DÚRÓ DÓRA
DÚRÓ DÓRA
DÚRÓ DÓRA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az alaptörvény negyedik módosításának azokról a részeiről szeretnék beszélni, amelyek az ember alapvető közösségeit érintik. Kezdem a családdal, mint az egyik legfontosabb természetes közösséggel.
Felszólalásomra készülve úgy terveztem, hogy nem sokat időzöm ennél a kérdésnél, hiszen úgy gondolom, hogy egyértelmű, világos és helyes az a megfogalmazás, ami bekerül az 1. cikk révén az alaptörvénybe. Azonban nem mehetek el szó nélkül Harangozó Tamás felszólalása mellett. Vissza kell utasítanom ugyanis azt a hangnemet, amit a házassággal kapcsolatban megütött. Kigúnyolta és nevetség tárgyává akarta tenni a házasságot, pedig valóban élnek olyan emberek Magyarországon, több millióan, akik ezt valóban szentségnek, értéknek tekintik.
Ez az alaptörvény-módosítás nem szól másról, mint hogy elismeri a házasság értékét, amire lehet építeni, erre lehet építeni családot, és erre lehet építeni nemzetet. Nem bélyegzi meg sem a gyerekeket, sem azokat az embereket, akik élettársi kapcsolatban élnek, ugyanis nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy minden gyermeket egyenlőnek tekintsük, függetlenül attól, hogy a szülei házasságban vagy élettársi kapcsolatban élnek.
Tehát éppen az MSZP az, aki megsértette a házasságban élő emberek közösségét, és olyan rémképekről beszélt, amelyek teljesen valótlanok, mint hogy itt bárki kötelezővé szeretné tenni a házasságot. Ezt tehát határozottan vissza kell utasítanunk.
Ha már a szentség szóba került, akkor rátérek az egyházakkal kapcsolatos szabályozásra. Itt ugyanis el kell mondanunk azt a kritikát, azt a bírálatot, hogy rendkívül károsnak és megalázónak tartjuk azt, hogy az Országgyűlés az, amely elismerhet és dönthet arról, hogy egy közösséget egyháznak tekintünk vagy nem. Úgy gondoljuk, hogy itt politikai döntések fognak születni, ahogy eddig is politikai döntések születtek, a különböző lobbik azok, amelyek meghatározóak lehetnek ezen a területen, és nem szakmai szempontok azok, amelyek ilyen módon érvényesülhetnek. Ez tehát rendkívül káros és megalázó nemcsak az egyházak számára, hanem az Országgyűlés számára is.
(10.50)
A Jobbik javaslata az volt korábban is, hogy egy speciálisan erre a célra létrehozott szakértői testület legyen az, amely el tudja dönteni, hogy egy közösséget, egy vallási közösséget egyháznak tekinthetünk vagy nem. Hiszen az országgyűlési képviselők nem szakértők ebben a kérdésben, mégis ők azok, akik ilyen súlyos ügyekben dönthetnek.
Szintén alapvető közössége az ember életének az oktatás területe, és itt elsősorban a felsőoktatásról kell szót ejtenünk. A felsőoktatási intézmények gazdálkodási rendjének meghatározása, úgy gondoljuk, hogy szintén túlterjeszkedés a kormány részéről, és az egyetemi autonómiát alapvetően sérti, szűkíti. Eddig is megvolt ugyanis a lehetősége és nemcsak a lehetősége, hanem a törvényi kötelezettsége a felsőoktatási intézményeknek arra, hogy a saját gazdálkodási rendjüket a saját autonómiájukon belül el tudják látni, de eddig is nagyon szigorú rend szerint, a törvényben meghatározottak szerint voltak kötelesek gazdálkodni. Ezt egészíti ki ez az alaptörvényi rendelkezés a kormány felügyeletével, tehát nem elég, hogy törvényben szabályozzák azokat a korlátokat, lehetőségeket, amelyek a felsőoktatási intézmények gazdálkodására vonatkoznak, még egy kancellárt fognak föléjük ültetni, ami egyértelműen az autonómiájuk korlátozása, hiszen a gazdálkodásuk az egyik legfontosabb záloga az autonómiának; ezért ezt elutasítjuk, nem tudjuk támogatni. Szerintünk nincs szükség ilyen mértékű beleszólásra a felsőoktatási intézmények gazdálkodásába.
