DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Ennek a rendkívül fontos törvényjavaslatnak a vitájában szeretnék önökkel megosztani gyakorló ügyvéd szemszögéből is néhány olyan esetet és tapasztalatot, amely alátámasztja, hogy miért volt már nagyon régóta szükség egy ilyen típusú törvényjavaslatra, és miért kell adott esetben a jobbító szándékú módosító javaslatokat is befogadni a tökéletessé tétel érdekében. Ez - mint ahogy el is mondták képviselőtársaim - nyilván önmagában nem fog áttörést hozni, de egy nagyon jelentős előrelépést jelenthet a visszaélésszerű, csalárd üzletpolitikát folytató cégekkel szemben, akik az építőipar jelentős szeletét uralták, uralják. Ezek különböző, változó létmódban vannak, hol felbukkannak egy hirtelen felfutó projektcégként, ami aztán felszív egy több száz millió forintos, akár milliárdos nagyságrendű beruházást, majd pedig röviddel a kivitelezés előtt kimentik belőle a pénzt, és lényegében akár már a kivitelezés előtt, vagy a kivitelezés után egyszerűen eltűnnek, felszívódnak. Olyan műszaki ellenőri közreműködést vesznek igénybe, amelynek az a lényege és célja, hogy mindenáron fizetési haladékot érjenek el, mindenáron hibát találjanak a teljesítésben, és ennek nyomán pedig időt adjanak maguknak arra, hogy lényegében lelépjenek, ellépjenek azoktól a kivitelezőktől, akik - ahogy többen is rámutattak képviselőtársaim közül - a végponton állnak, akik odarakják a téglákat, akik beépítik az építőanyagot, akik a saját végpontjukon finanszírozzák az élőmunkaerőt, akik végül is a hátukon hordozzák minden kivitelezési munka lényegét. Tehát éppen ezért már nagyon régóta várta a szakma és várták a vállalkozók, hogy valami történjen ezen a téren, valami gátolja meg ebben ezeket a nagyberuházó cégeket.
Konkrét esetet is elmondanék, nyilván nevek nélkül, egyszerűen csak annak illusztrálására, hogy milyen végzetes következményekkel járhat egy nagyberuházó cég bedőlése. Miről van szó? Egy üzletközpont kiépítése kapcsán a kis magyar vállalkozás, a végponton álló vállalkozás szakszerű és korrekt munkavégzéssel, tízmilliós nagyságrendben elvégezte azt a faipari munkát, amelyet számára a szerződés előírt. A részteljesítések rendszerében persze az első részletet megkapta, de utána beindult az a folyamat, amely gyakran megfigyelhető az ilyen beruházásoknál, mégpedig az, hogy minél jobban kezd közeledni a végszámlák kiállításának időpontja és a végteljesítés időpontja, hirtelen a főberuházó részéről vagy pedig a fölötte álló vállalkozó részéről egyre több rejtélyes körülmény merül fel. Itt is jelen esetben olyan átadott munkákkal kapcsolatban állítottak hibás teljesítést, amelyről abszolút nem volt szó, olyan határidőcsúszásokat állapítottak meg, amely tényszerűen nem volt megfelelő a kötbér-érvényesítés érdekében, és minden más olyan körülményt felhoztak, ami azt szolgálta, hogy elhúzzák a kifizetést. Ez aztán a többi vállalkozó felé párhuzamosan zajlott egy időben. Tehát odajutottunk ennek a konkrét munkának a végén, hogy természetesen ez a kis magyar vállalkozás a többiekhez hasonlóan mire kényszerül? Arra, hogy egyáltalán a munkavégzése érdekében pénzt tartson a vállalkozásában, faktorálásra kényszerül. A faktorcégek szorításába kerül, és a faktorcég ugyan meghitelezi azt az elmaradt vállalkozói díjat, amelyet nem kapott meg határidőben, de ő ezt utána kifizeti a saját beszállítóinak, munkavállalóinak, majd pedig amikor a faktorcég nem tudja behajtani ezt a szerződés szerint a beruházón, akkor ismét a kisvállalkozás felé fordul, és a kisvállalkozás ennek nyomán felszámolás alá kerül. Felszámolás alá került ez a konkrét beruházó cég is, több száz magyar vállalkozással egyidejűleg ott áll ez a kis magyar vállalkozás, és a végtelenségig nyúló felszámolási eljárásban azzal kell szembesülniük, hogy lényegében a követelések mértékét abszolút mértékben nem fedezi a saját forrása, tőkéje.
