HEGEDŰS LORÁNTNÉ
HEGEDŰS LORÁNTNÉ
HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az első három ajánlási pont tulajdonképpen - mind a hármat egyébként a Jobbik Magyarországért Mozgalom képviselői nyújtották be - más-más módon próbálja az 5. § e) pontját módosítani, illetve eltörölni, de mindegyiket egyazon okból tettük.
Valójában itt nekünk az a problémánk, a jelzett pont arról szól, hogy ha az érintett ugyanazon jogszabályi kötelezettségét ismételten megsérti, azonban az ismételten megsértett jogszabályi kötelezettség súlya nem indokolja más törvényességi felügyeleti eszköz alkalmazását, akkor a kormányhivatal törvényességi felügyeleti bírságot állapíthat meg, akárhány alkalommal, tehát sorozatosan - magyarul.
Az indoklásban is azt olvashatjuk, hogy adott esetben a törvénysértés csekély súlya más törvényességi felügyeleti eszköz alkalmazását nem indokolná. Tudjuk, hogy 12 különböző törvényességi felügyeleti eszközt állapít meg az Mötv., többek között a törvényességi felhívást, képviselő-testületi összehívást, Alkotmánybírósághoz fordulást, különböző bírósági utakat, fegyelmi eljárás kezdeményezését és így tovább, és egyébként a pénzbírságot is. Tehát a 12-ből egyetlen pont esetében, a pénzbírság esetében adja meg azt a lehetőséget a kormányhivatalnak, hogy mindenféle rangsorolás és mindenféle szolgálati út betartása nélkül, rögtön a “sárga csekket” küldje az önkormányzati tisztségviselőknek, polgármesternek, jegyzőnek vagy a képviselő-testületnek magának. Megítélésünk szerint ez durván sérti a jogállamiságot, hiszen az önkényes jogalkalmazás lehetőségét teremti meg a kormányhivatal számára.
Mi lesz ez az önkényesség? Lesz nyilván kormánypárti és ellenzéki képviselő-testület, lesz kormánypárti, illetve ellenzéki polgármester, és ezek alapján majd fog mérlegelni a kormányhivatal - hiszen mi lenne más az a mérlegelési mód, aminek alapján megtehetné a különböző törvények sértése közötti különbségtételt a kormányhivatal? Semmilyen más szempont ebben a törvényjavaslatban, módosító indítványban nem szerepel.
Ezért gondoltuk, hogy ezt mindenképpen törlésre, illetve átalakításra javasoljuk. Már csak azért is, mert egyébként itt tényleg nagyon súlyos pénzekről lehet szó adott esetben. Most nemcsak kifejezetten a felügyeleti bírságra gondolok, hanem itt az általános vitában elhangzott egy kormánypárti képviselőtársunk részéről, hogy itt adott esetben igen, gazdasági típusú rendeletekről van szó, ami ha a kormányhivatalnak valamilyen szempont szerint nem tetszik, például a költségvetését úgy alkotja meg az adott képviselő-testület, hogy egyszerűen képtelen betartani a hatályos jogszabályi rendelkezéseket, ami tudjuk, bebizonyosodott az elmúlt napokban, hetekben, és ezt több száz polgármester megerősíti, amit most mondok, hogy képtelenség betartani azt a jogszabályi rendelkezést, hogy működési hiány nélkül megtervezhesse adott esetben egy település az idei költségvetését, akkor majd a kormányhivatal küldi is megint a “sárga csekket” a polgármesternek, jegyzőnek. Vagy ha nem elég nagy lendülettel emeli majd a helyi adókról szóló rendeletében a helyi adók mértékét, az építményadó, a telekadó mértékét az adott képviselő-testület, majd megint csak megy a sárga csekk a polgármesternek.
