DR. STAUDT GÁBOR

Teljes szövegű keresés

DR. STAUDT GÁBOR
DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ott szeretném folytatni, ahol Hegedűs Lorántné képviselőtársam abbahagyta. Ugyanis arról van szó, és próbáltunk mi vitát generálni, egyébként szeretnénk, ha államtitkár asszony válaszolna - sajnos nem szokása, hanem csak zárszóként elmondja, hogy miért nincs igazunk, amikor mi már nem tudunk erre reagálni. Ez egyébként elég érdekes vitatípus, de azért elmondom a meglátásainkat ezzel kapcsolatban.
A fő probléma, hogy ami eddig bírságként, törvényességi felügyeleti bírságként szerepelt a törvényben, az egy jól körülhatárolható körben, alanyi körben volt kiszabható, jól körülhatárolt cselekmények vagy azok hiánya miatt. Ehhez jön egy olyan kiegészítés, ami viszont az alanyi kör tekintetében sem kielégítő, és azt sem tudjuk meg belőle, hogy pontosan mit kell elkövetnie egy önkormányzatnak vagy egy érintettnek - ez is jó kérdés, hogy mit jelent az, hogy érintett - ahhoz, hogy ő megbírságolásra kerüljön. Ráadásul abban az esetben, ha a módosító javaslatokat nem támogatják vagy legalább a 4. javaslatot, illetve az 5. javaslatot, amit én terjesztettem elő, ebben az esetben az a kötelezettség sem áll fenn, hogy a kormányhivatal előzetesen valamiféle felhívást kelljen hogy közöljön azzal kapcsolatban, hogy valamiféle szabálytalanságot észlel, és amennyiben ez kijavításra nem kerül, akkor kerülhet sor a felügyeleti bírság alkalmazására.
Ez azért problematikus, mert mindig lehet két olyan pontot találni visszamenőlegesen vagy sorozatos - úgymond - szabálytalanságot, amelyben esetleg az önkormányzat jóhiszeműen a szabályok betartásán fáradozott, de egy jogvita alakul ki a kormányhivatallal, de a bírságot ki fogják szabni. Sokkal korrektebb lenne, ha felhívási kötelezettsége lenne a kormányhivatalnak, és az önkormányzatok is láthatnák, hogy mi az, amit a kormányhivatal elvár.
Ahogy mondtam, a jelenlegi gyakorlat és a törvény jelenlegi szabályozása - mert erről is szólni kell, ha ezekről a módosító javaslatokról beszélünk - olyan esetekben engedi meg a törvényességi felügyeleti bírságot - idézném -, ha például a jegyző a kormányhivatal felhívása ellenére határidőn belül nem tesz eleget a jegyzőkönyv-megküldési kötelezettségének. Ez egyértelmű, hogy a jegyző kötelezettsége, és ha a megfelelő törvényi határidőben nem tesz eleget a jegyzőkönyv megküldésének vagy a b) pontban, ha a polgármester vagy a jegyző határidőben nem tesz eleget a kormányhivatal információkérésének, itt is jól körbe van határolva, hogy kiről van szó - a polgármesterről és a jegyzőről -, illetve a kormányhivatal információkéréséről. Erre sem lehet azt mondani, hogy homályos lenne. Vagy ha a bíróság megállapítja, hogy valamely kötelezettségének nem tett eleget az önkormányzat; itt jól látjuk, hogy ráadásul itt még egy bírósági kontroll is benne foglaltatik a c) pontban, illetőleg a 4. pont, amely alapján jelen pillanatban is felügyeleti bírság szabható ki, ha a képviselő-testület nem folytatja le határidőben a polgármester vagy a jegyző elleni fegyelmi eljárást. Ezek teljesen egyértelmű megfogalmazások, vitára kevés okot adnak.
Nem tudom, hogy ezek után miért szeretnének egy olyan 5. pontot beletenni, ami e) pontként úgy kezdődik: ha az érintett. Az “érintett” szó is nagyon jó kérdés: kire vonatkozik? A helyi önkormányzatra, a jegyzőre? A polgármesterre? Az ügyintézőre? Egy önkormányzati képviselőre? Vagy egyáltalán kire? Ez olyan tág megfogalmazás, amiről jogilag egyrészről azt kell mondjam, hogy lehet egy nem megfelelő, szakmaiatlan megfogalmazás, de úgy gondolom, hogy azért a minisztérium és az ott dolgozó szakemberek részéről többet is el lehet várni. Úgy gondolom, hogy ez egy politikai ukáz volt, hogy bizony-bizony ne legyen megfelelően körülhatárolható, mert a zavarosban lehet jobban halászni. Ez tehát elfogadhatatlan, egyébként erre is nyújtottam be módosító javaslatot, hogy ez tisztázásra kerüljön.