A hallgatói szerződés a következő, amiről a felsőoktatás esetében beszélnünk kell. Arra most nincs módom, és az idő szűke miatt nincs módom arra, hogy ezt tartalmilag értékeljem, sőt nem is erről van szó az alaptörvény módosítása kapcsán, azonban hiteltelennek tartom szintén az MSZP-nek a hallgatói szerződéssel kapcsolatos kritikáját, hiszen éppen Gyurcsány Ferenc volt az, aki miniszterelnökként azt a felelőtlen és igazságtalan kijelentést tette a magyar fiatalok számára, hogy el lehet menni Magyarországról. Ennél mindenképpen felelősebb kormányzati hozzáállásra van szükség, és reméljük, hogy a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával sikerül ebben a kérdésben is megfelelő kompromisszumot kialakítani, mint a hallgatók egyetlen legitim érdek-képviseleti szervével. Úgy gondoljuk azonban, hogy formailag nincs szükség arra, hogy az alaptörvénybe emeljük ezt a rendelkezést.
Az Alkotmánybíróság korábban azt mondta ki, hogy a rendeleti szintnél magasabb szintű jogszabályi szabályozás szükséges. Ezt megtette az Országgyűlés, amikor törvényi szintre emelte ezt a szabályozást, de nem gondoljuk azt, hogy ki kellene zárni ezután is az Alkotmánybíróságot abból, hogy vizsgálhassa a hallgatói szerződések alaptörvénnyel való összeegyeztethetőségét. Tehát erre a magas szintű szabályozásra, úgy gondoljuk, nincs szükség.
Végül rátérve a nemzetközösségre, illetve közös ügyeink intézésére, a kampányszabályozásról szeretnék néhány szót beszélni. A Jobbik támogatta azt, és továbbra is támogatja, hogy ingyenesen és egyenlő feltételek mellett lehessen a közszolgálati médiában hirdetni az országos támogatottsággal rendelkező pártoknak. Ezt tehát nem szeretnénk bírálni, ezzel magunk is egyetértünk, és örülünk neki, hogy ez bekerül ide. Az azonban, hogy sarkalatos törvény más választási politikai hirdetések közzétételét is korlátozhatja, aggályos lehet. Ez a korlátozás ugyanis ésszerű indokkal alátámasztható akkor, ha arról beszélünk, hogy olcsóbbá szeretnénk tenni a kampányt, és ne arról szóljon egy választási kampány, hogy ki tud több pénzt vinni a nagy kereskedelmi tévécsatornákhoz, és ilyen módon befolyásolja akár a választások végeredményét is.
Ez helyes lehet és értelmes cél, azonban ami itt korábban felmerült a kormánypártok részéről, hogy az interneten közzétehető politikai hirdetéseket tiltanák vagy korlátoznák, ez teljességgel elfogadhatatlan, és ésszerűtlen is annak fényében, hogy a választójogot, a választásra jogosultak körét kiterjesztettük a külhoni állampolgárság megadásával, így elképzelhető, sőt lesznek olyan nemzettársaink, akik akár más kontinenseken élve fogják gyakorolni szavazati jogukat. Az ő esetükben az internet az egyik legfőbb tájékozódási pont lehet a választási kampányban, ezért indokolatlannak és ésszerűtlennek tartjuk, hogy az internetes politikai hirdetések korlátozását lehetővé tegye akár törvény, akár alaptörvény, ha tehát a spórolásról és az olcsó kampányról szól ez a módosítás, ez a korlátozás, akkor tudjuk támogatni, ha azonban más, például internetes korlátozásra terjed ki, azt nem.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
