők esetében a törvényjavaslat a felső korhatárt a bírákhoz és az ügyészekhez hasonlóan a betöltött 65. életévben határozza meg 2023. január 1-jétől kezdődően. Az addig terjedő időre a törvényjavaslat többlépcsős átmenettel, fokozatosan 70 évről 65 évre szállítja le a felső korhatárt. A bírósági végrehajtók esetében a törvényjavaslat a felső korhatárt szintén a bírákhoz és az ügyészekhez hasonlóan a betöltött 65. életévben határozza meg, azonban arra tekintettel, hogy a bírósági végrehajtók esetében a felső korhatár jelenleg is 65 év, nincs szükség átmeneti időszakra, illetve átmeneti rendelkezésekre.
Mindezek alapján kérem a tisztelt Házat a törvényjavaslat támogatására.
Köszönöm a kijelölt országgyűlési bizottságok tagjainak az általános vita előkészítésében való közreműködését és a támogató szavazatokat.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
