DR. STAUDT GÁBOR
DR. STAUDT GÁBOR
DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Bár felírtam magamnak, hogy milyen bevezetővel kezdeném ezt a törvényjavaslatot, illetve az ahhoz való hozzászólást, de Tóth Csaba MSZP-s képviselőtársam egyszerűen felforralta a véremet olyan szempontból, hogy sokáig gondolkoztunk azon, hogy az elmúlt nyolc évben, ami történt, az egy megfontolt aljasság és támadás volt-e a magyar nemzet ellen, vagy esetleg ez a butasággal és a szakmai hozzáértéssel vegyült.
Ha Tóth képviselőtársam ennyire tökéletesen tudja a hibákat, tökéletesen felsorolta, hogy mi a probléma akár ezzel a javaslattal - természetesen tökéletes javaslatot nem lehet előterjeszteni, de legalábbis el kell indulni valahol -, akkor az elmúlt nyolc évben miért nem csináltak semmit, illetve az MSZP-kormányzatok nyolc éve alatt. Miért nem történt semmi azonkívül egyébként, hogy állami szintre emelték ezt a - nevezzük így - piramisjátékot, ami arról szólt, hogy pont a vállalkozási láncok alján lévő legkiszolgáltatottabb alvállalkozók nem kerültek kifizetésre, és egyébként ezután sokszor akár tömeges öngyilkosságok következtek? Ezt láttuk, nem történt semmi, és amikor egyébként egy javaslat, ami nem tökéletes… - és én is el fogom mondani, hogy hol lehetne ezeken javítani, vagy milyen irányban lehetne jobbító szándékkal módosításokat megfogalmazni.
(13.50)
Ha legalább azt látjuk, hogy valamiféle politikai akarat kialakul, vagy a probléma megfogalmazása megtörténik, akkor önök tulajdonképpen azt sorolják, hogy mik azok a pontok, amelyek alapján nem jó. Én azért várnám azt a felsorolást, hogy az MSZP 8 éves kormányzása alatt mi történt, azonkívül, hogy a balkániról a még keletebbi szintre süllyedt a magyar építőipar, az állami beruházások morális szintje, a kifizetéseknek és az alvállalkozóknak az átverése.
Visszatérve a javaslatra, Szatmáry képviselőtársam, államtitkár úr elmondta, hogy már korábban - és erre is muszáj kitérni a felszámolási ügyletekkel kapcsolatban - sor került egy olyan javaslatra, Btk.-módosításra, amely egyébként a felszámolóbizniszt vagy - azt kell mondjam - sok esetben a felszámolómaffiát hivatott egy kicsit kordában tartani. Hozzáteszem, hogy ezt eléggé elkésettnek tartjuk, lévén, hogy eltelt több mint húsz év. Nemcsak a magánvállalkozások viszonylatában, hanem tulajdonképpen a beérkezett információk alapján kimondható, hogy a felszámolási rendszer hiányosságai, a felszámolócégek visszaélései vezettek oda, hogy az egész nemzeti vagyont sikerült elherdálni, és a ’90-es rendszerváltás, módszerváltás után ott állunk, hogy az államadósság a többszörösére, a nemzeti vagyon meg tulajdonképpen majdnem nullára csökkent.
Nagyon jó lenne egyébként a felelősöket megtalálni, a Jobbik többször szorgalmazta, hogy nem elég jó lépéseket tenni az irányba, hogy a jövőben ez kevésbé történjen meg, az elszámoltatásra kellene a nagyobb hangsúlyt fektetni. Lévén, hogy most már maximum a magáncégeket tudjuk megvédeni, ami szintén nagyon fontos, de az elherdált nemzeti vagyont, amelynek értéke egyébként még a legoptimistább becslések szerint is több tízezer milliárd forint, amit az elmúlt évtizedekben elherdáltak, lenulláztak, azért kiált, hogy ez az elszámoltatás megtörténjen. És bizony-bizony örülünk neki, hogy legalább a kormányzat is eljutott arra a szintre, hogy a problémát felismerte, bár mi úgy gondoljuk, hogy nemcsak a jövőben, hanem ahogy mondtam, a múltban is meg kellene ezt oldani. Egyébként, hogyha az információknak lehet hinni, akkor a jövőben tervezi a kormányzat azt is, hogy a felszámolók névjegyzékét, tehát a felszámolók személyét is egy alapos górcső alá véve esetleg kiszűri azokat a cégeket, amelyek nem megfelelően jártak el. Ezt egyébként várjuk, de ahogy elmondtam, az elszámoltatással együtt és a múlt feltárásával együtt.
A törvényjavaslat, amely előttünk fekszik, tulajdonképpen egy megfelelő lépés, ha nem is elégséges lépés, én a részleteibe szeretnék belemenni, hogy mi az, amit még esetleg hiányolunk belőle, ez az alkotmányügyi bizottság ülésén is elhangzott, vagy nagyon sok javaslat és kérdés ott is megfogalmazódott. Az, hogy felállításra kerül a teljesítésigazolási szakértői szerv, azt kell mondjam, ez nem egy rossz dolog, bár hiányoljuk, hogy miért csak a tervezési, építési, kivitelezési munkák teljesítésére lesz ez korlátozva. Értem én, hogy itt a legnagyobb a baj, de ha sikeresen vizsgázik a rendszer, vagy a jövőben egyéb intézményeken gondolkodik a kormányzat, akkor egyéb területekre is jó lenne kiterjeszteni, bár értem, hogy a törvényjavaslat célja jelen pillanatban a legégetőbb építési szektornak a valamiféle hatékonyabb szabályozása.