Természetesen itt is át kellett élni, mint sok más esetben, hogy a felszámolók rendszerében is olyan súlyos rendszerhibák vannak, hogy sajnos a legtöbb esetben egyáltalán nem a hitelezői érdekvédelem szempontjai szerint járnak el. Tehát nagyon fontos, hogy ennek az egész csomagnak a hatékonysága érdekében az egyébként nagyon helyes és nagyon fontos önállóan felállított szakértői szerv intézménye, valamint a polgári perrendtartáson és a polgári törvénykönyvön történő átvezetése mellett odafigyeljünk arra, hogy a felszámolói rendszer is teljes körű megújítást, teljes körű átvilágítást nyerjen. Ne fordulhasson elő, hogy például olyan felszámoló cégek vesznek részt felszámolásban, amelyek saját névre szóló részvénnyel nem is rendelkeznek, tehát törvényi feltétele hiányzik annak, hogy felszámolói tevékenységet folytassanak, és ilyen felszámoló cég nem is egy és nem is kettő van tudomásom szerint.
Ami itt áttörést hozhat, és amiért tényleg nagyon fontosnak tartom ezt a javaslatot, az, hogy olyan kivételes bizonyító ereje lesz ennek a szakvéleménynek, amely nemcsak hogy a per érdemi eldöntésekor biztosít lényegében külön szakértői kirendelés nélkül elbírálási alapot jelentő bizonyítékot, hanem lehetőség van arra, hogy egyrészt - nagyon helyesen - egy kivételes, rendkívüli eljárásnak minősüljön, tehát a kiemelt jelentőségű perek szabálya szerint folyjon az ügy, sokkal gyorsabban, szorosabb időhatárokkal. Másrészt pedig ideiglenes intézkedés is valóban elrendelhető, ami lényegében döntő jelentőségű, hiszen a legtöbb ilyen csalárd építőipari beruházásnál azt látjuk, hogy minél közelebb kerülünk a teljes körű kivitelezéshez és a végső számla kifizetésének határidejéhez, annál jobban nő a kockázata annak, hogy nem jut hozzá a teljesítési ellenértékhez a vállalkozó. A részteljesítések során is már be szokott indulni ez a jelenség. Tehát nagyon fontos, hogy ha a szakértői szerv az egyébként megfelelő garanciákkal övezett módon elvégzi a munkáját határidőn belül… A 30 napos határidő nagyon fontos. És nagyon fontos az is, ezt is üdvözölni lehet, hogy a szakértői szemle elvégzéséhez is törvényi garanciákat ad a javaslat, kifejezetten kötelezi a munkahelyszín birtokosát arra, hogy a szakértő számára bebocsátást biztosítson. Hozzáteszem: ennek elmaradását vagy ennek gátlását megfontolandó lenne a büntető törvénykönyvben szankcionálni. Nagyon sok szankciórendszert szerettünk volna egyébként is a csalárd vállalkozásokkal szemben érvényesíteni.
Már a büntető törvénykönyv vitájában is benyújtottunk számos ilyet, a polgári törvénykönyv vitájában is, hogy akár a korlátolt felelősséggel visszaélő cégvezetők eltiltási ideje sokkal hosszabb legyen, ha felszámolással szűnik meg a cégük, vagy pedig aki kifejezetten ilyen visszaélésszerű, csődbűntetthez közel álló cselekményeket követ el pusztán a számlakifizetések tudatos elmaradása miatt, és mondjuk, nem kerül felszámolásba a cégük, de életvitelszerűen úgy működik a cég, hogy folyamatosan késedelmesen fizet, már önmagában az is legyen akár büntető törvénykönyvi tényállás. De most a büntető törvénykönyv nincs megnyitva, mégis mindenképpen azt javaslom, kísérje büntetőjogi szankció is azt, ha a birtokba lépést gátolja a telephely vagy az építési terület birtokosa.
