DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Valóban, a múlt keddi alkotmányügyi bizottsági ülésen tárgyaltuk meg az alaptörvény negyedik módosítását, és az elhangzottak szerint a többség mind a tárgysorozatba-vételt, mind pedig az általános vitára való alkalmasságot támogatta.
Ellenzéki oldalról az MSZP és a Jobbik fogalmazott meg kritikus álláspontokat, illetve bizonyos tekintetben helyeslő álláspontot. Az MSZP részéről Lamperth Mónika a kritikájában azt emelte ki, hogy cinikusnak tartja azt, hogy az egyetemistákat tárgyalással hitegetik, közben meg be akarják építeni az alaptörvénybe a röghöz kötést. Nagyon hihetetlen cinizmusnak tartotta ezt. A másik, amit kiemelt, hogy amennyiben fizetési kötelezettség keletkezik a költségvetésből az Alkotmánybíróság döntése által, akkor az állampolgároknak ezt bármilyen jogcímen meg kell fizetni, és ezt emiatt nem tudták támogatni. Viszont tudták támogatni a véleménynyilvánítási szabadság korlátozására irányuló rendelkezéseket, vagy pedig a családi kapcsolattal kapcsolatban leírt módosító elemeket az alaptörvény-módosításban.
A Jobbik részéről megfogalmazott kritikákat jómagam ismertettem. Ennek az volt az alapvető fő iránya, hogy mindazokkal az elemekkel szemben, amelyek elfogadhatóak ebben az alaptörvény-módosításban, mi nem támasztunk semmi akadályt, tehát többek között például a 3. cikk az alaptörvény U) cikkeként beemelendő rendelkezés, a kommunizmus időszakában elkövetett bűnök felelősségre vonhatóságával kapcsolatban, illetve ennek következményeit levonandó akár a járandóságok, kommunista nyugdíjak megvonása tekintetében vagy a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tekintetében ezek mind elfogadhatóak. Azonban arra utaltam, hogy a Nemzeti Emlékezet Bizottsága a vállalt és törvényben rögzített határidők ellenére nem állt fel, és a kommunista luxusnyugdíjak megvonására sem került sor, és ezt élesen kritizáltuk.
A 3. cikkel kapcsolatban még felhívtam a figyelmet arra, hogy a Magyar Szocialista Párt létrehozásakor az MSZMP vagyonát törvénytelen úton szerezte meg olyan jogi tranzakcióval, amelynek részleteit majd ki fogjuk fejteni itt a vita későbbi szakaszában.
(9.20)
Tehát ennek egyenes következménye kell hogy legyen, hogy a vagyonelszámolással a mai napig tartozik a Magyar Szocialista Párt, azzal a több mint 8 milliárdos vagyonnal való elszámolással, amit törvénytelen módon szerzett meg a Magyar Szocialista Munkáspárttól.
Üdvözöltük a választási politikai hirdetések közszolgálati médiában való megjelenésének lehetőségét. Kritizáltuk annak idején is azt a rendelkezést, amely egyébként a korábbi és az Alkotmánybíróság döntése folytán hatályon kívül helyezett rendelkezés folytán ezt tiltotta volna.
Egyébként az egész alaptörvény-módosítással kapcsolatban az az általános álláspont, amit elmondtunk, hogy igazából jelentős részben nem is kellett volna, hogy sor kerüljön erre, ha megfogadták volna azokat a felvetéseinket, amelyek arról szóltak, hogy az átmeneti rendelkezésekként címkézett jogszabály, amit az Alkotmánybíróság is kritikaként fogalmazott meg utóbb, egyáltalán nemcsak átmeneti rendelkezéseket tartalmaz, hanem igenis érdemi rendelkezéseket, érdemi alkotmányos előírásokat. Éppen ezért ezeknek a külön törvényben szerepeltetése, úgymond elvonása az alaptörvényi megjelenítés elől a mindenkori politikai érdekeknek való megfelelésből fakadt, és nem volt egy tiszta, őszinte akarat arra, hogy az alaptörvény keretei közé illesszünk minden olyan rendelkezést, ami szükséges.
Hozzátesszük persze, hogy mind az alaptörvény elfogadása, mind pedig az átmeneti rendelkezések elfogadása esetében hiányzott a konszenzuskeresés, hiányzott az, hogy a kormánytöbbség megpróbálja az alkotmányozáshoz szükséges, egyébként alapvetően össztársadalmi támogatást megszerezni, gyakorlatilag ezért mondható az, hogy mind az alaptörvény, mind pedig ennek a kiegészítése lényegében így egypárti meghozatalnak minősül. Éppen ezért a legitimitása is teljesen más, mint ha teljes körű vagy legalábbis minél szélesebb körű támogatást szerzett vagy élvezett volna.
Üdvözöltük a felsőfokú oktatásban való részesülés anyagi támogatásának meghatározott feltételhez kötését - ezt majd részletesen kifejtjük -, de a lényeg az, hogy valóban nem tartható az a helyzet, hogy a magyar fiatalok külföldi boldogulását úgy tegyék meg (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy ennek semmilyen hasznát nem látja Magyarország.
Látom, hogy az időkeretem lejárt. Én azért vélelmeztem, hogy…
