Z. KÁRPÁT DÁNIEL
Z. KÁRPÁT DÁNIEL
Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Meg kell nyugtatnom az előttem szólókat: a szakma ezt az irányt, amerre ez az elmozdulás történik, támogatja. Tehát nyilvánvaló, hogy bármi, ami a körbetartozások által felhalmozott óriási kinn levő vagyont csökkenteni tudja és visszaszivárogtatni a jövőben adott esetben magyar kezekbe, abszolút támogatandó - nem ez a fő problémám.
Én egy olyan becsületbeli kérdést érzek ebben az egészben, ami a szakmaiságot megelőzi, túlhaladja, és erre szeretnék kicsikarni majd nyilvánvalóan az előterjesztőből is egy választ, ez pedig az, hogy a múltban, tudjuk, köztudott, hogy nagyon sok óriáscég és nagycég a saját likviditását úgy tartotta fenn, abból tett szert extraprofitra, hogy csorogtatva, csöpögtetve késve fizetett, direkt nem fizetett: 80-90 százaléka a vitás ügyeknek a hasonló kategóriába sorolható be. Ha adott egy kormányzat, amely a jövőre vonatkozóan részben vagy nagy részben azért tesz egy jó lépést a probléma megoldása felé, vajon hogyan artikulálható mindez, ha emellett a múltra vonatkozóan ezen nyilvános, ismeretes visszaélési formával kapcsolatban semmit nem kezd?
Tehát a kérdés az, és ez egy nagyon akut, nagyon éles kérdés, hogy lesz-e következménye azoknak a bűncselekményeknek és azoknak a tetteknek, amelyeket elkövettek ezek a vállalkozók. Egy nagyon egyszerű példából kiindulva: aki felszámolás során, előtt, alatt, után, mondjuk, hajléktalannak játszotta át a cégét, azt miért nem lehet esetről esetre, egyesével megvizsgálni, és kideríteni, hogy milyen bűnelkövetési forma és egyáltalán milyen bűncselekmény fordulhatott elő? De nyilvánvaló, hogy ez tömegesen fordult elő, ennek akár az adatbázisa is elérhető a kormányzat számára - miért nem tesz semmit annak érdekében, hogy esetről esetre kivizsgálja ezeket a visszaéléseket? Én állítom, hogy a jövőre vonatkozóan a fizetési morálra ez legalább akkora pozitív hatással lenne, mint az előttünk fekvő előterjesztés.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)
