TÓTH CSABA
TÓTH CSABA
TÓTH CSABA, a fogyasztóvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A fogyasztóvédelmi bizottság 2013. február 11-én tartott ülésén megvitatta és általános vitára ajánlotta az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló T/9875. számú törvényjavaslatot, amelyre vonatkozóan a véleményükkel kisebbségben maradt bizottsági tagok nevében álláspontunkat az alábbiakban kívánom összefoglalni.
A módosítás két részből áll. Az első rész a teljesítésigazolási szakértői szervről, mint az egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről szól. A törvényjavaslat másik része a késedelmes fizetésekkel összefüggő jogharmonizációs célú módosításokat tartalmazza. A lánctartozások a beruházások leállásán és a versenyképesség romlásán keresztül a mikro-, kis- és középvállalkozások létét, valamint a foglalkoztatási mutatókat fenyegetik. A folyamat megállítása, illetve jövőbeni újratermelődésének megakadályozása ma már nemzetgazdasági kérdés. Ágazati becslések szerint az elmúlt években 400 milliárd forintra rúg a nem teljesített összegek értéke az építőiparban, a vesztesek oldalán több tízezer vállalkozás áll. Az elmúlt években a munkát elvégző cég 3-4 évig is elhúzódó per eredményeként juthatott csak a pénzéhez, ha közben fel nem számolták. A válság kezdetétől napjainkig az építési beruházások 16 százalékkal estek vissza az Európai Unióban, ugyanez az arány Magyarországon 42 százalék. A lakásépítés visszaesése viszont 70 százalékos, és a kívánatos 40 ezer lakás egynegyede épül. A felújításokban hasonló az arány, 400 ezer lakást kellene optimálisan évente felújítani, ehelyett csak 100 ezer lakásra van most igény. A foglalkoztatottak létszáma 280 ezerről 110 ezerre csökkent, és ezzel egyidejűleg a lánctartozások mértéke 400 milliárd forintra növekedett. Ebből az állami, önkormányzati kiváltó ok 60-70 milliárd forint. Az ágazati szakértők szerint ebből a 400 milliárd forintból 200 milliárd soha nem fog megtérülni, és ezek a cégek be fognak dőlni, meg fognak szűnni.
A lánctartozások kialakulásának három alapvető oka van. Az egyik, amikor az építtetői fedezet hiányában indul el a munka, és természetesen, ha már a kezdetekkor nincs meg a fedezet, ez nagyon gyorsan továbbgyűrűzik, így a lánc további tagjai már nem kapják meg az elvégzett munka ellenértékét. A másik ok az áron alul elvállalt munka. Ez az irreálisan alacsony vállalási ár váltja ki a lánctartozásokat, mert a fővállalkozó már nem tud fizetni az alvállalkozónak. A harmadik pedig a rosszhiszemű megrendelői magatartás, amikor már eleve azzal a szándékkal indul el egy építtetői vállalkozás, hogy tudják, úgysem fogják tudni kifizetni az abban lévő alvállalkozókat.
A bizottsági ülésen elhangzott, hogy az alapvető okot kellene megszüntetni, vagyis valós költség alatti vállalásokat ne lehessen elindítani. A jelenlegi módosítás csak a peres eljárásokat gyorsíthatja fel, azonban ez a lánctartozások problémáját nem oldja meg. A bírósági eljárás felgyorsításával kapcsolatos aggályaink mellett kiemeltük, hogy sajátos technika alakult ki a benyújtott számlák megfizetésének elkerülésére. Újabb és újabb projektcégek megalapításával a vállalkozás mögött álló tulajdonos megteheti, hogy vállalkozásban lévő vagyonelemek kimentésével annak működését úgy alakítja, hogy az felszámoláshoz, végelszámoláshoz vezessen. Ezzel egy időben újabb cégek életre hívásával új néven kapcsolódik a piaci körforgásba. Az új cég ismét kiürítésre kerül, így az adósságait végrehajtani nem lehet. A tulajdonos felelősségre vonása a gyakorlatban a hosszú és bonyolult eljárásrend miatt nem hatékony, ugyanakkor a behajthatatlan követelések az alvállalkozók működését tömegesen lehetetlenítik el. Szükséges egy jogalkotói szintű gyors beavatkozás, amely azokban az esetekben, amikor a tulajdonosnak felróható okból történt a megszüntetés, preventív jelleggel megakadályozza az újabb és újabb jogi személyek létrehozásának lehetőségét.
Korábban képviselői kérdésre az illetékes államtitkár azt válaszolta, hogy a lánctartozások megszüntetésének ez az eleme, amiről most a módosítás szól, az egyes jogviták gyors rendezésére való törekvést szolgálja. Lehet, hogy a jövőbeni munkákra nézve ez a jogviták gyorsabb rendezését elősegíti, de önmagában a kialakult helyzetet, ami jelenleg látható, nem fogja megoldani. Alapvető hiányossága a lánctartozás elleni tervezetnek, hogy a szerződések jelentős részében a projekt összköltségének több mint 50 százalékáért felelős beszállítók egyáltalán nem szerepelnek benne. A rendelettervezet csak az alvállalkozókig vezeti vissza az építési folyamatot, a beszállító nem tekinthető alvállalkozónak. Ha a szakértői tanács meg is ítéli az alvállalkozónak a teljesítést, még egyáltalán nem biztosított, hogy az alvállalkozó a beszállítóját is kifizeti, ezzel csak lejjebb kerül a lánctartozások kezdő pontja.
Mindezek alapján a törvényjavaslat általános vitára ajánlását nem támogattuk. Köszönöm szépen, elnök úr.
