DR. SZABÓ ERIKA
DR. SZABÓ ERIKA
DR. SZABÓ ERIKA közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Komoly aggodalmakat véltem felfedezni a hozzászólásaikban az önkormányzatok jogait illetően és az önkormányzati szabadságjogok gyakorlása tárgyában.
Ezek a félelmek, amelyeket önök felsorakoztattak, megalapozatlanok. A törvényességi felügyeleti rendszer már bő egy éve működik, a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a törvényességi felügyelet bevált. Akik az alaptörvény kialakításában, a 2011-es elfogadásában, vitájában nem vettek részt, azok nem tudják vagy nem kísérték talán olyan mélységig figyelemmel, hogy egy új rendszer lépett hatályba 2012. január 1-jével, a törvényességi ellenőrzési rendszert a törvényességi felügyeleti rendszer váltotta fel. A törvényességi felügyeleti rendszer nyilvánvalóan szigorúbb szabályokat tartalmaz, szigorúbb ellenőrzési jogosítványokat, és itt került bevezetésre a felügyeleti bírság intézménye is, amire összességében körülbelül egy év alatt talán tíz esetben került sor, a pontos statisztikai adatok megérkezésére várunk.
Tehát azok az aggodalmak, amelyek azt mutatják az önök felszólalásaiban, hogy majd az önkormányzatokat indokolatlanul, vagy mert ellenzéki, vagy mert csúnyán néznek, amiatt éri bírság, erről szó sincsen. Most is nagyon határozott törvényi keretek alapján lehet élni a törvényességi felügyeleti bírság eszközével, akkor, ha előtte törvényességi felhívásra kerül sor. És igen, jogosak azok a kérések, hogy legyenek törvényességi felhívások, mielőtt a bírság kiszabására sor kerül.
Ebben a törvényjavaslatban már az expozéban is kiemeltem, hogy tulajdonképpen az egyéves tapasztalat alapján összegyűjtött módosításokra kerül sor, hogy még hatékonyabban, még jobban lehessen élni ezen eszközökkel.
A javaslat tehát arra vonatkozik, hogy ha többször kisebb súlyú jogszabálysértést követ el az önkormányzat, és természetesen a kormányhivatal felhívással él, hogy javítsa ki ezeket a jogszabálysértéseket, akkor, ha többször kerül ilyen helyzetbe a kormányhivatal, joga legyen bírságot kiszabni. Ez nem korlátlan, ez nem a polgármester fizetéséből megy, ez az önkormányzatot sújtja természetesen.
Új eleme még a törvényjavaslatnak az, hogy felügyeleti bírság kiszabását teszi lehetővé a társulásokkal szemben is. Ez egy új lehetőség a társulásokkal szemben. A törvényességi felügyeleti bírságot kiszabó határozat bírósági felülvizsgálatát a társulás is kérheti, amennyiben a társulást bírságolja a kormányhivatal. A társulási tanács összehívására is lesz lehetősége a kormányhivatalnak.
A törvényjavaslat, mint említettem, tipikusan technikai, kizárólag a törvényességi felügyelettel kapcsolatos kérdéseket szabályozza, illetve pontosítja, és négy módosító indítvány érkezett az MSZP részéről, Varga Zoltán és képviselőtársai, közöttük Pál Tibor képviselő úr szólalt fel, és az önkormányzatok eszmeisége és jogai kérdésében foglalta össze a gondolatait. Az önkormányzatok is abban érdekeltek, hogy az önkormányzatok világában is a törvényes rend, a jogszabályok követése helyreálljon. Az egész területi közigazgatás átalakításának is az a célja, hogy rend legyen. Ha az önkormányzat a törvényeknek megfelelően, jogszabályoknak megfelelően hozza a döntését, akkor a törvényességi felügyelettel kapcsolatos kérdések nem is fogják érinteni. Ez összhangban áll azzal, ami az önkormányzatok érdeke is.
A Jobbik több módosító indítványt nyújtott be - Hegedűs Lorántné, Staudt Gábor képviselő úr -, és azt kifogásolják és azt szeretnék, ha a törvényjavaslat 5. § (1) bekezdését törölnénk.