És ahogy mondtam, az sem egyértelmű, hogy ez a nem egyértelmű személy mit kell hogy elkövessen, mert az, hogy jogszabályi kötelezettségét ismételten megsérti, nagyon tág fogalom, tehát egyszerűen behatárolhatatlan, hiszen minden jogszabályra gondolhatunk. Ezt kiegészítve azzal, amit nem is olyan régen elmondtam, hogy nincs felhívási kötelezettség a kormányhivatal részéről a bírságolás előtt, ez olyan pénzbeszedési vagy büntetőeszközt ad a kormányhivatal kezébe, ami nem célszerű, nem indokolt, és nem a demokrácia eszköztárában van vagy foglaltatna benne.
Azért mondom, hogy ezt a gyakorlatban kell majd sajnos megszemlélni, hogy ez egy pénzbeszedési eszköz vagy büntetési eszköz lesz, nem tudom. Nyilván erre, illetve nem csak erre, másra sem fog válaszolni államtitkár asszony a vitában, de jó lenne, ha legalább ezt megtudhatnánk, hogy a kormányzat gondolkodásában esetleg a pénzbevétel irányába vagy az olyan önkormányzatok irányába, amelyek nem tartják magukat a kormányhivatalok vagy a kormány ukázaihoz, egyfajta büntetésként kerül majd kiszabásra a bírság, de mindenesetre aggályos, és a gyakorlatban láthatunk majd erre választ.
(18.50)
Úgyhogy ez a megfogalmazás így, ebben a formában nem támogatható, még úgy sem egyébként, hogyha beleírják, hogy a kötelezettség súlya nem indokolja. Ha viszont a kötelezettség súlya, tehát a jogszabályi kötelezettség megszegésének súlya nem indokolja, akkor viszont miért indokolja az, hogy esetleg közel 400 ezer forintos bírságot többször is ki lehessen róni? Hogyha önöket valóban az a cél, az a szándék vezérelné, hogy az önkormányzatok törvényesen működjenek, mert, azt kell mondanom, szavakban ezt önök is így látják, és ez nekünk is a célunk, hogy a törvényesség azoknál az önkormányzatoknál is helyreálljon, ahol esetleg ebben deficit mutatkozott, akkor támogatnák ezt a módosító javaslatot, amit benyújtottam, amelyben az szerepel, hogy előzetesen felhívással kell élni, mert hogyha a felhívás következtében helyreáll a rend, akkor tulajdonképpen már nincs indok a pénzbeszedésre, és azokat az önkormányzatokat viszont, amelyek nem partnerek, tehát a felhívás ellenére is azt a törvénysértő gyakorlatot továbbviszik, azokat akkor már ebben a formában meg lehet bírságolni. Bár hozzáteszem, pusztán a bírságtól jogilag nem oldódik meg a probléma, hiszen ha az önkormányzatnak, mondjuk, jó teljesítőképessége van, mondjuk, egy nagyvárosról beszélünk vagy egy budapesti kerületről, elég gyakori, még maximum a közel 400 ezer forintos bírságösszeget is elég gyakorta elbírják, főleg, hogyha azt az önkormányzatnak és nem a polgármesternek kell kifizetnie. Ebben az esetben ők vígan kifizetik, és a törvénysértő gyakorlat nem áll helyre. Az persze egy jó pénzbeszedés lehet a kormányhivatalnak vagy a kormánynak, de ha valóban az a cél, hogy a törvényességet helyreállítsuk, akkor pusztán az, hogy pénzt beszedünk és bírságolunk, semmit nem fog változtatni a rendszeren.
Tehát ezt összegezve: úgy gondolom, hogy nem fogjuk tudni támogatni a törvényjavaslatot. Ha legalább némi jó szándéknak adnának hangot, hogyha valamelyik ellenzéki módosító javaslatot támogatnák, és különösen mondom ezt azért, mert itt tág eszköztár közül vagy tág tartományban válogathatnak a módosító javaslatok között, hiszen Hegedűs Lorántné képviselőtársam az egész e) pont elhagyását javasolja, tehát ezt az egész érintett részt, az 5. bírságkiszabási pontot eltörölnénk, ez lenne talán a legjobb. De ha önök fenn kívánják ezt tartani, akkor még két módosító javaslat, a 4. és az 5. javaslat, amelyeket én nyújtottam be, megteremthetik azt a lehetőséget, hogy esetleg a jó szándékukat bebizonyíthassák, és a bírságot megfelelő személyi körre vagy megfelelő, a kormányhivatal által megtett felhíváshoz köthessék. Ha viszont egyikkel sem élnek, akkor hiába fogja elmondani Szabó államtitkár asszony, hogy önöket a legjobb szándék vezérli, miután a napirend végén zárszóként hozzá fog szólni, az sikertelen lesz, és sajnos ezt nemcsak mi fogjuk így gondolni, hanem azok is, akik mondjuk, a szakma részéről nyomon követik ezeket a javaslatokat, végighallgatták a vitát, és erre a megállapításra fognak jutni, hogy önöknek lehetőségük lett volna egy jobb törvényt elfogadtatni a tisztelt Házzal, de azt önös érdekük miatt sajnos nem először nem tették, és attól tartok, a jövőben sem fogják tenni.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem