DR. HARANGOZÓ TAMÁS
DR. HARANGOZÓ TAMÁS
DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés a fülkeforradalmárok kétharmados többségével 2011 tavaszán, 40 órás időkeretet tervezve, kevesebb, mint 38 órás parlamenti tárgyalás után elfogadta Magyarország Alaptörvényét.
Az alaptörvényt akkor és azóta is nagyon sok bírálat érte. Mindenekelőtt az, hogy a kormánypárti kommunikációval szemben az alaptörvény nem lehet valamennyi magyaré, az egész nemzet közösségéé, hiszen nem bírja a társadalom többségének támogatását.
Az alaptörvényre vonatkozó hazai szakmai bírálatok egy része arra vonatkozott, hogy mi az a tartalom, aminek benne kellett volna lenni egy valóban jogállami, a nyugati típusú demokráciákra ténylegesen hasonlító alkotmányban.
Tisztelt Kormánypárti Képviselőtársaim! Való igaz, probléma a részletekkel is van. A jelenlegi hatalom a szemünk láttára nő torzszülötté. A kormányzat és a parlamenti többség demokratikus működése iránti kétségeimet a ma előttünk fekvő negyedik alaptörvény-módosítás igazolja vissza. Ez a javaslat ugyanis végképp lerombolja a még nyomokban meglévő jogállami kereteket, felrúgja a hatalommegosztás elvét, durván eltorzítja a fékek és ellensúlyok rendszerét. A jogrendszer fundamentumát jelentő alaptörvény-módosítás a hatalmi gőgről, a korlátozhatatlanságról, a gyűlölködésről szól, sőt a kérlelhetetlen bosszúra építkezik.
Ez a módosítás a másként gondolkodás inkvizíciós szellemiségű pusztítására törekszik. Még attól sem riad vissza (Közbeszólás a kormánypárti sorokból: Nem szégyelled magad?), hogy az ellenfelek - értsd ez alatt: aki nincs velünk, az ellenünk van - teljes megsemmisítésének eszközeit is előre is biztosítsa a maga számára, ahogy ezt Gulyás Gergely képviselőtársam indokolásként el is mondta. (Közbeszólások a kormánypárti sorokból.) Eközben álszent módon egyetértésről, családi szeretetről, boldogulásról, jobb életről beszél, és Benedek Eleket megszégyenítő mesehősök képét festi saját magáról. Mindjárt meg is világítom, mire gondolok.
Nézzük a hatalmi gőgöt! Mi más lehetne egy olyan jogalkotás kiindulópontja, amely azért emel immár sokadszor alkotmányos szintre szabályokat, mert azokat az Alkotmánybíróság megsemmisítette? Fájdalmas sebet ejtett önökön az Alkotmánybíróság 45/2012-es határozata, formai okokból megsemmisítette ugyanis az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek jó részét. De nem csak ezt tette, nem átallotta kijelenteni: a formai alkotmányellenesség pedig egyúttal a jogállam követelményeinek megsértését is jelenti.
Említhetném a családok védelméről szóló törvény rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről szóló 43/2012-es Ab-határozatot is, vagy a választási regisztráció kudarcát is.
Most mégsem erre szánnám az időt, inkább arra emlékeztetnék, ami a kormánypártokban az igazi pánikot okozhatta. Az Alkotmánybíróság csöndesen megjegyezte ugyanis: elképzelhetők olyan esetek, amelyekben tartalmilag és nem csupán formai, eljárási okokból felülvizsgálhatná akár az alaptörvény módosításait is. Ilyen eset lenne, ha olyan rendelkezéseket emelnének az alaptörvénybe, amelyek már alaptörvény-ellenesnek bizonyultak. Ez a mai módosítás egyik mintapéldája.
Lépni kellett tehát. Bele kellett foglalni a gránitszilárdságú gumialaptörvényükbe az összes olyan szabályt, ami eddig alaptörvény-ellenesnek bizonyult. Képzeljük csak el, hogyan adhatta elő dr. Orbán Viktor ezt a jogi nonszensznek számító csomagot “a zembereket” képviselő, azok érdekében akár nyilván saját vezetőivel is kritikus, rendkívül felkészült fideszes és KDNP-s képviselőtársainak!