(19.10)
A módosító indítványukat viszont nem tudjuk támogatni, mert ez ad lehetőséget arra, hogy amikor sorozatosan jogszabálysértő módon jár el az önkormányzat, akkor legyen lehetőség arra, hogy törvényességi felügyeleti bírságot szabjon ki a kormányhivatal, és ez egy olyan eszköz, amit korábban megelőzött törvényességi felhívás. Tehát az önkormányzatok nem kerülnek kiszolgáltatott helyzetbe, az önkormányzat számára ez nem jelent hátrányt.
Az önkormányzatok teherbíró képességének kérdését vetette fel Schiffer képviselő úr, és a kistelepülések helyzetéről érdeklődött. A kistelepülések kapcsán a járások kialakítása rendszerét említeném meg, mint a részünkről leginkább az őket figyelembe vevő rendszer létrehozását biztosító szabályozást, hiszen a járások kialakításánál a fő cél az volt, hogy az állam közelebb kerüljön az állampolgárokhoz. És az is cél volt, hogy a kistelepülésen élők ne kerüljenek hátrányba azáltal, hogy az államhoz államigazgatási feladatok kerülnek, tehát a jegyzőtől a járási hivatalhoz kerülnek. A képviselő úr egyfolytában beszélget, úgy látszik, a kérdése csak költői volt, és nem figyel arra a válaszra, amit neki próbálok adni éppen a kistelepülések védelme érdekében. Tehát a kistelepüléseken ügysegédek fognak dolgozni, már dolgoznak is január 1-je óta, ők a járási hivatal munkatársai (Dr. Schiffer András: Másról beszéltem!), és azokat (Dr. Schiffer András: Másról beszéltem, könyörgöm!) az államigazgatási ügyeket veszik fel, intézik és továbbítják a járási hivatalokba, amelyeket korábban a jegyzők intéztek. Ez is arról szól, hogy a kistelepülésen élőknek (Dr. Schiffer András: De másról beszéltem!) ne kelljen beutazni a járásszékhelyre (Hegedűs Lorántné: Be kell hogy utazzanak!), és ne kerüljenek hátrányosabb helyzetbe, mint amilyenben korábban voltak.
A kistelepülések, ha a törvényeknek megfelelően és a jogszabályoknak megfelelő módon hozzák meg a határozataikat és hozzák meg a rendeleteiket, akkor ők nem kerülhetnek hátrányos helyzetbe, és azáltal, hogy törvényességi felhívás keretében a kormányhivatal felhívja őket arra, hogy mi az, amit jogszabályellenesen hoztak, határozatot vagy rendeletet, így nem is értem a kérdést, hogy milyen módon kerülhetnének hátrányba. Természetesen, ha nem hajlandó egy település a törvényeknek és a jogszabályoknak megfelelő döntéseket hozni, akkor hátrányba kerülhet, de ez a nem jogkövető magatartása következtében állhat elő, a bírság csak ilyen esetben szabható ki, és ezt egészen világos keretek között szabályozza a törvényjavaslat.
Mint ahogy azt is, hogy kik az érintettek. Aki elolvassa a törvényjavaslatot és a törvényt magát is, ami - mint mondtam - egy korábbi szabályozás eredményeként a jogrendszerben már létező jogintézmény, akkor világosan látja, hogy kik az érintettek. Ebben nem új, csak egy elemében új a mostani törvényjavaslat, a társulások vonatkozásában, de a többi elemében semmi újat nem tartalmaz ez a javaslat.
Az alkotmányügyi bizottság elfogadott egy bizottsági módosító indítványt, amelyben a kormánymegbízott meghatározott feltételek között jogosult lesz a helyi önkormányzat alkalmazottai közül kötelezettségvállalásra jogosult személyt kijelölni. Erre sajnos volt példa az elmúlt időszakban, és ha a polgármester, a jegyző, az önkormányzat által egyéb kötelezettségvállalásra jogosult személy valamilyen oknál fogva akadályozott, akkor illetménykifizetés és egyéb kifizetések is veszélybe kerülhetnek. Ez egy biztonsági tartalék arra az esetre, ha nincs kötelezettségvállaló.
Ez tehát lényegében a törvényjavaslat. És szeretném eloszlatni ismételten a képviselő hölgyek és urak aggodalmait, félelmeit: közös érdekünk, a kormányzatnak is és az önkormányzatok világának is, hogy törvényes keretek között működjenek. Ezt szolgálja, ezt segíti a törvényességi felügyelet jogintézménye. Kérem, hogy támogassák a törvényjavaslatot.
Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.)
