DR. BÁRÁNDY GERGELY
DR. BÁRÁNDY GERGELY
DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr, ezt az objektív helyreigazítást. Akkor elkezdeném.
Harangozó Tamás képviselőtársam egy görbe tükröt tartott a felszólalásával önök elé, én egy szépen csiszolt velencei tükröt fogok, amelyből azonban ugyanazt a torz világképet tudják majd kiolvasni (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Már hazudsz!), mint a másikból.
A szabályozott témákat a képviselőtársam már felvázolta, én azt gondolom, hogy érdemes végigmenni a legfontosabbakon más megközelítésben újból.
Egyetemi autonómia. Sok más területen már megvalósították, tisztelt képviselőtársaim, most az oktatási intézményeket akarják teljes mértékben maguk alá gyűrni. Ez már megvalósult az iskolák vonatkozásában, most a felsőoktatási intézmények következnek, a felsőoktatási intézmények autonómiáját kívánják megszüntetni, méghozzá alaptörvényi szinten.
Csak emlékeztetném önöket arra, hogy már a középkorban is érték volt az egyetemi autonómia, úgy tűnik, hogy önök most az ezt megelőző időszakra kívánnak visszamenni, illetve visszamutatni, visszautalni ezzel a rendelkezéssel. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: A szocializmusba?) Nem véletlen, hogy az alaptörvénybe kívánják beírni ezt a rendelkezést, hiszen az Alkotmánybíróság egy határozatában már megállapította azt, hogy az intézményi autonómiához hozzátartozik a gazdálkodási autonómia is. Nos, önök most ezt meg fogják szüntetni, ugyanúgy, ahogy érdemes beszélni a röghöz kötésről a hallgatói szerződések vonatkozásában.
Tisztelt Képviselőtársaim! Önök még nem gondolkodtak el arról, hogy 23 éven keresztül miért nem volt erre szükség, sem az önök kormányzása alatt, sem más kormányok alatt? (Közbeszólások a kormánypártok soraiból.) Most többen hagyják el az országot a tehetséges fiatalok, mint 1956-ban. (Moraj, közbeszólások a kormánypártok soraiból.) Önök, képviselőtársaim, nem az okokat keresik, hogy ez miért történik, hanem büntetnek. Nem azt keresik, hogy vajon miért mennek el a fiatalok (Kövér László: Mert ti azt mondtátok nekik, hogy el lehet menni!), hanem ugyanúgy, mint minden társadalmi csoportot, őket is meg kívánják büntetni. Nem azt vizsgálják tehát, hogy mi a kivándorlás oka, nem munkahelyeket és lehetőségeket teremtenek, nem biztonságos és kiszámítható jogi és társadalmi környezetet teremtenek, hanem megbüntetik azokat, akik az önök csődöt mondott politikája miatt inkább a távozás mellett döntenének. (Közbeszólások a kormánypártok soraiból.) Kártékony és gyalázatos viselkedés ez, képviselőtársaim!
Hadd idézzek még egy mondatot, illetve talán két mondatot az önök új felsőoktatási államtitkárától, Klinghammer István úrtól, aki átveszi a helyét annak a Hoffmann Rózsának e területen, akit a hallgatói demonstrációk miatt kénytelenek voltak önök félreállítani. Nos, 2005-ben, amikor az éleslátását még nem segítette elő a nagy bölcs vezérük iránti szeretet és tisztelet, még e szavakat mondta az ELTE tanévnyitóján Klinghammer István, idézem: “Ilyen módon a hazai kvalifikált munkaerő jelentős része légüres térbe került, ahonnan a saját egzisztenciája szempontjából kitűnő megoldásnak bizonyulhatott, ha a tudását külföldön megfelelő fizetésért értékesíteni tudta, illetve tudja. Megjegyzem - és ez a mondat talán a legfontosabb -, ezt a folyamatot nem szabad központi akarattal korlátozni, nem lenne sem demokratikus, sem célravezető megoldás.” - mondta ezt az önök felsőoktatási államtitkára, aki mostanság egészen mást mond, tisztelt képviselőtársaim. De hasonló a helyzet, azt gondolom, a hajléktalanokkal is.