Tisztelt Képviselőtársaim! Képzelt riport következik egy közép-európai, kétharmados többségű parlamenti pártszövetség frakcióüléséről. A következő groteszk történet akár meg is történhetett.
Polgártársak! Tűrhetetlen dolgok történtek a nemzeti együttműködés szeretett rendszerével. Az Alkotmánybíróság - nem is értem, miért nem szüntettük még meg - megsemmisítette az átmeneti rendelkezések címén áterőszakolt, burkolt alkotmánymódosításainkat. (Közbeszólás a kormánypárti sorokból: Jászai Mari-díjat!) Hiába kapta a Pista hűbérajándékként ezt a posztot, a másik Pistát megfertőzték ezzel a nyugati, bolsevista őrülettel, állandóan valami jogállamiságról papol. (Közbeszólás a kormánypárti sorokból: Te dumálsz?) Ráadásul még azt is le merték írni ezek a szemtelenek, hogy érdemben is bele fognak kotnyeleskedni a nagyok dolgába, ha az alaptörvény-ellenesnek bizonyul. Majd én azt tudom, hogy mi az alaptörvény-ellenes és mi nem, hiszen, kedves polgártársak, az alaptörvény én vagyok. (Közbeszólások.)
Ráadásul ezek a pimasz kis egyetemisták ki mertek jönni tüntetni ellenünk. Zoltán hamar leállította őket, simán a szemükbe hazudott a röghöz kötés ügyében. Ezzel időt nyertünk. Köszi, Zoli! (Közbeszólások, folyamatos zaj.)
Aztán itt vannak ezek az erkölcstelen, gyökér nélküli fiatalok, akik nem hajlandóak a házasság szent intézményében élni. Tűrhetetlen! (Pálffy István közbeszól: Alföldi mellé a Nemzetibe!)
Végül két nagyon komoly ellenfele van még a nemzeti együttműködés rendszerének. (Dr. Répássy Róbert közbeszól: Voltál Balatonőszödön?) Ott vannak ezek az egyetemek például, saját autonómiával, teljes gazdasági és gondolkodási szabadsággal. Nem is értem, hogyan kaphatták meg ezeket a jogokat már a középkorban is. És ott vannak, kedves polgártársak, a legveszélyesebb ellenfeleink, a szocialisták. (Közbeszólások a kormánypárti sorokból.) Lassan néhány százalék különbséget tudunk csak kimutatni a közvélemény-kutatásokban, és sorra nyerték az időközi választásokat is. Ez így tovább nem mehet!
Úgyhogy Tiborék az elmúlt néhány órában összeütötték a megfelelő választ. Nyugodjatok meg, bosszút állunk az ellenforradalmárokon. (Közbeszólások a kormánypárti sorokból.)
Először is elvesszük a nekünk nem tetsző egyházak jogállását. Ez a módosítás 4. cikke.
Aztán értésére adjuk mindenkinek, hogy házasságot kötni pedig kötelező, merthogy az élettársi kapcsolatban élők nehogy azt képzeljék, hogy ők az új magyar rendszer építőkövei lehetnek. Ez az 1. cikk.
Aztán korlátozzuk az Alkotmánybíróság hatásköreit. Ez a 12. cikk. Ekkora helyzetbe nem hozhatjuk őket, elég volt belőlük!
És itt van még a 17. cikk, hogy a Fidesz–KDNP-kormány döntéseit soha az életben ne vizsgálhassa az Alkotmánybíróság.
Ezek után bevezetjük, hogy ha az Alkotmánybíróság vagy az Európai Bíróság döntése úgy látná, hogy alkotmányellenes vagy a közösségi joggal ellentétes a magyar kétharmados jogalkotás, akkor fizessen a magyar. Különadót vetünk ki, hadd tudja meg mindenki, hogy az ország lakosságával fizettetjük meg a jogalkotásunk árát, nehogy már felelősséget vállaljunk bármilyen rossz döntéseinkért! Ez a 17. cikk (2) bekezdése.
Majd a kényszernyugdíjazott bírókat vesszük elő, utána jöhet a felsőoktatási autonómia megnyirbálása (Közbeszólás a kormánypárti sorokból: Ki írta ezt?), a hallgatók röghöz kötése a 6. és 7. cikk szerint. Nesztek!
