DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Kicsit déja vu érzése lehet az embernek, hiszen az alaptörvény 2011-es vitájában hasonló részvételt mutattak a parlamenti frakciók, lényegében a kormánytöbbség mellett egyedül a Jobbik Magyarországért Mozgalom volt az, amely érdemben belement a vitába, és megpróbálta érvényesíteni azt az alapelvet, amit nagyon sokszor elmondtunk az alaptörvénnyel kapcsolatban - s ezt most is szeretnénk az önök figyelmébe ajánlani -, mégpedig azt, hogy az alaptörvény, azaz az alkotmányozás kérdése nem lehet kizárólagosan a pártok ügye. Legfontosabb alapelvként mindig azt hangsúlyoztuk, hogy a történeti alkotmányosság útjára kell visszatérni. Az alaptörvény ezt a munkát teljeskörűen nem végezte el, többször részletesen is kifejtettük, hogy miért nem.
Most megint csak a figyelmükbe kell ajánlanom egyik klasszikusunk, Cseke István alkotmányjogász mondását, amely a következőképpen szól, és ez abszolút jellemző arra a helyzetre, amiben most vagyunk, hiszen az alaptörvény negyedik módosítását kell most elvégeznünk: “A történeti alkotmány iránt sokkal nagyobb a nemzet tisztelete, mint olyan alkotmány iránt, amely valamely politikai irányzat alkalmi műve. Ahol alaptörvényekben merevített alkotmány van, ott új irányzatok az egész alkotmányt félretetethetik, ott az alkotmány csak puszta formaság, amely ha kell, jogi úton, ha azonban így nem lehetséges, forradalmi úton vagy akár államcsínnyel félretolható.”
Hallgatva a szocialisták hataloméhség-menetét, amely már beért az Országgyűlésbe is és folyamatosan itt dübörög, ahelyett, hogy az elszámoltatás nyomán a vádirataikat tanulmányoznák, azt kell mondanunk, hogy tényleg felelőssége volt és van a kormánytöbbségnek abban, hogy olyan alaptörvénye lett az országnak, amely legitimációs szempontból több oldalról is támadható, és a jelen alaptörvény-módosítás is lényegében nem azt a lépést teszi meg, amit meg kellene tenni - tehát visszatérni a történeti alkotmányosság értékeihez, végbevinni az elmaradt rendszerváltozást és garantálni az itt, Magyarországon élő magyar embereknek azt, hogy a boldogulásuk itt érvényesülhessen teljes körűen -, hanem olyan rendelkezéseket tesz most elénk a kormánytöbbség, amelyek egy része elfogadható, azonban vannak benne olyan számos tekintetben elfogadhatatlan elemek, amelyekre jelenleg a Jobbik Magyarországért Mozgalom nem tudja az áldását adni. Ezért terjesztünk elő számos módosító javaslatot, bízva abban, hogy a vita során meg tudjuk győzni önöket arról, hogy akár az elszámoltatás teljes körű végigvitele, a rendszerváltozás végigvitele, akár az Alkotmánybíróság garanciákkal övezett működésének a biztosítása, akár pedig a bírósági rendszer megfelelő működését garantáló rendelkezések körében vagy az alapvető szabadságjogok védelme körében érdemes megfontolni azokat a javaslatokat, amelyeket tenni kívánunk.
Még egy dolgot szeretnék a figyelmükbe ajánlani. Külön köszöntöm az egyik beérkező szocialista képviselőt, aki lám, mégiscsak részt vesz a vitában, hogy az uniós jogrend igenis megelőzi és felülírja… - ezek szerint mégiscsak marad a Szocialista Párt és részt vesz a vitában… (Dr. Józsa István: A fenntartható vitájában.) Ki tudja, hogy meddig lehet fenntartani azt az állapotot, amit a szocialisták műveltek azzal a blaszfémiával, ahogy az alaptörvény vitájában meggyalázták a Ház tekintélyét és méltóságát, és valóban méltatlan volt az, amit cselekedtek. (Dr. Józsa István távozik az ülésteremből.)