Nagyon fontos szempont, és a végrehajtásban rejlik majd a lényeg, hogy a szakértői szerv vajon ellen tud-e állni a korrupciós nyomásnak. Ez döntő jelentőségű dolog, hiszen gyakorlati tapasztalatból is tudjuk, és sajnos ezt ügyvédként is tapasztalom, tapasztaltam a múltban sokszor, hogy sajnos a szakértők sem megfellebbezhetetlenek, feddhetetlenek minden tekintetben - nyilván ez egy szűkebb réteget érint, nem lehet általánosítani, nem is szabad -, ezért mindenképpen ki kell arra térni, hogy ennek a szervnek teljes mértékben mentesnek kell lennie még az árnyától is annak, hogy korrupciós nyomás alá kerüljön. Nyilván a vezetőn sok fog múlni, azon, hogy ki lesz a vezetője, és milyen kiválasztás alapján kerülnek majd a szakértők ebbe a rendszerbe. Nyilván az előélet-vizsgálattól kezdve sok más szempontot figyelembe kell majd venni.
Összességében tehát azt kell mondanunk, hogy a kis magyar vállalkozások számára ez a javaslat nagy segítséget jelenthet. Az előterjesztett módosító javaslatot, amelyet Staudt Gábor képviselőtársam jegyez, én is az önök figyelmébe ajánlom. Kérem, fontolják meg, hogy a 400 millió forintos beruházási értéket nem kellene fenntartani a polgári perrendtartás keretében érvényesíthető követelésérvényesítésre.
(15.00)
Magyarul, a szakértő szerv által elkészített szakvéleményt ne csak a 400 millió forintig terjedő perekben kelljen különleges bizonyító erővel figyelembe venni és kapcsolni hozzá azokat a következményeket, amelyeket a törvény megfogalmaz, mint ideiglenes intézkedés alapjául szolgálhatóság vagy előzetes végrehajthatóság, hanem a 400 millió forintnál nagyobb vállalkozói értékű ügyeket is, mert a láncolat végén álló magyar vállalkozás számára az a döntő, hogy abban a kivitelezési munkában, amelyben ő munkát végez, a korrekt és határidőben történő kifizetés ezzel a segítséggel megtörténhessen. A kis magyar vállalkozót nem az érdekli, hogy a beruházási érték összességében 400 millió forint fölött vagy alatt van, hanem az, hogy jusson hozzá az ő megrendelője is, mert igaz, hogy a lánctartozások jelentős részben csalárd okok miatt alakultak ki, amikor a csúcson a főberuházó adott esetben tényleg tudatosan él vissza azzal a lehetőséggel, amit számára ez a konstrukció biztosít, tehát tudatosan lép le a fedezettel, máskor viszont a középszinteken álló vállalkozói lánc tagjai kerülnek olyan helyzetbe, hogy nem tudják kifizetni az alattuk álló alvállalkozókat, és az ő ügyletértékük számos esetben meghaladhatja a 400 millió forintot.
Tehát nyissuk ki ezt a lehetőséget minden beruházási értékkel érintett vállalkozásra, hogy jusson el a legyűrűző hatása az összes vállalkozáshoz, legyen ez egy olyan eszköz, amely kitörési pontot jelenthet a magyar építőipar válságából. De ahogy képviselőtársaim közül többen is elmondták, ez önmagában nyilván kevés, tehát az építőipar egészének kell egy olyan lendületet kapnia, amelyet már gazdaságpolitikai eszközökkel kell serkenteni. Mindenesetre ez egy olyan előterjesztés, amit ebben a formában helyeselünk, támogatunk, sokan várták ezt, és kérjük, hogy az előterjesztett módosító javaslatunkat fontolják meg, támogassák, és akkor úgy gondoljuk, hogy az egész javaslat betöltheti a rendeltetését.
Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
