SZATMÁRY KRISTÓF
SZATMÁRY KRISTÓF
SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Először is engedjék meg, hogy megköszönjem a vitában elmondottakat, még akkor is, ha a vitának voltak olyan szakaszai, ahol kicsit hevesebb vérmérséklettel értékeltük egymás munkáját, de nagy megtiszteltetés számomra az, hogy lényegében az összes ellenzéki párt részéről bizonyos támogatás a törvényjavaslat irányában elhangzott, és közösen egyetértünk abban, hogy ezzel a törvényjavaslattal vagy ennek az elfogadásával, illetőleg a módosító indítványokkal remélhetőleg még jobbá téve egy olyan jogszabály fog a hazai vállalkozók rendelkezésére állni, amellyel hatékonyan tudnak élni a körbetartozás, a nemfizetés problémájával szemben.
Engedjenek meg képviselőtársaim az általános vita vége felé egy olyan személyes jellegű megjegyzést, hogy hogyan is született ez a törvényjavaslat, miért is szükséges ez a törvényjavaslat, és ezt talán azoknak mondom el, akik figyelik a mi munkánkat, és nem a vállalkozások mindennapjaiban vesznek részt. Jómagam is, aki a gazdasággal foglalkozom, és talán képviselőtársaim is, akik nap mint nap találkoznak vállalkozásokkal, az elmúlt időszakban nagyon sokszor azzal a kérdéssel vagy azzal a problémával találkoztak, hogy egy vállalkozó eljött hozzám, letette a papírokat, elmondta, hogy a családi házra van föltéve a vállalkozása, megcsinált egy munkát 10-20-30 millió forint értékben, és nem fizet a középszinten vagy a felső szinten levő fővállalkozó - mit tegyen? Tönkremegy, a családi háza elmegy, a vállalkozása tönkremegy, és egyebek.
Az volt a probléma nagyon hosszú időn keresztül, hogy nem tudtuk azt megmondani, hogy kihez forduljon. Azt tudtuk mondani, hogy menjen el a bíróságra. Tudvalevő, aki gazdasági ügyeket intéz a bíróságon, hogy egy normál bírósági eljárás két-három év lehet különböző fórumokon, és egyszerűen nem tudott az állam fölkínálni semmi olyan kapaszkodót egy vállalkozónak, hogy az igazát valakivel kimondassa olyan határidőn belül, amilyen határidőn belül egyébként nem megy tönkre a saját cége, nem kell eladnia a családi házát.
Ebből a problémából, ebből a felismerésből született az az elképzelés, hogy létre kell hozni egy olyan szervezetet jogosítványokkal, hatáskörökkel, amelyik azt tudja mondani a vállalkozónak vagy azt tudja mondani a társadalomnak, hogy igen, ez a vállalkozó tisztességes, ez a vállalkozó a rá bízott munkát elvégezte.
Mondom ezt, hogy ez még akkor is fontos egyébként, hogy legyen egy ilyen szerv, aki ezt kimondja, ha egyébként a munka ellenértékének kézhez kapása ez esetben is valamilyen módon a bírósági eljárásnak része, de mindenképpen egy nagyon fontos intézményt szeretnénk fölállítani ezzel. És hogy ez valójában mennyire fontos, azt az a vita is kifejezte, amit itt lefolytattunk.
Még egy általános megjegyzésem azért hadd legyen, és itt a közös gondolkodást is szeretném megköszönni. A mi véleményünk szerint ennek a teljesítésigazolási szervnek a fölállítása önmagában egy fenyegetettséget jelenthet azon fővállalkozók számára, akik rosszhiszeműen, kvázi üzletiterv-szerűen tartják vissza a pénzeket a kis- és középvállalkozásoktól, és innen már csak egy lépés és egy közös gondolkodás eredménye lehet az, hogy például az a vállalkozó, akit ez a teljesítésigazolási szerv kvázi többször elítél olyan módon, hogy megállapítja, hogy az alvállalkozóját jogtalanul nem fizette ki, ehhez a többszöri ismételt rosszhiszemű magatartáshoz kössünk hozzá valamilyen egyéb jogkövetkezményt, és akkor már valóban meglehet az elrettentő ereje is annak, hogy már el sem akar oda jutni a fővállalkozó, hogy bármelyik alvállalkozója ehhez a teljesítésigazolási szervhez forduljon.
Elhangzott az, és ez egy általános kérdés, hogy ez mennyire oldja meg a körbetartozások ügyét. El kell ismerni, de azt tudjuk jól, hogy az ilyen ügyekre nincs egy nagy kard, ami átvágja a gordiuszi csomót, itt sok apró, kis lépés van, amivel megpróbálhatjuk ezt a nagyon negatív jelenséget visszaszorítani. A fölszólalásom elején egyébként említettem, hogy a másik nagyon nagy és fontos lépésnek a munkahelyvédelmi akciótervben elfogadott azon döntést tartom, hogy bizonyos árbevételig a cégeknek nem kell a meg nem kapott számlájuk ellenértékében szereplő áfát az államnak befizetni. Ez volt a másik legnagyobb probléma, amivel jöttek vállalkozók, hogy az állam miért akar tőle még elvenni akkor is pénzt, amikor meg sem kapta a számla ellenértékét. Azt gondolom, ez a kettő egymással kiegészítve egyébként elég eredményes lehet.
