SZATMÁRY KRISTÓF
SZATMÁRY KRISTÓF
SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy a vállalkozók, a mindennapi gazdaságot fenntartók számára egy nagyon fontos és reményeink szerint hatékony, a jövőben hatékony eszközt tárgyalandó törvényjavaslatot tud most az Országgyűlés elkezdeni tárgyalni.
Tudjuk jól, a körbetartozások vagy más néven lánctartozások rendszere a magyar gazdaság, a magyar kis- és középvállalkozások működésének egyik rákfenéje. Tudjuk jól, hogy egy olyan rendszerről van szó, amely családi vállalkozások százait, ha nem ezreit lehetetlenítette el, juttatta csődbe az elmúlt 8-10-12 évben, amikor ez a rendszer kialakult.
Tudjuk jól, hogy az egyik legigazságtalanabb, a tisztességes vállalkozókat sújtó egyik olyan jelenséggel állunk szemben, amikor a tisztességes vállalkozók egyébként próbálnak megfelelni az állam, a bürokrácia, az adófizetés egyébként kötelező elvárásainak, de egyszerűen az elvégzett munkájukért különböző okok miatt nem kapják meg a megérdemelt pénzüket, és ez azt eredményezi, hogy csődbe mennek, a családi házukat, amire jelzálogot vettek fel, elviszik. Ezt a rendszert próbáljuk az elmúlt két-három évben több intézkedéssel is megszüntetni, próbálunk tisztességes vállalkozási feltételeket biztosítani minden Magyarországon működő kis- és közepes vagy más néven családi vállalkozásnak.
Pontosan ezért a körbetartozások felszámolása érdekében a kormány a vállalkozásbarát és családbarát politika jegyében már eddig is több fontos lépést tett. Hadd idézzem csak a közelmúltból az egyiket, amely a munkahelyvédelmi akcióterv keretében rögzítette azt, hogy bizonyos árbevételt el nem érő adóalanyok esetében az áfa megfizetésének kötelezettsége csak akkor keletkezik, amikor a vevő kifizette a számlájukat.
Azt gondolom, hogy ez az intézkedés már önmagában is példaértékű. Jómagam sokszor hallgattam még 2010 előtt, amikor ezt az igényt a vállalkozók megfogalmazták, hogy miért tartják azt igazságtalannak, hogy amikor ők egyébként elvégzik a munkát, benyújtják a számlát a fővállalkozónak, a fővállalkozó nem fizeti ki a számlát, de nemcsak a nettó értékét, az áfát sem fizeti ki, ugyanakkor az állam pedig tűzzel-vassal az áfa értékét behajtja rajtuk, tehát kétszeresen járnak rosszul.
Sokszor hallottuk, hogy ezt nem lehet megcsinálni, sokszor hallottunk hivatkozást arra, hogy ezt az Unió nem engedi. De mint látható, a munkahelyvédelmi akcióterv keretében meg tudtuk teremteni annak a tisztességes eljárásnak a kereteit, amelyben a visszaélések kiszűrése érdekében vagy bizonyos adóalanyok tekintetében korlátozott módon, de igénybe vehető ez a szolgáltatás, és egy tisztességes viszony jön létre a vállalkozó és az állam között, nem próbálja az állam kétszeresen büntetni egyébként az ellenértéket meg nem kapó számlája miatt a vállalkozót.
Másrészt egyébként az elmúlt időszakban született döntés vagy új tényállás a Btk.-ban, így büntethető lesz az a felszámoló, aki elmulaszt feljelentést tenni, ha munkája során a számvitel rendjének megsértését vagy csődbűncselekményt észlel. Jól tudjuk, akik benne vagyunk, főleg az építőipar ilyen irányú tevékenységében, hogy vannak olyan rosszhiszemű fővállalkozók, akik felszámolásba menekülnek az alvállalkozóik követeléseivel szemben, és eddig a felszámolók nem voltak rákényszerítve arra, hogy ezt a felszámolás alatt a tudomásukra jutott rosszhiszemű számla ki nem fizetést bármilyen módon jelentsék, de ugyanígy ennek az egész jelenségnek a felszámolására indított program keretében erre új tényállás került rögzítésre.