Tudjuk, hogy az IMF-fel kapcsolatos szabadságharc keretében meghirdette a kormányzat, hogy Magyarországon nem lesz ingatlanadó. Hát valóban nem lesz, hiszen már van. Pontosan a Fidesz-kormányzat az, amely rendre-módra rászorítja az egyes képviselő-testületeket, hogy az adott településen vezessék be - ha még eddig nem volt - az építményadót, a telekadót és így tovább, tehát az ilyen vagyoni típusú adókat, azért, hogy ezt a bizonyos hiányt, amit már az előbbiekben is említettem, valamilyen úton-módon ki tudják pótolni a képviselő-testületek. Tehát igen, én úgy gondolom, hogy ennek az aránylag rövid szakasznak vagy rövid bekezdésnek igenis nagy súlya van, és hihetetlen következményekkel fog járni képviselő-testületeink életében.
Ugyanakkor egy másik szempontra is szeretném felhívni az önök figyelmét, pontosan ezzel összefüggésben. Nevezetesen, hogy mi is lesz az a jogszabályi kötelezettség, ami adott esetben megsértésre kerülhet. Tudjuk, hogy pont a mai napon szavazta meg a tisztelt Ház, hogy a holnapi napon lesz tárgyalva Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása, és ez nagyon komolyan bővíteni kívánja a kormányhivatal törvényességi felügyeleti jogkörét, azon belül is az aktuspótlás lehetőségét, magyarul, hogy ezentúl ez nemcsak önkormányzati rendeletre, hanem önkormányzati határozatra is ki fog terjedni.
Ezek után gondoljuk, hogy ha majd valamely határozatot nem úgy, vagy egyáltalán nem hajlandó meghozni az adott képviselő-testület, vagy a polgármester nem hajlandó előterjeszteni, akkor nem fog majd élni rendre-módra a törvényességi felügyeleti bírság eszközével a kormányhivatal? Dehogynem! Ez egy rendkívül durva beavatkozás az önkormányzataink önkormányzatiságába, az önálló működésükbe, ennek nagyon durva megsértése, mondhatjuk nyugodtan, hogy az önkormányzatiság zárójelbe tevése vagy felfüggesztése itt Magyarországon.
Még egy ellentmondásra is szeretném ezzel kapcsolatban felhívni az önök tisztelt figyelmét. Éppen ebben, Magyarország Alaptörvényének negyedik módosításában van egy leendő ellentmondás a jelenleg előttünk fekvő törvényjavaslattal. Nevezetesen, és egy pillanatra itt most idézni fogom, ez már a bizottsági módosító indítványok közül a 2. pont, ami most az ajánlási kötet vagy előterjesztés szerint nem tudom, hogy hányas pont, elnök úr, ezért elnézést kérek, tehát a bizottsági módosító indítvány 2. pontja foglalkozik azzal a résszel, amikor a kormányhivatal javaslatot tesz - tehát csak javaslatot tesz - a miniszternek, a miniszter pedig kezdeményezi a kormánynál, hogy a kormány indítványozza az alkotmánybírósági felülvizsgálatot egyes önkormányzati rendeletekkel kapcsolatban.
Tehát ez van a jelenleg előttünk fekvő törvényben, ugyanakkor Magyarország Alaptörvényének negyedik módosításában pedig az Alkotmánybírósággal kapcsolatban - egy pillanat, olvasom, hogy hogyan van megfogalmazva - ”a fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezésére felülvizsgálja az önkormányzati rendeleteknek az alaptörvénnyel való összhangját”. Ez lenne tehát az Alkotmánybíróság feladata. Tehát értik, az egyik alkalommal a kormányhivatal kezdeményezésére bírálja felül az alaptörvénnyel való összhangot az Alkotmánybíróság, ugyanakkor az előttünk fekvő törvényjavaslat szerint pedig a kormány kezdeményezésére, illetve pontosabban a miniszter kezdeményezésére, a kormány indítványa alapján.
Tehát akkor most melyik az igaz? Úgy gondolom, hogy itt egy nagyon komoly koherenciaprobléma van, tisztelt államtitkár asszony.
(18.40)
Nagyon örülök, hogy végre fölemelte a fejét a notebookból, és talán egy picit idefigyel rám, mert azt gondolom, hogy az önök törvényalkotó munkájának a meglehetősen minőségileg megkérdőjelezhető voltára próbálom fölhívni az ön szíves figyelmét, és talán önnek is jót fog tenni, ha egy ilyen durva hiba előbb-utóbb kiküszöbölésre fog kerülni.
Köszönöm szépen a szót, elnök úr, köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