Az is egy jó dolog, hogy a mellékkötelezettségekre is kiterjed a tervezet, tehát a mellékkötelezettségeket is a szabályozandó körbe szeretnék vonni. Azt viszont el kell mondani ebben a körben, hogy igazságügyi szakértőkről beszélünk, akik a kinevezést majd a minisztertől, tehát az építésgazdaságért felelős minisztertől fogják kapni, itt benne van a szövegben, hogy kormányrendelet fogja ennek a pontos rendszerét kidolgozni. Itt felhívnám a figyelmet, hogy a személyi körülmények, személyi követelmények nagyon fontosak, lévén, hogy Magyarországon azért sokszor láthattuk azt, hogy nem minden esetben csak olyan szakértői vélemények készülnek el akár egy bírósági eljárásban kirendelt szakértő részéről is, ami száz százalékig a szakma egészének a szaktudását vagy értékítéletét hordozza. Tehát itt felhívnám a kormány jelen lévő tagjainak a figyelmét, hogy nagy gondot fordítsanak a követelmények meghatározására és a számon kérésre, hogy ne alakulhasson ki egyfajta visszaélésszerű alkalmazás, illetve olyan szakértők ne kerülhessenek be ebbe a körbe, akiknek esetleg a munkájával korábban problémák merültek fel. Csak a legjobb és a legfeddhetetlenebb emberekkel dolgozzon ebben a formában együtt a szakértői szerv, és hogyha valaki hibázik vagy esetleg tudatosan hibázik, akkor nagyon komoly szankciókat kell ebben az esetben életbe léptetni.
A szakértői szervnek feladata lesz a teljesítések vizsgálata és az ellenérték összegének a meghatározása. Ez, ahogy elmondtam, egy jó gondolat, mert sokszor egy olyan tudatos csiki-csuki piramisjáték kezdődik el a kifizetésekkel kapcsolatban, aminek tulajdonképpen mindig a legnagyobb kárvallottja a kis- és középvállalkozó. Itt annak is örültem, hogy egyfajta határidő kerül bele, tehát hogy a szakértői szervnek a 30 napos, esetleg kiemelt ügyekben 60 napos határideje van elkészíteni ezt a szakvéleményt; ez egy nagyon fontos garancia, hogy ez törvényi szinten meghatározásra kerül.
Szintén jó, hogy az ingatlanba belépés biztosított a szakértő számára akár a rendőrség közreműködésével is, ez kizárhatja azt, hogy esetleg rosszhiszemű módon ne lehessen a szakértőket távol tartani az ingatlanoktól. Az a rendszer szerintem jogilag megérdemli minimum a bizalmat ebben a tekintetben, hogy a szakértői vélemény alapján már a bíróság meg tudja hozni a megfelelő intézkedéseket, és nem húzódik el addig az ügy, hogy mondjuk, az a fél, akinek fizetnie kell, adott esetben addigra felszámolja magát, tehát az ideiglenes intézkedések elrendelése, illetve a kölcsönösen beépített garanciák, amik alapján ez ahhoz van kötve, hogy bizonyos esetekben garanciával bírjon az is, aki a pénzt kapja, hogy visszaélésszerűen se lehessen alkalmazni, ez, ahogy mondtam, csiszolható, de megérdemli a beléfektetett bizalmat ez a jogrendszer.
(Dr. Stágel Bence elfoglalja helyét a jegyzői székben.)
Ami ebben a javaslatban nincs benne, de a bizottsági ülésen tisztázásra került, és szeretném, hogy itt is kimondásra kerüljön, az a díjazás kérdése, lévén, hogy az első kérdésünk a személyi-szakmai követelmények mellett az volt logikusan, hogy mennyibe kerül mindez, mert hogyha nagyon drága, akkor nem tudják majd igénybe venni nagy számban azok a kisvállalkozók, magánszemélyek, akik adott esetben ezért folyamodhatnának. Én azt a megnyugtató tájékoztatást kaptam, hogy ennek az összege 0,1 százalék lesz, tehát a szakértői díj a követeléshez képest 0,1 százalékban kerülne meghatározásra a majdani kormányrendeletben, minimum 60 ezer, maximum 400 ezer forintos határösszeg között. Ebben a formában, hogyha ez így kerül bele a kormányrendeletbe, én elfogadhatónak tartom, és egy reális összegnek, és nagyon remélem, hogy nagy elmozdulás a végső végrehajtási rendeletben nem fog bekövetkezni.
