MANNINGER JENŐ
MANNINGER JENŐ
MANNINGER JENŐ (Fidesz): Tisztelt Alelnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogyan itt elhangzott, rendkívül sokágú problémáról van szó, sok oka van annak, hogy a lánctartozások létrejöttek. Azért hadd mondjam el én is, hogy alapvetően persze az igaz, hogy a gazdasági válság is hozzájárult, ez nagymértékben növelte a számokat, ma már azt lehet mondani, hogy 400 milliárd forintra tehető a tartozásállomány. Azért azt is el kell mondani, hogy - ahogy említette az államtitkár úr - voltak kormányzati intézkedések, mert az áfával való trükközések, a trükkök százai felgyorsították ezt a lánctartozási folyamatot.
(13.30)
Valóban, a gazdasági válság, 2006-2008 óta csökkent az építőipari beruházás nagyságrendje is. Természetesen most a Szocialista Párt részéről a lakásépítés számonkérése az hasonlít a többi ilyen megjegyzésükhöz, amire alapvetően azt lehet mondani, hogy az okok bennük kereshetők, hiszen a devizahitel nagyságrendje, a devizahitel ilyenfajta elterjedése akkor kedvezett a lakásépítésnek, tehát egyfajta előrehozott beruházások valósultak meg. Viszont ennek az a hátulütője, hogy mára 70 százalékkal csökkent a lakásépítések száma, ami nagymértékben ennek is köszönhető. De ez a problémának nyilván csak az egyik része.
Abban egyetértünk, hogy több oka van ennek. Ilyen például a jogbiztonság hiánya. Az elmúlt tíz évben nem sikerült megteremteni azt a jogbiztonságot, ami az építőipari vállalkozásokat arra ösztönözte volna, hogy a lánctartozásokat lehetőleg kerüljék el. Nagyon gyakori jelenség volt projektcégek létrehozása vagy akár rosszhiszemű kijátszása is. Az építőipari beruházások volumenének a csökkentése sokszor valóban azt is eredményezte, hogy az árlejtés miatt áron aluli vállalkozások is voltak, ami szintén, talán nem szándékosan, de mégis oka lehetett a lánctartozások kialakulásának. Ezenkívül adott esetben még az építői fedezet hiánya is előfordulhatott természetesen.
Mivel ez nemcsak az állami szektorban fordult elő, hanem a magánszektorban is, ezért igen szerteágazó kérdésről van szó. Én természetesen nem állítom azt, hogy ezt egy törvénnyel meg lehet oldani, ezt sose állíthatjuk. Olyan szerteágazó problémáról van szó, aminek a felszámolása csak sok-sok egymás után következő lépés folyamata lehet, de az a lényeg, hogy mindig abba az irányba haladjunk, hogy különböző lehetőségeket hozzon létre a törvényalkotó arra, hogy bizonyos kérdések megoldódjanak.
A vita során az is elhangzott, hogy a gazdasági háttér is hozzájárulhatott ehhez. Természetesen, hiszen nyilvánvaló, hogy abban az esetben, ha a beruházások kifizetése megfelelő ütemezésben történik a közszférában, vagy ha a kormányzati szándék szerint az uniós beruházásoknál megfelelő előleget tudnak biztosítani, az mind-mind segítheti azt a folyamatot, hogy a jó szándékú és nem a jogi trükközésre alapult vállalkozások olyan irányba haladhassanak, hogy csökkenjen a lánctartozás.
Ugyanakkor azt is el kell mondani, nagyon gyakran visszaéltek vállalkozók azzal, hogy a perek, amelyek lehettek akár jogosak is, a bíróságokon rendkívül elhúzódtak. Személy szerint én is ismerek sok olyan vállalkozót, akinek azt mondták, hogy nyugodtan pereljen, és talán majd évek múlva hozzájut a pénzéhez, vagy elégedjen meg kisebb összeggel. Ezek a zsarolások sajnos nagyon is életszerűek voltak és előfordultak. Ezért is rendkívüli jelentőségű minden olyan lépés, amit a lánctartozások felszámolása irányában tenni tudunk és tenni lehet.
Államtitkár úr már említette, de azért hadd ismételjem meg, hogy ez a kormány tett jelentős lépéseket. Az áfakörben jelentős egyszerűsítések voltak, a meghatározott árbevételt el nem érő adóalanyok esetében az adófizetési kötelezettség az ellenérték átvételének időpontjához igazodik, tehát abban az időpontban kell megfizetniük az áfát, amikor a vevő kifizeti a számlájukat. A felszámolási eljárások eredményes lefolytatásának biztosítása, a hitelezők érdekeinek fokozottabb védelme indokolttá tette, hogy büntetendő legyen az a magatartás, hogy a bűncselekményre utaló hitelt érdemlő adatok birtokába jutó felszámoló a feljelentési kötelezettséget szándékosan elmulasztotta. Ez az intézkedés az új büntető törvénykönyvben került rendezésre. Ezek is fontos intézkedések voltak.
Hadd említsem meg emellett még egyszer a jelen javaslatcsomag tartalmát, a teljesítésigazolási szakértői szerv létrehozását. Mint említettem, a gyakorlat azt mutatja, hogy nagyon sokszor sem a választottbíróságok, sem a peres ügyek nem vezettek eredményre, vagy csak hosszú idő alatt vezettek eredményre. A szakmai szervezetek végül is egyetértettek abban, hogy ez az új szervezet jobb és olcsóbb megoldást tud kínálni, habár kétségtelenül nagyon fontos, hogy a költségei olyanok legyenek, hogy megérje ehhez a szervezethez fordulni. Az is nagyon fontos, hogy ez valóban függetlenül és objektíven végezze el a feladatát, de mindenképpen lehetőséget teremt arra, hogy a lánctartozásokat csökkentsük.
Egyetértek azzal, hogy - még egyszer mondom - ez csak egy lépés, és nagyon sok olyan lépést kell még megtenni, amely ebben a folyamatban segít. De olyan nagyságrendű tartozásokról van szó és olyan problémáról, ami az elmúlt évtizedben halmozódott fel, és az akkori kormányok jelentősen hozzájárultak a lánctartozások nagyságrendjének a kialakulásához. Mindenképpen szükséges minden lépés, így ez a lépés is lényegesen hozzá fog járulni a lánctartozások csökkentéséhez, még ha, mint említettem, a gazdaság és a jog területén még további lépésekre is szükség lehet.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)