Ezen két eszköz mellé a most önök előtt fekvő törvényjavaslat további három intézkedésre tesz javaslatot. Ezekkel létrehozunk egy olyan garanciarendszert reményeink szerint, amely biztosítja, hogy a hazai vállalkozások az elvégzett munkájukért megkapják a pénzüket.
Az első ilyen intézmény egy új intézmény, az úgynevezett teljesítésigazolási szakértői szerv létrehozása, amelynek szakvéleményéhez azonnali fizetés kötődne. Tudjuk jól, hogy vannak olyan, alapvetően többségében rosszhiszemű fővállalkozók, akik a saját likviditásukat azzal kívánják fenntartani, hogy nem tartják be a fizetési határidőket, évekig csepegtetik szép lassan a benyújtott számlák ellenértékét, ezzel finanszírozva saját magukat, de nagyon-nagyon nehéz helyzetbe hozva a kis- és közepes vállalkozásokat, az ő alvállalkozóikat. Ezért szükséges egy olyan intézmény, amely lerövidíti azt az időt, és valamilyen joghatóságot telepít egy olyan szervhez, aki kimondhatja, hogy valóban, ha egy vállalkozó elvégezte a munkáját, akkor legyen olyan szerv, aki ezt megállapítja, és ezzel lényegében az alvállalkozó, a kisvállalkozó hozzá tud jutni a pénzéhez.
Ha ez a testület megállapítja, hogy egy munka elvégzésre került, bizonyos garanciák mellett az alvállalkozó záros határidőn belül hozzájuthat a pénzéhez. A független mérnökökből álló testület egy, legfeljebb két hónapon belül dönt, illetve kell hogy döntsön. Az új rendszer alapvetően a hazai kis- és középvállalkozások számára jelent gyorsított jogorvoslati lehetőséget. Lényege, hogy a fővállalkozó ne tudja - mint említettem - évekig elhúzni a fizetési kötelezettség teljesítését, az alvállalkozó akár rendelkezik teljesítésigazolással, akár nem, e testülethez fordulhat, amely megállapíthatja, hogy valóban elvégezte a munkát, ha igen, ezzel azonnal bírósághoz fordulhat, amely kötelezheti a vállalkozót, hogy kifizesse a munkája ellenértékét.
A testület eljárása akkor is kérhető lesz, ha a szerződést biztosító mellékkötelezettség, jellemzően bankgarancia érvényesítését a kötelezett alvállalkozás jogosulatlannak ítéli. Jelenleg ugyanis előfordulhat, hogy a megrendelő feltétel nélkül juthat hozzá ahhoz az összeghez, amelyet az alvállalkozó garanciaként letétbe helyezett nála. A testület megakadályozza annak az összegnek a megrendelő fővállalkozó részére történő azonnali kiutalását, ha a megrendelő követelése nem megalapozott a teljesítésigazoló szerv szerint. Nem engedhetjük, hogy tisztességes vállalkozók pénzén ilyen módon nyerészkedjenek.
Egyébként a testület eljárása természetesen nem helyettesíti, nem is helyettesítheti a bírósági eljárást, de ad egy olyan szakvéleményt a bíróság kezébe, amely alapján azonnal intézkedhet a bíróság annak érdekében, hogy a bírósági eljárás is gyorsan megtörténjen, a polgári rendtartás módosítására is javaslatot tesz a törvény.