Az, hogy a kiemelt jelentőségű perek szabályrendszere idekerül betételre, ennek, gondolom, az lehetett az indoka, hogy többen vegyék igénybe, és gyorsítsák ezeket az eljárásokat, hozzáteszem, hogy itt azért egy kritikával is élnék, ugyanis úgy szól a beterjesztett javaslat, hogy 60 napon belül kell majd a szakvélemény kézbesítésétől a bírósághoz fordulni. Ahhoz, hogy a kiemelt jelentőségű perek szabályai szerint legyen tárgyalva ez az eljárás, és hogy ezen 60 nap alatt még le kell folytatni egy egyeztető eljárást is, meg kell kísérelnünk a jogvita peren kívül elintézését, amivel nem is az a gond, hogy a peren kívüli elintézésre vannak rászorítva, mert ez jó, de a 60 nap lehet, hogy nem minden esetben lesz elég egy olyan kötelező feltételként, hogy ha abból az igényérvényesítő kicsúszik valamilyen oknál fogva, akkor már nem tud élni azzal a lehetőséggel, amit ez a törvényjavaslat megteremt. Én itt talán tágabbra húznám azt a határt, ami esetében a felperes még az igényét érvényesítheti.
(14.00)
A 400 millió forintos összeghatárt őszintén szólva nem teljesen értem, hogy afölött miért nem adjuk meg ezt a lehetőséget. Lehet, hogy van erre megfelelő magyarázat, de jobb lenne, ha egy ilyen szűkítő feltétel nem kerülne bele a javaslatba. Lévén, hogy egyébként is garanciákkal kell bírni 400 millió forint alatt is ahhoz, hogy ehhez az eszközhöz folyamodjanak. Tehát indokolt lehet ennek kiterjesztése.
Végül még három észrevételem lenne. Értem én, hogy egy európai uniós irányelv alapján a jelenleg hatályos Ptk.-t nagy arányban, elég komoly módon kívánja módosítani ez a törvényjavaslat, bár hozzáteszem, elég vicces, hogy már elfogadtuk az új polgári törvénykönyvet, az új kódex már elfogadásra került, ennek ellenére most még a régi, jelenleg hatályos Ptk.-ban eszközlünk jelentős módosításokat. Ez így egy kicsit komikus, megmondom őszintén. Tehát ezt esetleg át lehetett volna hidalni. Ráadásul a jelenleg hatályos Ptk.-ba is beemelésre kerülnek azok a megfelelési záradékok, tehát hogy mely európai uniós irányelvnek felel meg a régi Ptk.-nk és annak módosítása. Már többször elmondtuk, hogy ezt magába a polgári törvénykönyvbe nem kell beemelni, elég, ha az azt módosító rendelkezések között szerepel. Most is láthatjuk, milyen komikus, hogy minden esetben a polgári törvénykönyvet is változtatni kell, ha néhány új irányelvnek meg akarunk felelni. Ez egyébként az új kódex esetében is sajnos gyakorlat lesz. Azt kell mondjam, hogy a megfelelési rendelkezések miatt ezért rendszeresen módosítani kell majd a Ptk.-t, ami nem túl elegáns. De úgy tűnik, a kormányzat elhivatott e mellett az egyébként nem kötelező jogtechnikai, nem is túl szép jogtechnikai megoldás mellett.
Végül egy másik érdekesség, amit én magyarországi parlamenti képviselőként és jogalkotóként kicsit furcsának tartok. Úgy került be ez a 40 eurós érték, aminek a célját értem, ez egy átalány kártérítésiigény-érvényesítési érték, hogy nem forintosították magában a törvényben, hanem a magyar jogszabályba vesszük bele azt, hogy a Magyar Nemzeti Bank hatályos árfolyamának megfelelő 40 eurós összeg. Tehát ez mindig egy váltakozó, ingadozó összeg.
Nem tudom, elnök úr, egy perc hosszabbítást kérhetek esetleg hozzá, és akkor le tudom zárni? (Jelzésre:) Köszönöm szépen.
Tehát ezt azért tartom érdekesnek és kifogásolhatónak, mert Magyarország törvényes fizetőeszköze a forint. Ennek alapján illő lett volna ezt a 40 eurót már a törvényben forintosítani, akár egy magasabb sávban meghúzni, lehet az akár 15 ezer forint is, és akkor benne maradunk még az árfolyammozgásokban, és nem mondhatják azt, hogy az irányelvnek nem felelünk meg. De így egy kicsit komikus, hogy amíg a törvényes fizetőeszköz a forint, addig a törvényjavaslatban vagy majd a törvény szövegében az szerepel, hogy 40 eurót kell magyar feleknek egymás között megfizetni a Nemzeti Bank megfelelő árfolyama alapján. Ezt el kellene kerülni.
Tehát mindent összevetve, bízunk benne, hogy egy bizonyos körnek segítséget tud nyújtani ez a javaslat, reméljük, hogy ez még tovább pontosításra és kiegészítésre kerülhet. Mindenesetre, ha nem is tökéletes, de egy jó irányba tett lépés, és nagyon bízunk benne, hogy az ezt kitöltő kormányrendeletek is a jóhiszeműség és a hatékonyság talaján a maximumot fogják kihozni a helyzetből.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)