A kormány ahelyett, hogy olyan gazdasági és szociálpolitikát folytatna, hogy minél kevesebb hajléktalan legyen, ahelyett, hogy kulturált hajléktalanszállókat építene, amiből a szakemberek szerint nagyon kevés áll rendelkezésre, szinte elenyésző az, ami elfogadhatónak minősül, ahelyett, hogy megpróbálná őket elhelyezni, tisztelt képviselőtársaim, szabálysértéssel kívánja szankcionálni, és ennek az alapját az alaptörvényben kívánja megteremteni. Elhelyezni nem tudják őket, de szabálysértéssel büntetik, ha az utcán laknak azok, akiknek egyébként nincs lakása, úgy, hogy egyébként ezeket a szerencsétlen embereket nem embernek, hanem a közrendet és a köztisztaságot fenyegető és veszélyeztető problémának tartják és tekintik. Másokat is zavar? Igen, tisztelt képviselőtársaim, ezt olyan sokszor elmondták - csak nem mindenkit azért zavar, mert a kosz zavarja őket. Tudják, van, akit azért zavar ez a jelenség, mert sajnálják azokat az embereket, akiket az utcán látnak; van, akit azért zavar, mert sajnálja azt, hogy a kormány vagy ők maguk (Kövér László: Mit csináltak nyolc éven keresztül?) nem tudnak rajtuk segíteni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Álszent és visszatetsző az, amilyen indokokat önök használnak. A hajléktalan ember, tisztelt képviselőtársaim, embertársunk, és nem egy koszos, eltávolítandó köztéri tárgy, önök pedig úgy kezelik az alaptörvényben, ekként definiálják ezeket az embereket. Én azt gondolom, hogy ez az önök beteg értékrendjét tükrözi.
Nézzük tovább a rendelkezéseket: az Országos Bírósági Hivatal elnökének és a legfőbb ügyésznek az ügyáthelyezési joga. Nos, ezzel sokszor próbálkoztak már. Érdekes persze az okát is firtatni, hogy miért ragaszkodnak ehhez ennyire.
(10.00)
Ez a napnál is világosabb, és erre a Velencei Bizottság is rámutatott, amikor a rendelkezés gyakorlati alkalmazásának a visszásságairól beszélt, nevezetesen, hogy át lehessen helyezni az önök számára politikailag fontos ügyeket ahhoz a bíróhoz, akihez önök akarják. Először egy sarkalatos törvényben próbálták ezt szabályozni, ez akkor alkotmányellenesnek bizonyult, ekkor beemelték az alaptörvény átmeneti rendelkezései közé ezt a jogintézményt. Nos, ugye, ez is alaptörvény-ellenesnek, alkotmányellenesnek minősült.
Ráadásul ez a rendelkezés, számtalan ember elmondta már, nemzetközi szervezetekre is utalhatnék, de magyar szakemberek is elmondták kivétel nélkül, hogy sérti a nemzetközi jogszabályokat, sérti a büntető eljárásjog alapelveit, mind a magyart, mind a nemzetközileg definiált alapelveket, ehhez képest önök olyannyira ragaszkodnak ehhez, hogy az alaptörvénybe is beemelik. Azt gondolom, hogy ennek a rendelkezésnek a politikai célzata egyértelmű és világos, emellett még felháborító is.