(10.40)
De ne felejtsük el azt, hogy amikor alaptörvényről beszélünk, akkor az uniós jogrend elsődlegességét soha nem szabad elfelejteni. És azért amikor olyan rendelkezést találunk az elénk tett módosításban, ami többek között arról szól, hogy ha és amennyiben, mondjuk, az európai uniós jogrendre tekintettel valamely adónemet hatályon kívül helyeznek, azt mindenáron be kell vasalni a magyar népen, úgy gondolom, ez nem egy jó rendelkezés, és az sem elfogadható, hogy például a véleménynyilvánítási szabadságot kifejezetten a 2008-as európai uniós kerethatározatra tekintettel kívánják korlátozni. Ugyanis az a rendelkezés, amely előírja úgymond a rasszizmus, gyűlöletbeszéd elleni küzdelmet, és nemhiába, hogy ezt a felvetést vagy javaslatot már több zsidó szervezet is üdvözölte, mivel ők most úgy gondolják, hogy számukra eljött a védelem ideje.
Úgy gondoljuk, hogy nem a jogkorlátozás ideje jön el, hanem igenis azt a töretlen utat biztosítani kell, amelyben Magyarország egyébként élvonalbelinek mondható Európában, mintaértékű, hogy az alapvető szabadságjogok körében a legfontosabbat, legértékesebbek közé tartozót, a demokratikus közélet működését garantálót, a véleménynyilvánítási szabadságot nem lehet olyan jellegű megkötések alá vonni, amelyet most ez az alaptörvény-módosítás megcéloz. Ugyanis ennek egyenes következménye lehet az, hogy a vitából megpróbálják kirekeszteni azokat a véleményeket, amelyek olyan kritikákat fogalmaznak meg, amelyek egyébként alapvetően tényeken alapulnak, de nyilván sértik azokat, akik érintettjei ezeknek a véleményeknek, legyenek azok például olyan cigány közösség tagjai, akik a bűnözésben Magyarország egyes területein sajnos élen járnak, vagy pedig legyenek olyan befektetők, akik Izraelből érkezvén azt gondolják, hogy Magyarországon mindent meg lehet csinálni, és Magyarország az országhódításnak úgymond Simon Peresz-i terepe lehet. Ezzel szemben mi határozott nemet kell mondjunk.
Viszont, amit tudunk támogatni a javaslatban, az a kommunista diktatúrát elítélő rendelkezés, bár ezt sem ítéljük meg még kellően erősnek és határozottnak, de mindenképpen az átmeneti rendelkezésekből nem maradhatott ki. Ezért is nyújtottuk be az Alkotmánybíróság döntése után szinte napokkal több képviselőtársammal azt az alaptörvény-módosítást, amely ezt azonnal visszaemelte volna, mert a mai napig is hiányzik a felelősségre vonása azoknak a hatalomműködtetőknek - akár bíróként, ügyészként vagy pedig pártvezetőként, vagy valamely kommunista diktatúra tömegszervezet középvezetőjeként -, akik egy olyan rendszert működtettek, amit egyébként jól jellemez az alaptörvény-módosítás 3. cikkében hosszasan leírt eseményrendszer. Erről majd több képviselőtársam, köztük Murányi Levente ’56-os szabadságharcos is fog beszélni.
