VÁGÓ SEBESTYÉN
VÁGÓ SEBESTYÉN
VÁGÓ SEBESTYÉN, az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen. a szót elnök úr. A bizottsági ülésen jelen lévő ellenzéki képviselők nem támogatták szavazatukkal a módosítás általános vitára való alkalmasságát.
A bizottságunkhoz tartozó szakkérdések mellett általános vélemények, ellenvélemények is fogalmazódtak meg a módosítással kapcsolatban. Ezek közül az egyik volt az, hogy kicsit furcsa az, hogy egy nemrég hatályban lévő alaptörvénynek immár a negyedik módosítására van szükség, és ez megkérdőjelezi az egész alaptörvény jogosságát, illetve helytállóságát is.
Felmerült még ellenzéki véleményként az egyeztetések hiánya mind az érintettekkel, mind akár az őket képviselő civil szervezetekkel. A hajléktalanság kérdésével kapcsolatban, illetve a hajléktalanokkal foglalkozó szakaszokkal kapcsolatban is felmerültek kérdések, illetve aggályok. Ezek közül az egyik volt az, hogy mikor minősül alaptörvény-ellenesnek egy önkormányzat viselkedése: akkor, ha nem biztosítja az adott törvények szerinti hajléktalanellátó rendszert, vagy abban az esetben, hogy attól függetlenül, hogy biztosítja a törvény által rárótt feladatokat, attól függetlenül ellátatlan hajléktalanok vannak a közterületein.
(9.30)
Ez gyakran előfordul, legfőképpen fővárosi önkormányzatoknál, például a VIII. kerületben elég égető és súlyos probléma az, hogy bármennyire igyekszik az önkormányzat kiépíteni a hajléktalanellátó rendszerét, mivel az a terület valamiért vonzó a hajléktalan személyek számára, mindig is lesznek ellátatlan hajléktalanok az ő közterületein. Erre egyébként válaszként az érkezett, hogy nem szilárd megállapításként szerepel ez az alaptörvény-módosításban, hanem úgy szerepel, hogy erre az önkormányzatoknak törekedniük kell. Erre ellenzéki oldalról csak azt tudom mondani, hogy innentől fogva ez nem más, mint egy újabb lózung az alaptörvényben, amivel igazán nem is kell foglalkozniuk az önkormányzatoknak. Fölteszik a kezüket, és azt mondják, hogy a törekvés megvan, ezek a mi képességeink, ezek a mi adottságaink.
A másik kérdés az, ami valamilyen szinten még érthető is, ugyanis az ellenzék is érzékeli azt a fenntarthatatlan helyzetet mind közegészségügyi, mind higiéniai, mind egyéb együttélési szabályok betartása, illetve be nem tartása szempontjából, hogy igenis lehetnek olyan területei egy városnak, egy településnek, amelyek fokozottabb védettséget élveznek. Vagy azért, mert sűrűbben látogatottak, vagy azért, mert akár műemlékeket foglalhatnak magukba, a területükön műemlékek lehetnek. Egyértelmű ez az igény, hogy a hajléktalanság kérdését, illetve az olyan szintű zavaró utcán tartózkodást kezelni szeretnék ezek az önkormányzatok. Úgyhogy ezt már valamilyen szintű elmozdulásnak ítéli meg az ellenzék az előző, a szabálysértési törvényben szereplő kitételekkel szemben.
Felmerült az is ellenzéki véleményként, hogy arcátlanság, hogy a HÖOK-kal folytatott egyeztetések még zajlanak, de az alaptörvénybe a módosítás kapcsán már a felsőoktatást érintő kérdések is belekerülnek. Ezzel etikusabb lett volna a tárgyalások végét megvárni.
Szűkítéseket is tartalmaz az alaptörvény-módosítás. Az egyik már felmerült a bizottsági ülésen a család fogalmának meghatározásánál. Sokszor önhibájukon kívül ebbe a kategóriába bele nem tartozó, együtt élő párok, köznapi értelemben vett családok kerülhetnek ki a család fogalmából. Illetve egy szócserét is tartalmaz a záró rendelkezések sora, mégpedig a fokozott védelemnél a rokkantság fogalmát a fogyatékosság fogalmára cserélik ki. Bármennyire volt egy megnyugtató magyarázat az előterjesztők részéről, hogy a szándékot kell nézni és nem a jogkörnyezetet, az ellenzék akkor is aggályosnak tartotta azt, hogy a rokkantság helyett a fogyatékosság szó kerül bele.
A mai magyarországi jogi környezetben akár egy ellátásra, akár szolgáltatásokra való jogosultságnál használatos szó, tehát a magyar jogrendben szereplő szó a fogyatékosság, aminek alátámasztására, bizonyítására az adott embernek arról kell tanúbizonyságot adnia, hogy ő jogosult a fogyatékossági támogatás igénybevételére. Márpedig, ha ezt a jogszabályokban szereplő fogalmat vesszük, akkor a rokkantsággal szemben az ilyen fogalomcsere, tehát a fogyatékosság beemelése szűkítést jelent, ugyanis nem minden rokkant személy tartozik bele jogi szempontból ebbe a kategóriába.
Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