A család fogalma, tisztelt képviselőtársaim - nem szeretnék sokat időzni ennél, hiszen számtalanszor kitértünk már erre. Azt gondolom, az is sokatmondó, hogy az önök által felkért szakértői bizottságnak - amely a polgári törvénykönyvet megalkotta - a véleményét önök nem vették figyelembe, hanem azon módosítottak. Egy egészen másféle családjogi modellt javasolt önöknek a Vékás-féle bizottság. Önök azok, akik ezt megváltoztatták egy módosító javaslattal. Úgy viszont alkotmányellenes lenne, tehát be kell emelni az alaptörvénybe ezt a rendelkezést is.
Azt gondolom, hogy más és más lehet az emberek véleménye a házasság intézményéről: van, aki hisz benne; van, aki egy papírnak tartja. Ez indifferens a vonatkozásban, azt gondolom, ha a gyerekek érdekeit kell nézni. Márpedig az önök családmodellje alapján azok a gyermekek, akik olyan családban élnek - és én szándékosan ezt a kifejezést használom -, ahol a szüleik élettársi viszonyban élnek egymással, azok az egyik szülővel meg a másik szülővel rokoni kapcsolatban, családi kapcsolatban állnak, de a szülők egymással nem állnak családi kapcsolatban. Azt gondolom, hogy ez önmagában elképesztő. (Közbeszólások a Fidesz soraiból, köztük Révész Máriusz: Ez tényleg az, csak nem ez van az alkotmányban. - Az elnök csenget.) Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenkinek lehetősége lesz majd hozzáfűzni a gondolatait, azt gondolom. Én már elnök úrtól nem kérem, hogy csináljon rendet.
Az Alkotmánybíróság vonatkozásában, tisztelt képviselőtársaim, a testület, mármint az Alkotmánybíróság régóta szálka a Fidesz szemében. Régóta elmúlt már az a hozzáállásuk, amit Orbán Viktor 2007-ben megfogalmazott így, ahogy egyébként már többször idéztük itt: “Az Alkotmánybíróság határozatai mindenkire kötelezőek. Nincs kibúvó, nincs kiskapu, ez a magyar demokrácia vastörvénye.”
Nos, eljutottunk oda, és örülök, hogy házelnök úr is itt van, hogy ma már az ő mondata az, ami az alapjául szolgál az önök hozzáállásához, már ami az Alkotmánybíróságot illeti. Kövér László elnök úr úgy fogalmazott: “Megítélésem szerint az Alkotmánybíróság tagjainak többsége tudatosan és vállaltan politikai mezőre lépett.” Nos, azt gondolom, hogy ez nagyon jól tükrözi azt a változást, ami 2007 óta eltelt és az önök megítélésében változásnak mondható.
Az Alkotmánybíróságot önök nem a jogállami működés garanciájaként kezelik, hanem a kormányzati munkát akadályozó ellenségként. Leckéztetik, megvonják a hatásköreit, és feldúsítják lojális pártkatonáikkal. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Így van.) Örülök, hogy azt mondja valaki a padsorokból a kormánypárti oldalról, hogy ez így van. Szerintem is így van. (Zaj, közbeszólások, derültség a Fidesz soraiban.) Ha az Alkotmánybíróság megsemmisíti a különadóról szóló törvényt, akkor megvonják a hatásköreit, és megszavazzák szó szerint ugyanazt a törvényt. Ha még így sem vált fogatlan oroszlánná a testület, megváltoztatva az alkotmánybírósági tagok megválasztásának szabályait, felduzzasztják a testület létszámát, és teletömik az önök pártembereivel. Ha még így sem jó az arány, akkor megválasztanak még egy képviselőjüket alkotmánybírónak. Ez volt decemberben. Ezek a bírák viszont - és ez sajnos kimutathatóan így van - az önök érdekeit szolgálják, ez nagyon látszik az alkotmánybírósági határozatokból és az ahhoz fűzött különvéleményekből.
