DR. ILLÉS ZOLTÁN
DR. ILLÉS ZOLTÁN
DR. ILLÉS ZOLTÁN vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Úr, volt Miniszter Úr! Valószínűleg csak egy nyelvbotlás lehetett az ön részéről, bocsásson meg, hogy mindjárt egy kiigazítással szeretném kezdeni. Ön, amikor lerakási járulékot szeretett volna mondani, lerakási hulladékot mondott, de ez valószínűleg vagy a szövegben szerepelt így, vagy más zavar lehetett, vissza lehet majd nézni a szó szerinti jegyzőkönyvet.
Tisztelt Ház! A helyzet az, hogy én egy udvarias ember vagyok, ezért igazából nem kívánnék azzal előhozakodni, hogy a káosz legfeljebb a baloldalon van manapság. Másrészt viszont: nem kívánom az MSZP frakciójának hörgését magamra vonni, ezért csak tisztelettel jelzem, hogy a kosz meg azáltal teremtődhetett volna, hogy 2008-ig önök azt a hulladékostörvényt nem nyújtották be a parlamentbe, amelyre az Európai Unió felszólította az előző kormányt.
Most akkor viszont nézzük a dolgokat sorrendjében! Először is azért korszakalkotó ez a törvény, mert az Európai Unió legjobb elvárásait teljesíti, és összehasonlítva a nyugat-európai országokkal, a legkorszerűbb dolgok találhatók benne, de a tetejébe úgy, hogy azok még életbe is léptethetők és megvalósíthatók. Az Európai Unió elvárása az a hulladékoshierarchia, amelynek az elején a hulladék keletkezésének kiküszöbölése van, és a legkevésbé preferáljuk mi is és az Európai Unió is a lerakást. Ezért van az, hogy a lerakási járulék, amely ez idáig 27 tagország közül 26-ban bevezetésre került, Magyarországon most került bevezetésre, ennek a kormánynak az időszakában, és ez a lerakási járulék mint egy negatív ösztönző azt eredményezi, hogy a közszolgáltatást végző cégeknek nem éri meg lerakni. Ugyanakkor illegálisan nem tudják elhelyezni a több százezer tonnát, és nem tudják a lakosságra hárítani a miniszterelnök úr, a kormány döntése értelmében. Ebből az következik, hogy csakis az eddigi extraprofitjukból kell ezt kigazdálkodni, illetve visszacsatolás révén a szelektíven gyűjtött papír, műanyag, fém és egyéb hulladékok bevételt jelentenek a számukra, ami lehetővé teszi, hogy a költségeik ne növekedjenek, a tetejébe a lerakási járulék, amely mégiscsak bejön, visszaosztásával pályázati úton támogatni fogjuk a közszolgáltatást végző cégek nagyobb mértékű szelektivitásának elérését. Ennyit a lerakási járulékról.
A díjak tekintetében 4,2 százalék az, amit 2013-ban emelésként lehetővé tett a kormány, pont az Európai Unió által megkövetelt költség-haszon elemzések megvalósítása érdekében. Ez segített Szegednek is. Más városok 2013. január 1-jéig törvényszerűen emelhették 850 forint/ürítésig a hulladékosdíjat. Mondom: törvény szerint 2013. január 1-jéig. 2013. január 1-je után törvénytelen. Akár fideszes az önkormányzat, akár nem, urambocsá! 2013-ban 4,2 százalék erejéig növelhetik.
Több szolgáltató - azt mondja volt miniszter úr - verseng. Ez pont azt jelzi, hogy igenis ezen a piacon nem kell attól félni, hogy a külföldi cégek kivonulásával vagy részleges kivonulásával gond támad, pont azért, mert a világ legnagyobb üzletei a hulladékosterületen vannak ebben az országban is. Pontosan a közszolgáltatóknál értük el azt, hogy többségi önkormányzati tulajdonba, még a menedzsmentjogok tekintetében is többségi önkormányzati tulajdonba kerültek, elvégzik a szolgáltatást nagyon magas színvonalon. Korszakalkotó (Az elnök csenget.) új törvény született.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiból.)