(13.10)
Ennek lényege, hogy a pertárgy értékétől függetlenül alkalmazni rendeli rájuk a kiemelt jelentőségű perek speciális szabályait, így e pereket akkor is rövidebb határidő alatt kell lefolytatni, ha a követelés összege kevesebb, mint 400 millió forint. A fél kérelmére a bíróságnak kötelező rendelkeznie arról, hogy kifizetésre kerüljön az alvállalkozóknak a testület szakvéleménye szerinti teljesített munkák értéke. E szabályok alkalmazásának azonban csak akkor van helye, ha a kérelmező igazolja, hogy az összeg visszafizetése biztosított. A szabályozás így mindkét fél érdekét megfelelően garantálja, és biztosítja azt, hogy a kötelezett fővállalkozó ne legyen érdekelt a per elhúzásában, illetve biztosítja azt is, hogy ezzel a teljesítésigazolási szervvel ne lehessen egyébként rosszhiszeműen visszaélni. A felvetett probléma túlnő egyébként az építőipari szektoron. Feladatunk nemcsak a bajba jutott vállalkozások talpra állításának elősegítése, a jogbiztonság erőteljesebb érvényre juttatása, a tisztességes munka becsületének helyreállítását is célul tűzi ki. Elkötelezettek vagyunk a törvényben amellett, hogy a közterheket vállaló, a családoknak kenyeret adó hazai vállalkozók mindennapos létbizonytalansága megszűnjön. Ennek a folyamatnak része a lánctartozások megfékezése.
Tisztelt Országgyűlés! A javaslat tartalmaz egy harmadik eszközt is a lánctartozások kialakulásának megakadályozására. Ezzel egyébként egy uniós jogharmonizációs kötelezettségünknek is eleget teszünk. A vállalkozások egymás közötti szerződéses viszonyában a késedelmi kamat mértéke 1 százalékponttal növekedni fog, továbbá a késedelmes teljesítés esetén az adós legalább 40 eurónyi költségállomány megfizetésére is köteles lesz a hitelező számára. A hatósági pénztartozások megfizetése vonatkozásában a késedelmi kamat mértéke jelentősebben növekszik. A pénzbeli ellenszolgáltatás esedékességének határideje nem haladhatja meg a 30, illetve a 60 naptári napot. A hatóság szintén köteles lesz legalább 40 eurónyi behajtási kötelezettségállomány megfizetésére, így a 2013. március 16-ától megkötött vagy a pénztartozás tekintetében módosított szerződéseknél kötelező jelleggel a korábbiaknál komolyabb anyagi szankciókat von majd maga után a késedelmes fizetés. A nem fizetés dominóhatását ezzel próbáljuk csökkenteni, így elejét vesszük annak, hogy ez a káros jelenség reményeink szerint az egész gazdaságot továbbra is gúzsba kösse. Bízunk benne, hogy javaslatunk egyébként jelentősen lerövidíti a bírósági jogviták időtartamát, és megakadályozza az újabb körbe- vagy lánctartozások kialakulását.
Ez a törvényjavaslat, tudjuk jól, egyébként a múlt egyik örökségeként tekinthető. Valamikor a 2000-es évek közepén vált úgymond ipari méretűvé a lánctartozások kialakulása. Nem árt itt felidézni azt, hogy ennek az egyik elindítója egyébként épp maga az állam volt, ha még emlékszünk egy korábbi pénzügyminiszter nevére, Draskovics úr nevére, aki hosszú ideig az áfát visszatartva próbálta egyébként a költségvetést kozmetikázni, és ennek eredményeként több száz milliárd forint tartozás halmozódott fel a vállalkozások között, amelynek egyébként a begyűrűző terhét ma is nyögik. Sajnos, 2010-ig kellett várni arra, hogy reményeink szerint hatékony lépések történjenek a körbetartozások felszámolása tekintetében.
Bízunk abban, és ezért is kérném a tisztelt Országgyűlést, támogassa akár módosító javaslataival is a törvényjavaslatot, hogy valóban egy újabb lépést tegyünk ennek az igen káros, a hazai vállalkozások mindennapjait ellehetetlenítő jelenségnek a felszámolására. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa a törvényjavaslatot.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