S most, ebben a javaslatban, tisztelt képviselőtársaim, még további hatásköröket vonnak el az Alkotmánybíróságtól. Bár az alaptörvény és az alkotmány szövege nagyjából 70 százalékban megegyezik, mégsem használhatja az Alkotmánybíróság a korábbi döntéseit. Húszéves joggyakorlatot dobnak kukába, olyan határozatokat, amelyekre a bíróságok, ügyészségek támaszkodnak; olyanokat, amelyeket a magánemberek, a cégek egymás közötti szerződéses viszonyaiban irányadónak tekintettek, s amelyek legújabb kori demokráciánk jogfejlődésének legértékesebb termékei. Mindezt miért? Csak azért, mert a Fidesznek és Orbán Viktornak nem tetszett egy-két alkotmánybírósági döntés. Miért? Bosszúból, tisztelt képviselőtársaim. (Felzúdulás, közbeszólások a Fidesz soraiban.) Miért? Azért, hogy lebontsanak minden kormányzati féket, ami még létezik ma a magyar jogrendszerben.
Emellett tovább szűkítik a testület jogkörét az alaptörvény rendelkezéseinek felülvizsgálata, valamint az indítványhoz kötöttség vonatkozásában is. Őszintén szólva értelmezni nem tudom Gulyás Gergely képviselőtársamnak azt a mondatát, amely szerint nem szűkítik az Alkotmánybíróság jogköreit. Ha ezeket az intézkedéseket és rendelkezéseket megnézi valaki, azzal lehet egyetérteni vagy egyet nem érteni, de azt mondani rá, hogy ez nem szűkíti az alkotmánybírósági jogköröket, ez egyszerűen nem igaz, és ezt lehetetlen mondani.
Látszik az, tisztelt Országgyűlés, hogy amikor az Alkotmánybíróság kialakít egy Fidesznek nem tetsző gyakorlatot, akkor azt gyorsan valamilyen alaptörvényi rendelkezéssel felülírják. Azt meg, azt gondolom, minősíteni sem kell, legfeljebb megemlíteni, amit Kósa Lajos mondott, hogy mindez azért van, hogy az Alkotmánybíróság ne puskázzon. Nos hát, tisztelt képviselőtársaim, egyet biztosan lehet mondani, hogy az Alkotmánybíróság régi tagjainak legalábbis vannak önálló gondolatai, de valószínűleg Kósa Lajos képviselő úr vagy saját magából, vagy a volt köztársasági elnökből indult ki, amikor ezt a mondatot megfogalmazta. (Derültség és közbeszólások a Fidesz soraiból.)
A szólásszabadság korlátozása vonatkozásában: nos, tisztelt képviselőtársaim, amikor először elolvastuk ezt a javaslatot, akkor meg is lepődtünk, hogy van benne valami, ami átgondolásra érdemes. Van benne valami, hiszen jóhiszeműen azt lehetett hinni, hogy a kormány végre elkötelezettséget vállal a gyűlöletbeszéd szankcionálhatóságáért, a kisebbségek védelméért. (Zaj, közbeszólások a Fidesz soraiból.) De azt gondolom, hogy Gulyás Gergely képviselőtársam nem hagyott kétséget a valódi szándékok felől. Ugyanis ön most fejtette ki, hogy azokat kívánják szankcionálni, akik a kormányt külföldön vagy Magyarországon bírálják, le kívánják járatni. (Derültség a kormánypárti padsorokban. - Az elnök csenget.)
Tisztelt Képviselőtársaim! Örülök a vidámságuknak, olvassák vissza azt a jegyzőkönyvet. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Az egy másik érvelés volt.) Én sem gondolom azt, Gulyás Gergelynek ez egy szerencsés mondata volt, viszont elhangzott. (Zaj, közbeszólások a Fidesz soraiból. - Az elnök csenget.) Tudják, képviselőtársaim, van olyan párt, amelyik jogutódja jogilag az állampártnak, és van olyan, amelyik módszereiben és felfogásában az. Nos, ez a Fidesz. (Derültség a kormánypártok soraiban.) Ismerik, tisztelt képviselőtársaim azt a mondást, azt a gondolatmenetet, hogy aki a nagy bölcs vezért szidja vagy a vezetést szidja, az magát a népet szidja, ez pedig ellenség. (Zaj. - Közbeszólások a Fidesz soraiból, köztük: Ezt mondta Sztálin.) Ezt ugye, ismerik? Nos, ez a javaslat éppen ezt kívánja elősegíteni.