Azonban úgy gondoljuk, a következmények levonásában kevés, amit önök megállapítanak. Mégpedig, amikor azt mondják, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódjaként jogi elismerést nyert politikai szervezetek osztoznak a törvénytelenül felhalmozott vagyon örököseként a felelősségben, a felelősségben való osztozást el tudjuk fogadni, azonban az, hogy örökösei lennének ennek a vagyonnak, azt nem tudjuk elfogadni. Ugyanis, ami történt 1989-ben a Magyar Szocialista Párt létrejötte kapcsán, azt nyugodtan nevezhetjük egy gigantikus csalásnak, amely során a Szocialista Párt azt az akkori értéken számított 8,3 milliárd forintos vagyont, több mint hétszáz ingatlanból álló pártvagyont, egyszerűen törvénytelen módon lenyúlta egy olyan jogi trükkel, amelynek során lényegében az akkori pártalakítási szabályok és a jogutódlásra vonatkozó szabályok nem érvényesültek kellő mértékben, ugyanis megállapítható, hogy a Szocialista Pártot létrehozó személyek - a Magyar Szocialista Munkáspárt utolsó kongresszusán - úgy jártak el, hogy egyszerűen a Magyar Szocialista Munkáspárt vagyonát úgy, ahogy van, egy mérlegátírással a Magyar Szocialista Párt vagyonaként tüntették fel, és ezzel a mai napig jogszerűen, hitelt érdemlő módon nem számoltak el. Tehát ezzel magukat jogutódnak nevezték, és egyébként láttuk, hogy szellemileg most is jogutódjai azzal a hatalommániákus, agresszív, verbális agresszióval, illetve tényleges agresszióval is, amelyet 2006 őszén mutattak a magyar néppel szemben, de ez nem helyezheti zárójelbe azt, hogy ezt a vagyontömeget ezzel a tévedésbe ejtéssel, ezzel a gigantikus csalással elorozták a magyar nemzettől. Ez visszajár a magyar nemzetnek. Ezért a javaslatunk az, hogy mondjuk ki, hogy ennek a felelősségben való osztozásnak a jogkövetkezményeiről egy külön törvény kell rendelkezzen, amelyből az összes jogkövetkezményt le kell vonni, ideértve akár az állami támogatás felfüggesztését, megvonását vagy kártérítési fizetési kötelezettséget, amellyel számolnia kell az MSZP-nek.
Ugyanez történt - és hosszan nem mondanám el - a KISZ és a Demisz jogutódlása tekintetében. A Kommunista Ifjúsági Szövetség ténylegesen megszűnt, ezt követően alakult meg a Demisz fantomszervezetekből, és ott is tulajdonképpen egy gigantikus, körülbelül 3 milliárdos vagyonlenyúlás történt. Ezzel a mai napig törvényesen nem számoltak el. Több módosító javaslatunk lesz még majd ehhez a klauzulához, ezt majd később képviselőtársaim kifejtik.
Ami lényeges még, hogy az Alkotmánybíróság működése kapcsán nem tudjuk elfogadni azt, hogy ne kösse az Alkotmánybíróság iránymutató eseti döntéseinek a láncolata az Alkotmánybíróságot. Ez azért nagyon veszélyes, mert azok az alapvető intézményi rendszerek, amelyek egyébként kialakultak a demokratikus alapjogok területén, mértékadóan és helyesen kerültek megfogalmazásra az Alkotmánybíróság döntéseiben, legyen ez akár véleménynyilvánítási szabadság. Nyilván nem hallgathatjuk el, hogy a kárpótlás elszabotálása, az igazságtétel elszabotálása is az Alkotmánybíróság gyászos működésének következménye, de ez nem jelentheti azt, hogy teljeskörűen sutba kell vágni az Alkotmánybíróság határozatait. Ezzel kapcsolatban módosító javaslatunk az célozza, hogy csupán ne jelentsen kötőerőt, de semmiképpen ne lehessen figyelmen kívül hagyni ezeket az iránymutató döntéseket.
A javaslat többi részével kapcsolatban pedig képviselőtársaim fognak most a vezérszónoki beszédben nyilatkozni, illetve majd az általános vitában fejtjük ki érveinket, bízva abban, hogy meg tudjuk győzni arról önöket, hogy a módosító javaslataink elfogadandóak és támogatandóak. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)