Végezetül bűnösnek mondjuk ki az MSZP-t, de vigyázni kell. A nevét nem írhatjuk le, hátha elhiszik a népek, hogy feladtuk a baloldal legnagyobb pártjával való leszámolás szándékát. Pedig nem! Eddig preambulumban ócsároltuk őket, mostantól a normaszövegben a helye. Ez a 2. cikk. Persze előtte el kell még intézni, hogy valaki érvénytelenítse Pozsgay Imre, Martonyi János, Hoffmann Rózsa és sokan mások MSZMP-párttagságát meg a mi KISZ-titkárságunkat is.
(9.50)
Nyugalom, polgártársak, rajta vagyunk. Nektek egyetlen dolgotok van: szó nélkül megszavazni a javaslatot. Minden másról majd mi gondoskodunk. De tudjátok, mi lesz azzal, aki nem támogatja.
És így ér véget közép-európai történetünk. Mese nincs, a centrális erőtér hősei (Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Szégyelld magad!) tudják, mi a dolguk.
Tisztelt Országgyűlés! Ugyan az alaptörvény megalkotására formálisan rendelkeztek a kétharmados felhatalmazással, annak valódi társadalmi és politikai támogatottsága sosem volt, de legalább ezekre nem is törekedtek. Ezzel az előttünk fekvő alaptörvény-módosítással azonban világossá teszik, hogy az ellenzék és számos hazai és nemzetközi szervezet aggodalmai megalapozottak voltak. Amennyiben a Fidesz-KDNP szavazógépeket meghazudtoló szolgaisággal dolgozó képviselői ezen javaslatot is elfogadják (Közbeszólások a kormánypártok soraiból.), Magyarországon hivatalosan is beköszönt a politikai önkény uralmának időszaka (Közbeszólások a kormánypártok soraiból.), az önkény azon szintje, amely nemhogy a korábban meglévő szabályokat, de a saját maga által felállított szabályrendszert sem tartja be. (Révész Máriusz közbeszól.) Hiszen az Alkotmánybíróság az elmúlt hónapokban már az új, saját maguk által elfogadott alaptörvény felhatalmazása alapján semmisített meg a saját maguk által elfogadott szabályokkal is ellentétes rendelkezéseket.
Világos volt mindenki számára: a kétharmados hatalom egyetlen korlátja maga az Alkotmánybíróság, amely elvi éllel kimondhatja valamely rendelkezés semmisségét, ha tetszik a hatalomnak, ha nem. Az előttünk fekvő javaslat viszont kiirtja a jogállamiság csíráját is, megszégyenítve az Alkotmánybíróságot, szembeköpve minden magyar állampolgárt, aki még hitt a törvény előtti egyenlőségben, abban, hogy mindenkinek egyformán be kell tartania a rá vonatkozó szabályokat; Orbán Viktornak és a Fidesznek nem kell. Ez a javaslat alapjaiban mérgezi meg a társadalmi együttélés legalapvetőbb szabályait. Képzeljük el, mi történne, ha mindenki minden szabályt csak abban az esetben venne figyelembe, amennyiben az számára kedvező. Hogyan hozhatják egyáltalán ezt a szörnyszülöttet ide, a parlament asztalára? Mi lesz a következő? Hol van ennek a vége, képviselőtársaim?!
Navracsics Tibor azt mondta, idézem: “A demokráciát nem a Fidesztől kell félteni. Amíg a Fidesz van kormányon, addig a demokrácia nincs veszélyben, mert a Fidesz 1988-ban a demokrácia létrehozására szerveződött.” Ezzel szemben a valóság mégiscsak az, amit Orbán Viktor válaszolt itt nekem a Parlament falai között tavaly novemberben: “Tudja, én a nyolcvanas években nem a diktatúra ellen harcoltam.” Tudjuk, miniszterelnök úr, a napnál is világosabb. (Dr. Répássy Róbert: De volt folytatása is!) Csak akkor kár volt az elmúlt 25 évet végighazudozniuk. (Közbeszólások a kormánypártok soraiból, köztük: Már megint hazudsz! - Szégyelld magad! - Fantasztikus a konszenzusra való törekvésed! - Dr. Répássy Róbert: Kicsit tárgyilagosabban! - Kövér László közbeszól.)
Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)