Tudja, az lenne a kérdésem, hogy akkor mégis milyen szerepet szánnak önök az ellenzéknek, ha a kormány kritizálhatóságát ezzel a javaslattal gyakorlatilag meg kívánják szüntetni. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Hülyeség!) Tisztelt Képviselőtársaim! Lehet azt mondani, hogy ez egy hülyeség, persze, semmi gond ezzel, csak nem én mondtam. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Most mondtad.) Nem én mondtam, hanem Gulyás képviselő úr mondta most a vezérszónoki felszólalásában, és én mindössze erre reagálok, erre reflektálok.
Ha alkotmányellenes vagy közösségi joggal ellentétes döntések miatt az államnak fizetési kötelezettsége keletkezik, külön hozzájárulást kell kivetni az emberekre. Ezt is tartalmazza az önök javaslata. Fordítsuk akkor le pontosan, hogy ez mit jelent, képviselőtársaim. Pontosan tudják azt, hogy sok ilyen döntés lesz. Sok ilyen döntés lesz, az első valószínűleg a kényszernyugdíjazott bírák ügyében, ahol néhány milliárd forintot majd kártérítésként a kormánynak meg kell fizetnie.
(10.10)
De valószínűleg lesz ilyen majd a kirúgott köztisztviselők vonatkozásában, akiket szintén alkotmányellenesen bocsátottak el, és még sok más ügyben.
Ez tehát azt jelenti, hogy a saját véletlenül vagy szándékosan meghozott jogellenes döntéseik miatt újabb adókat, újabb sarcokat fognak az emberekre kivetni. A saját rossz döntéseiket, a saját hibás döntéseiket az országgal, az állampolgárokkal fogják megfizettetni, és elvenni az ő pénzüket a kártérítésre. Ezt jelenti, amit önök ide javasolnak.
A megsemmisített rendelkezések között az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek ítélte a politikai reklámok közzétételének választási kampányban való tiltását is a médiaszolgáltatásokban. A tiltást a testület a választási kampányban folytatott politikai véleménynyilvánítás jelentős korlátozásának tekintette, kimondta, hogy súlyosan aránytalan korlátozás a politikai reklám közzétételének széles körű tiltása. Alaptörvény-ellenes a politikai reklámok közzétételének a választást megelőző 48 órán belüli tiltása és a mozikban való kampányolás tiltó szabálya is. A javaslat ezért mit tesz? Alkotmányos szabályozási szintre emeli a kampánykorlátozást.
Tisztelt Országgyűlés! A demokratikus ellenzék egyetlen frakciójaként fontosnak tartottuk… (Derültség a kormánypártok és a Jobbik soraiban. - Dr. Répássy Róbert: Már csak egy van! - Dr. Apáti István: Csak egy maradhat! Hegylakó. - Az elnök csenget.) Ez így van, képviselőtársaim! Fontosnak tartottuk, hogy elmondjuk kritikai észrevételeinket, ezen túl azonban nem látjuk értelmét a további vitának. Meggyőzni önöket, ha e két felszólalással nem sikerült, márpedig reakciójukból úgy ítélem, hogy nem sikerült, a továbbiakban sem fog sikerülni arról, hogy vonják vissza ezt az antidemokratikus selejtet, és dobják a kukába. Ezért a vita további folytatásában az MSZP frakciója nem vesz részt, az önök legnagyobb örömére. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Óóó! - Pálffy István: Mindhárman menjetek ki! - Az elnök csenget.)
Köszönöm szépen.