Ellenzéki képviselőtársaim fölvetettek néhány konkrét kérdést, amire megpróbálok válaszolni. Elhangzott Vágó képviselőtársam részéről, hogy itt állami alkalmazottak vannak - félreértés van, hogy valami hivatal lenne. Valószínűleg a törvény nem mély elolvasása okozta ezt a problémát, hiszen itt független mérnökökről van szó. Az is fölmerült, hogy mennyibe kerül ez az államnak. Nem kerül semmibe az államnak. Ez egy olyan, kvázi egy kicsit a választott bíróságok mintájára működő, háromtagú teljesítésigazolási szerv lenne, amely ahogy elhangzott, bár némi pontosítással, alapesetben a számla értékének 1 százalékának díját kell megfizetni a mérnökök részére munkadíjként, akik ezt a munkát elvégzik, de be van korlátozva ez az összeg. Minimum 60 ezer forint és maximum 400 ezer forint abban a tervben - mert ez egy kormányrendeletben lesz -, abban a rendelettervezetben, amit most készít elő a Nemzetgazdasági Minisztérium, amit a törvény elfogadása után szeretnénk elfogadtatni.
(15.20)
Felmerült a 400 millió forint kérdése; itt folytattunk némi négyszemközti konzultációt is, alapvetően a méret az értékhatár. Egyrészt itt volt egyeztetés - és ez válasz arra vonatkozólag is, hogy volt-e a társadalmi szervezetekkel egyeztetés -, másfél éves egyeztetés eredménye ez a törvényjavaslat. Másfél évig egyeztettünk mind államigazgatáson belül, mind államigazgatáson kívül az összeghatárokról, a fontos jogszabályi részletekről. Én itt csak egyetlenegy szervezetnek a véleményét, az ÉVOSZ-ét - ami talán mindenki számára elfogadható - tudnám idehozni; az ÉVOSZ, és annak elnöke egyébként teljes mértékben támogatja a törvényjavaslatot. A 400 millió forintra visszatérve, azért 400 millió forint, mert alapvetően a kis- és közepes vállalkozásokra találtuk ki, és pontosan a kísértés elkerülése érdekében nagyon nagy perértékben egyelőre nem gondolkoztunk a törvényjavaslat kiterjesztésére, de ha jól működik, én azt gondolom, hogy a kormányzat nyitott a módosításra. Mennyibe kerül? Azt említettem, hogy itt egy viszonylag korlátozott összeg van.
Itt elhangzottak képviselőtársaim részéről a felszámolások rendszerével kapcsolatos egyéb problémák is. Említettem egyébként, hogy egy Btk.-módosítás már ezzel kapcsolatban született, pontosan ugyanezen probléma, tehát a körbetartozások ügyében, ahol is kötelező, tehát a felszámolónak bűncselekmény észlelése esetén kötelező a számviteli szabályok megsértésével kapcsolatos feljelentés megtétele. De az is igaz, ami itt elhangzott, hogy jelen pillanatban a 169/2012-es kormányrendelet alapján újra pályáztatás alatt vannak a felszámolók Magyarországon, és valóban, reményeink szerint egy új, tisztább és átláthatóbb felszámolói rendszer alakul ki ezek után.
Valóban, az is kérdésként fölmerült, hogy meg kívánunk-e itt állni. Nem kívánunk természetesen megállni, egyrészt a törvényjavaslatban is várjuk a módosítókat, és annyit tudok itt csak nagyon finoman jelezni, hogy a fedezetkezelő, amely egy másik pillére ennek a körbetartozások elleni küzdelemnek, ez is egy átdolgozási és módosítási előkészület alatt van, ami reményeink szerint, ha jól tudom - bár ez nem az NGM-hez tartozik -, ide fog kerülni a parlament elé még az első félévben.
Talán megpróbáltam válaszolni a kérdésekre. Annyit hadd tegyek hozzá, hogy még egyszer megköszönjem, hogy ha a bizottságokban nem is, de itt a felszólalásokból az derült ki, hogy minden parlamenti párt bizonyos mértékig támogatja a javaslatot. Csak azt szeretném mondani és jelezni még egyszer - bár az itt ülő képviselőknek nem kell -, hogy ez önmagában persze egy a sok törvényjavaslat és törvénymódosítás közül, de valóban egy olyan törvény, amely mögött emberi és családi tragédiák százai állnak. Az elmúlt 10-15 évben családok, családi házak, emberi kapcsolatok mentek tönkre annak a nagyon negatív folyamatnak a következményeként, hogy egyszerűen döntően rosszhiszeműségből, részben a gazdasági válság miatt is a körbetartozások mértéke olyanra nőtt Magyarországon, amilyenné. Ennek véget kell vetni, tudjuk, hogy ez nem egyszerű, több lépésből áll. Ez egy nagyon fontos lépése reményeink szerint, és bízunk benne, hogy valóban hatékony eszköze lesz, és kérem ezért képviselőtársaimat, hogy a módosítókat nyújtsák be, és a részletes vitában próbáljuk még jobban a törvényjavaslatot az életre vagy finomhangolással jobban ellátni, hogy be tudja tölteni a szerepét.
Köszönöm szépen.
